tóth gabi
Mert erős vidék nélkül nincsen erős Magyarország.
Erős vidéket építünk, mert erős vidék nélkül nincsen erős Magyarország – jelentette ki a miniszterelnök az 53. számú főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadásán, hétfőn.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „A kormány már 2010-ben elhatározta, hogy véget vet a magyar vidék belső emigrációjának, és azt akarta elérni, hogy az ország egyes részei ne a másik rovására gyarapodjanak.”
„Azt tűztük a zászlónkra, hogy a magyar vidéket vonzó hellyé tesszük, olyan hellyé, ahol érdemes élni, mert van munka, vannak minőségi szolgáltatások, és ésszerű időn belül minden elérhető” – tette hozzá, megjegyezve: „az mégsem járja”, hogy Budapest fejlettsége az uniós átlag 158 százaléka, az összes többi meg átlag alatti.
Értékelése szerint Soltvadkert és Bács-Kiskun vármegye a nemzeti kormány munkájának egyik nyertese. Felhívta a figyelmet arra: a vármegyében ma többen dolgoznak, mint valaha, 2010 óta 56-ról 74 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliség 10 százalékról 4 százalékra csökkent, az átlagbér pedig 160 ezer forintról 490 ezer forintra emelkedett.
Orbán Viktor miniszterelnök, Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Temerini Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester átvágja a nemzeti színű szalagot az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Jelezte: „A térség szerepe a jövőben még inkább felértékelődik, mert a kormány egy új gazdasági övezetet hoz létre Magyarország déli régióiban.”
Kijelentette: „Az egész déli magyar vidéket erőssé, strapabíróvá és önállóvá kell tenni, amihez a jövő évi költségvetésben 330 milliárd forintnyi forrást terveztek.”
Felidézte: „Legutóbb tavasszal járt Soltvadkerten, az európai választási kampány közepén. Úgy fogalmazott: ekkor a „szomszédunkban dübörgött a háború”, még csak nem is látszott a béke esélye, az Egyesült Államokból óriási nyomás alá helyezték Magyarországot a békepárti álláspontja miatt, és a „háborúpárti brüsszeli bürokraták” is csépeltek bennünket rendesen.”
Úgy értékelt: „Fél év alatt nagyot fordult a világ, „a békepárti, migrációellenes és családvédő erők” többségre jutottak a nyugati világban. A kormánypártok az európai választásokat fölényesen megnyerték, megalapították a Patrióták európai pártját és megkerülhetetlenek lettek az Európai Parlamentben, az Egyesült Államokban pedig harcostársunk, Donald Trump lett az elnök” – sorolta.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén Soltvadkert határában 2024. december 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Hangsúlyozta: „A magyarok építkezni és fejlődni tudtak ennyi nehézség közepette is, hiszen szombaton adták át az M85-ös utolsó, a magyar határt elérő szakaszát, most pedig az 53-as főút elkerülő szakaszát, de ugyanígy fejlődött az elmúlt években Soltvadkert is, ahol megújult a Vadkerti-tó környéke, utak és kerékpárutak épültek, nemcsak a városon kívül, hanem a városon belül is.”
Orbán Viktor miniszterelnök a résztvevőkkel az 53-as főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadási ünnepségén Soltvadkert határában (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
„Magyarország életképes és erős ország, amely megerősödve kerül ki a már három éve tartó háború árnyékából is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a következő évben hatalmas gyárak kezdik meg a termelést, sok ezer új munkahely jön létre, a bérek emelkedni fognak, a családok támogatása pedig nő.
Mint ismert szombaton a miniszterelnök Sopronban az M85-ös autóutat adta át, amely Ausztriával kötötte össze a magyar úthálózatot.
Négy sávon az osztrák határig – átadták az M85-ös autóutat. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópálya-rendszer között. Azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, „eltöröltük a román–magyar határt”, így az útátadást úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
A miniszterelnök beszédében felidézte: három éve járt Sopronban megemlékezni a száz évvel korábbi népszavazásról, amelyen a város és a környező falvak 1921-ben megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség. A soproniak akkor azt is megmutatták, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni – mutatott rá.
