Oroszország támogatja Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát

Orbán Viktor nagyszabású fogolycserét javasolt Oroszország és Ukrajna között, valamint karácsonyi tűzszünetet, Moszkva támogatja a magyar miniszterelnök erőfeszítéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.(Fotó: Gavriil Grigorov / POOL / AFP) Fotó: AFP

– mondta Dmitrij Peszkov. Hozzátette: Oroszország számít az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalások folytatására, és támogatja Orbán Viktor magyar miniszterelnök ebben az irányban tett erőfeszítéseit.

– mondta a szóvivő, hozzátéve: hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) átadta a moszkvai magyar nagykövetségnek a cserére váró foglyok listáját, de Ukrajna minden javaslatot elutasított.

Az elmúlt időszakban békemissziója során több egyeztetést folytatott az orosz-ukrán háború békés rendezésére. A magyar kormányfő szerdán Putyinnal egyeztetett és kifejezte, hogy szeretné elősegíteni a válság diplomáciai megoldásának megtalálását. Orbán Viktor a hét elején Donald Trumppal találkozott, ahol szintén központi téma volt a béke kérdése, a hét második felében pedig – folytatva a békemissziót – a magyar miniszterelnök a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozik. 

Itt a lehetőség, hogy lezárjuk a háborút és megtervezzük a békét – jelentette ki a miniszterelnök, miután Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt Ankarában. Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy Európában mindenki észhez térjen.

A miniszterelnök csütörtökön a török fővárosból, Ankarából jelentkezett be közösségi oldalán.

„A végéhez ér a magyar európai uniós elnökség, ezért az év végén nagy hajrába kezdtünk: jártam Ferenc pápánál Rómában, ott találkoztam az olasz miniszterelnökkel. Voltam Floridában Donald Trump elnök úrnál, tegnap hosszú megbeszélést folytattam telefonon az orosz elnökkel, ma pedig itt Ankarában Törökország elnökével tárgyaltam” – sorolta békemissziója állomásait Orbán Viktor.

„Itt a lehetőség, hogy lezárjuk a háborút és megtervezzük a békét. A legfontosabb, hogy Európában mindenki észhez térjen.

Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Ankarában 2024. december 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A brüsszeli vezetőknek is fel ismerniük, hogy a háborús stratégiának nincs jövője. A háború folytatása helyett azon kell dolgoznunk, hogy megerősítsük Európa védelmi képességeit, és egy új biztonsági rendszert alakítsunk ki a szomszédainkkal” – folytatta a kormányfő, aki ezután a nyári békemissziójára utalt.

„Fél éve még senki sem akart hallani a békéről, ma pedig már mindenki erről beszél. Kinyitottuk az ajtót, jöhetnek az érdemi tárgyalások. Ez a magyar EU-elnökség legnagyobb eredménye” – zárta szavait Orbán Viktor.

Reális cél, hogy legalább a karácsonyi ünnepek napjaiban megvalósuljon az első fegyvernyugvás és tűzszünet az orosz-ukrán háborúban – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten a Kormányinfón.

Gulyás Gergely azt mondta: „A kormány célja az, hogy „ne teljen már el több karácsony a fegyverek árnyékában.”

Hozzátette: „A miniszterelnök ennek jegyében folytatott tárgyalásokat a Vatikánban Ferenc pápával, az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, valamint ezért beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, és ennek keretében tárgyal csütörtökön Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.”

Jelezte: „Szeretnének elérni egy jelentős fogolycserét, és a miniszterelnök mindent megtett azért is, hogy legalább karácsony napjaiban legyen egy első fegyvernyugvás és tűzszünet.”

Gulyás Gergely hozzátette: „Ennek van realitása, még akkor sem akarnak erről letenni, ha a hivatalban lévő ukrán adminisztráció láthatóan bizonytalan a háború és béke ügyében.”

