Egy elektromos robogóba rejtett pokolgép megölte a nukleáris védelmi erőkért felelős orosz altábornagyot kedden Moszkvában – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

„Igor Kirillovot, az Orosz Föderáció fegyveres erőinek sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetőjét és asszisztensét megölték” fogalmazott a Nyomozó Bizottság, hozzátéve, hogy az ügyben büntetőeljárás indult.

A merényletet a Kremltől mintegy 7 kilométerre délkeletre lévő Rjazanszkij sugárúton lévő lakóház előtt követték el. A robbanószerkezetet az orosz katasztrófavédelem tájékoztatása szerint távirányítással hozták működésbe, és ereje nagyjából 300 gramm TNT-nek felelt meg – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A robbantásban Kirillov asszisztense is életét vesztette.

Az SZBU-illetékes tájékoztatása szerint Kijev háborús bűnösnek és „teljesen legitim célpontnak” tekintette Kirillovot, mert azzal is vádolta, hogy tiltott vegyi fegyverek bevetését rendelte el az ukrán erők ellen.

Az SZBU hétfőn vádat is emelt Kirillov ellen tiltott vegyi fegyverek bevetése miatt Oroszország 2022 februárjában kezdődött ukrajnai „különleges hadművelete” során. Májusban az amerikai külügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy az ukrán csapatok ellen az első világháborúban használt vegyi fegyver, a klórpikrin használatát regisztrálták.

Az ukrán szolgálat szerint 2022 februárja óta több mint 4800 alkalommal észlelték vegyi fegyverek, elsősorban K-1 harci gránátok használatát a harctéren.

Az orosz RIA hírügynökség jelentése szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedden közölte, hogy az ukrán vezetésnek hamarosan megtorlással kell számolnia a magas rangú orosz tiszt meggyilkolásáért.

„Felismerve a katonai vereség elkerülhetetlenségét, gyáva és aljas támadásokat hajtanak végre békés városokban” – mondta Medvegyev.

A helyszínről készült állami televíziós felvételeken törött ablakok, megperzselt és megfeketedett téglaépítmények voltak láthatók. „Nyomozók, törvényszéki szakértők és operatív szolgálatok dolgoznak a helyszínen” – közölte Szvetlana Petrenko, a Nyomozó Bizottság szóvivője, aki azt is elmondta, hogy Moszkva terrortámadásként kezeli a robbantást.

A kormány ezúttal sem járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessen ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket szállítottak Ukrajna számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.

„Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába” – fogalmazott.

„Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött” – mondta.

„Magyarország kötelező alapon ehhez a lépéshez semmilyen módon nem kíván asszisztálni.

Ugyanígy nem fogunk asszisztálni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe költöztessenek egy koordinációs egységet, és azt sem fogjuk támogatni, hogy európai uniós tanácsadókat telepítsünk Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálására” – tette hozzá.

„Generálisan látjuk rendkívül veszélyesnek és az eszkaláció szempontjából rendkívül kockázatosnak azt, hogyha bármilyen oknál fogva – legyen az kiképzés, koordináció, reformtanácsadás – európai uniós keretben helyezünk ki Kijevbe embereket” – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy elfogadásra került az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomag, ami meghosszabbította annak a jogi lehetőségét, hogy a Mol exportálni tudja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket. „Ez nekünk fontos volt, és mivel az őrült ötleteket sikerült kigyomlálni ebből a szankciós csomagból, ezért végül is ezt nem vétóztuk meg” – jelentette ki.

„Mik voltak ezek az őrült ötletek? Például Kirill pátriárkát rá akarták tenni erre a szankciós listára. Én azt gondolom, hogy egyházi vezetők, egyházi személyek szankciós listázása mindenképpen kerülendő, mert hogyha az egyházi vonalon nem tudunk beszélni egymással, akkor a béke utolsó reménye is elveszik” – közölte.

„Szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani (…) Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el” – folytatta.

„Megvétóztuk, illetve jeleztük, hogy semmiképpen nem fogjuk támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sport és a politika, főleg a sport és a geopolitika összekeverése elfogadhatatlan. És egyébként két első osztályú orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembe mentünk, mert azért azt gondoljuk, hogy az őrültségnek vannak különböző határai” – fűzte hozzá.

A miniszter kifejtette, hogy teljesen új realitás jött létre az ukrajnai háborúban, egyrészt a béke pártján álló Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, másrészt az orosz haderő harctéri sikerei miatt,

ami szavai szerint nem „putyinista propaganda”, hiszen erről maga az ukrán kollégája beszélt az ülésen.

Sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos „háborúpárti stratégiát” erőlteti, amely fokozza az eszkaláció veszélyét és rendkívül nehéz helyzetbe hozta eddig is a kontinenst.

„És az is jól látszik, hogy nemcsak ez az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Sőt, nemcsak nem szóltak támogatólag a tűzszünet mellett, sokan még ellene is érveltek, és hallhattunk egészen durva javaslatokat is” – mondta.

Erre példaként hozta fel lengyel kollégája felvetését, amely szerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak számára nem kellene szociális támogatást nyújtani.

Valamint hangsúlyozta, hogy a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, ráadásul teljesen logikátlan is, mivel a harcok beszüntetésével sikerülhetne elérni az orosz előrenyomulás megállítását, amit a tíz- vagy százmilliárd eurónyi értékű eddigi fegyverszállításokkal nem tudtak.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Jelizavetivka települést – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

„A déli harccsoport alakulatai határozott tevékenységük eredményeként felszabadították a Donyecki Népköztársaság Jelizavetivka nevű települését” – közölte a tárca.

Az összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a kurszki régióban pedig 540-nél is több ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített számos katonai célpont és haditechnikai eszköz között sorolt fel egyebek között egy Leopard harckocsit és két MaxxPro páncélozott járművet, valamint több tüzérségi eszközt. Hozzátette, hogy az orosz légierő, valamint drónok segítségével katonai repülőtereket és az ukrán hadsereg élőerőit támadták 133 körzetben.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.

Smihal a Telegram-üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.

„Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni, és megfelelő megállapodást elérni” – hangsúlyozta az ukrán kormányfő.

„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.

Pokolgépes merénylet Moszkvában