Sopron és környéke 1921-ben az anyaországban maradt, de a nagyhatalmak a magyarságot ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól. Azonban a magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy 103 évvel később is itt vagyunk, „él nemzet e hazán” – jelezte Orbán Viktor.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az M85-ös autóút és a Bécsi-dombi alagútpár ünnepélyes átadásán 2024. december 14-én. A kormányfő mellett Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (j) és Barcza Attila fideszes országgyűlési képviselő (b). (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Hozzátette: akkor, az első világháború után, az ellenségeink úgy döntöttek a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot a magyarok azonban sohasem fogadták el, „mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen”.
A kormányfő emlékeztetett: mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, „ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket”. Vesztesei voltunk annak, amikor az ország területén húzódott a keresztény és az iszlám civilizáció határa, és évszázados háborúskodásban fogyott a magyar élet, illetve odaveszett az ország gazdasági ereje.
Vesztesei voltunk a hidegháborúnak is, amikor erőszakkal elszakítottak minket Európától – hangsúlyozta. Hozzátette: vesztese volt ennek a korszaknak Sopron is, amely akkor élte történelme legnehezebb korszakát, amikor innen pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját.
A drónnal készült felvételen az M85-ös autóút az ünnepélyes átadás napján, 2024. december 14-én
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt mondta: Sopron térsége nemcsak az északot és a délt, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére. Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal – tette hozzá a kormányfő.
Ehhez, mint mondta, kellenek élénk politikai, gazdasági kapcsolatok, és a Magyarországot a világgal összekötő fizikai kapcsolatok is: repterek, vasutak, hidak és „gyorsutak” is.
A drónnal készült felvételen az M85-ös autóút és a Bécsi-dombi alagútpár az ünnepélyes átadás napján, 2024. december 14-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Mivel a nemzeti kormány hivatása véget vetni az elmúlt évszázadok szétszakítottságának, elhatározták, hogy központi helyet csinálnak abból, ami a hidegháborúban még periféria volt, felteszik Magyarországot a térképre, Európa közepére – emelte ki.
Közölte: az elmúlt 15 évben a kormány 4200 milliárd forintot fordított közúti fejlesztésekre, 870 kilométernyi autópálya és autóút épült, bővült 2010 óta. Ma már 21 megyei jogú város érhető el négysávos úton, és számuk jövőre 22-re nő.
Magyarországon az M85-ös autóúttal együtt már 10 gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, miközben 2010-ben csak három ilyen volt – mutatott rá Orbán Viktor.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az M85-ös autóút és a Bécsi-dombi alagútpár ünnepélyes átadásán 2024. december 14-én. A kormányfő mellett Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (j) és Barcza Attila fideszes országgyûlési képviselő (b) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Kifejtette: az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópálya-rendszer között. Azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, „eltöröltük a román-magyar határt”, így a mai útátadást pedig úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal – mondta a miniszterelnök.
Arról is beszélt: minderre önerőből volt képes az ország, az elkészült útszakasz tervezője és kivitelezője is magyar. Már csak az hiányzik, hogy „a sógorok” oldalán is elérjen a határig az autóút – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy jövőre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út autópálya-csatlakozása Kecskemétnél, illetve előkészítés alatt áll az M49-es első üteme és az M4-es új szakasza is. Ma tíz négysávos gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, tíz éven belül ezek száma 19-re emelkedik majd – hívta fel a figyelmet.
Jelezte: jövőre több mint 300 beruházást indítanak mintegy 8100 milliárd forint értékben, amelyek eredményeképp Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európában.
Orbán Viktor terve az, hogy 2025-ben „félretoljuk a háború felhőit az égről”, azért dolgoznak, hogy 2025 a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen. Megkezdi a termelését a BMW és a CATL debreceni, a BYD szegedi gyára is, elindul a Demján Sándor Program, amelyben 1400 milliárd forintot adnak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, továbbá 2600 milliárd forintot szán a kormány a családok támogatására – sorolta.
Nőni fognak a bérek is, a következő három évben soha nem látott minimálbér-emelés vár Magyarországra. Mindannyian léphetünk, nem egyet, hanem akár kettőt is előre – hangsúlyozta.
Aki kételkedik, annak álljon bizonyítékul az M85-ös út, „vállaltuk, belevágtunk és megcsináltuk” – zárta szavait Orbán Viktor az útszakasz átadása előtt, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett az út építésében.