Az ukrán népesség 60 százaléka azt szeretné, ha a jelenlegi elnök el sem indulna a következő elnökválasztáson. Zelenszkij mandátuma még májusban lejárt, azóta a parlamentet megkerülve kormányoz, miközben a háború miatt a független sajtó működését is korlátozza a hatalom. Az ukrán választók egyre nagyobb számban az elnököt hibáztatják a romló katonai helyzetért. A legnépszerűbb utódjelölt Valerij Zaluzsnij tábornok lehet a következő elnökválasztáson, akit Zelenszkij februárban bocsátott el vezérkari főnöki tisztségéből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij tábornok. Zelenszkij 2024. február 8-án felmentette Zaluzsnijt a főparancsnoki tisztségből (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Talán minden politikai karrier kudarccal végződik, de kevesen éltek meg pályafutásuk során olyan üstökösszerű felemelkedést, váratlan fordulatokat és hősi pillanatokat, mint Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij – ezzel a felütéssel kezdi cikkét a The Spectator.

Volodomir Zelenszkij televíziós humoristából vált Ukrajna történetének legnagyobb választási győzelmét arató elnökévé, majd világszerte ismert háborús ikonná lett. Most azonban, hogy a háború a harmadik – és valószínűleg utolsó – telébe lépett, Zelenszkij története Ukrajna vezetőjeként elérkezett utolsó fejezetéhez.

Az ukrán választók Zelenszkijt hibáztatják a háborús kudarcokért

Zelenszkij a múlt héten, több mint ezer napos dacos ellenállás után, amely nemcsak az orosz agressziónak, hanem a kegyetlen valóságnak is szólt, végül elismerte, hogy a megszállt területek visszafoglalásáról lemondhatnak a NATO-tagság gyors elérése érdekében. Mivel azonban a NATO-tagság nem szerepel a közeljövő reális tervei között, valójában azt ismerte el, hogy a területi veszteségek elkerülhetetlenek lehetnek egy Donald Trump közvetítette tárgyalás részeként. A történészek feladata lesz megítélni, hogy mit tehetett volna másként az ukrán vezető a jobb eredmények érdekében. Az azonban már most egyértelmű, hogy Ukrajna választói – akár jogosan, akár nem – őt hibáztatják a háborús kudarcokért, és nem kívánják, hogy a jövőben is szerepet vállaljon az ország vezetésében.

Friss közvélemény-kutatások szerint az ukránok mindössze 22 százaléka szavazna újra Zelenszkijre, és csupán 16 százalékuk választaná őt az első fordulóban. Egy szeptemberi felmérés szerint 60 százalék azt szeretné, ha Zelenszkij egyáltalán nem indulna a következő választásokon. A legnépszerűbb „jelölt” (választások hiányában nincsenek hivatalos jelöltek sem, így a kutatásban szereplő személyekre hivatkozunk így) jelenleg Valerij Zaluzsnij tábornok, akit Zelenszkij februárban elbocsátott vezérkari főnöki tisztségéből, és londoni nagykövetként „száműzött”. Zaluzsnij támogatottsága 42 százalékos, míg a harmadik helyen az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov tábornok áll 18 százalékkal, a negyedik helyet Petro Porosenko előző ukrán elnök foglalja el.

Korrupció és a népharag

Bár Zelenszkij hivatalos, ötéves mandátuma idén májusban lejárt, a háborús helyzet miatt jelenleg nem lehet választásokat tartani. Eközben az elnök csapata rendkívüli háborús jogkörök segítségével kormányoz, amelyek megkerülik a parlamentet, és felfüggesztette az összes nem állami médiát. A média korlátozásai ellenére egyre több korrupciós botrány lát napvilágot, amelyek tovább növelik a választók elégedetlenségét. Egy szeptemberi felmérés szerint az ukránok 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány tagjai anyagilag hasznot húznak a háborúból. Oknyomozó újságírók korrupciós ügyeket tártak fel, például hamis egészségügyi igazolásokkal pénzt kereső orvosokról és politikusokhoz közel álló vállalkozók által megszerzett kormányzati beszerzési szerződésekről. A közfelháborodás legfőbb forrása a kényszersorozás, amelynek során katonai toborzók egyre erőszakosabb módszerekkel lépnek fel.

A háború emberi és gazdasági ára

A háború által okozott gazdasági és emberi veszteségek meghatározóak Ukrajna jövője szempontjából. Az ország gazdasága összeomlott, a GDP 30 százalékkal csökkent, és az energia-infrastruktúra 80 százaléka megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ukrajna nemzetközi pénzügyi segítség nélkül képtelen lenne fenntartani közszolgáltatásait. A civil és katonai áldozatok száma hatalmas, amely tovább mélyíti a társadalom elégedetlenségét Zelenszkij vezetésével szemben. Az, hogy Ukrajna a fiatal generáció jövőjét próbálja megvédeni a kényszersorozás életkorának leszállításával szembeni ellenállással, szintén fontos vita tárgya. Az élőerő súlyos hiánya a frontvonalakon arra kényszerítette az ukrán katonai toborzókat, hogy egyre erőszakosabb eszközökhöz folyamodjanak a potenciális katonák begyűjtése érdekében. Ezekről az akciókról készült videók naponta jelennek meg az ukrán közösségi médiában. Koncerteken és szórakozóhelyeken razziáznak, ahol fiatal férfiakat erőszakkal rángatnak be kisbuszokba. Figyelemre méltó, hogy sok ilyen videón láthatók járókelők, akik vagy aktívan segítik a behívottakat a szökésben, vagy hangosan skandálják: „Szégyen! Szégyen!”

Kényszersorozás – Illusztráció

Zelenszkij legújabb belpolitikai küzdelme az, hogy ellenálljon azoknak a felhívásoknak – beleértve az Egyesült Államokét is –, amelyek a hadkötelezettség alsó korhatárának 25 évről 18 évre történő csökkentését követelik. Ennek oka az, hogy megmentsenek egy demográfiai értelemben véve számában megcsappant fiatal generációt, és biztosítsák az ország jövőbeli túlélését. Azonban, ha a háború utolsó óráiban engedne a 18 évesek besorozására irányuló nyomásnak, az tovább mélyítené népszerűtlenségét.

Idén Zelenszkij pénzügyi gondokkal küzdő kormánya kénytelen volt megszüntetni az orosz megszállás alatt álló keleti területekről érkezett belső menekültek számára biztosított különleges juttatásokat. Ennek következtében több ezer ember döntött úgy, hogy visszatér otthonába, sokan Moszkván keresztül, mivel minden szárazföldi határátkelő lezárult. Körülbelül 150 000 menekült hagyta el az országot, látszólag előnyben részesítve az orosz uralmat az ukrajnai szegénységgel és száműzetéssel szemben.

Petr Andrjuscsenko, Mariupol városának Kijev által kinevezett volt polgármesterének tanácsadója szerint a 2022 tavaszán heves harcokat elszenvedett Mariupol orosz megszállás alatt lévő lakosságának körülbelül egyharmada visszatért Ukrajnába. Sok ukrán régióban ellenséges a légkör a belső menekültekkel szemben – mondta Andrjuscsenko –, különösen, mivel a keleti menekültek túlnyomó többsége orosz anyanyelvű, amit az ország nyugati részein egyre kevésbé tolerálnak.

Mindenkinek kézenfekvő célpont

Egy dolog biztos: amint kitűzik a választások időpontját, nem lesz hiány bűnbakképzésből. Sok nacionalista érzelmű ukrán Zelenszkijt fogja hibáztatni bármilyen, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött kompromisszum miatt, és harcolni akarnak majd a végsőkig. Mások éppen azzal vádolják majd, hogy nem kötött megállapodást Moszkvával már a háború kezdetén. Sokan a Nyugatot hibáztatják majd, amiért rákényszerítette Ukrajnát a harcra ahelyett, hogy egy alkuval véget vetett volna a konfliktusnak.

Zelenszkij politikai pályafutásának végső felvonása az lehet, ha aláírja Ukrajna felosztását. Ezzel együtt is jelentős eredménnyel vonulhat be a történelembe: Ukrajna nagy része független lesz az orosz uralomtól, és megkezdheti az újjáépítést, immár mint európai demokrácia. Ezt véghezvinni azonban már egy új vezető feladata lehet.