Orbán Viktor: Magyarország kapcsolódni akar a világ összes gazdasági erőközpontjához

Magyarország a legnyugatibb keleti és a legkeletibb nyugati népként kapcsolódni akar a világ összes gazdasági erőközpontjához, ezzel jól haladunk, és ennek a magyar egyetemek nagy nyertesei lesznek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem István utcai felújított pavilonépületeinek átadásán.

A kormányfő értékelése szerint a világ gyökeres változások előtt áll, a liberális világrend véget ért, és csak azok a nemzetek lehetnek nyertesei az változásoknak, amelyek a legtöbbet hozzák ki magukból, azok, akik betagozódnak, beállnak a sorba, nem képesek megmutatni saját értékeiket, nem képesek felfedezni a nemzeti karakterünkben rejlő erőt, rövid úton eljelentéktelenednek.

Hangsúlyozta: Magyarország arra készül, hogy szerepét a nemzetközi térben is új alapokra helyezze.

„Nem a mások által kijelölt utat akarjuk követni, hanem saját történelmünkből, saját gazdaságszerkezetünkből és a saját kultúránkból származó előnyeinket akarjuk kihasználni”

– fogalmazott a kormányfő.

Kiemelte: a magyar állattudomány ma is világhírű, Magyarországon talán az Állatorvostudományi Egyetemen folyik a legszínvonalasabb oktatás, itt kerül napvilágra a legtöbb tudományos felfedezés, és az intézmény a világ 150 legjobb egyeteme között van, amire joggal lehet büszke minden magyar.

Hozzátette: az egyetem célja bekerülni a legjobb 50 intézmény közé, és a most átadott új épületekkel és új kutatólaborokkal ez sikerülhet is.

Mostantól olyan háttér áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi, hogy az itt tanuló oktatók és kutatók átlagon felül teljesítsenek a kutatási eredmények, a nemzetközi publikációk és a szabadalmak kifejlesztése terén is.

Orbán Viktor jelezte, ami az Állatorvostudományi Egyetemen történik, az része a magyar felsőoktatás új korszakának. Hozzátette: a cél az, hogy az magyar egyetemek a világ élvonalába tartozzanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb uniós adatok szerint Magyarország költi GDP arányosan a legtöbbet felsőoktatásra az egész Európai Unióban.

Kitért arra: az elmúlt tíz évben Magyarország háromszorosára növelte a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat, aminek köszönhetően öt éve még csak hét, most pedig már 12 magyar egyetem van a világ legjobbjainak 5 százalékában. Hozzátette: a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták száma 10 év alatt majd duplájára nőtt.

Hangsúlyozta: „nem hagyjuk, hogy Brüsszel a szuverenitásunk védelme miatt a magyar fiatalokon verje el a port”, ezért a kormány létrehozta a Pannónia ösztöndíjprogramot. „Nem szorulunk mások pénzére, mi magunk is képesek vagyunk gyümölcsöző, tudományos együttműködéseket létrehozni a világ legjobb egyetemeivel” – tette hozzá.

Utalt az Állatorvostudományi Egyetem további épületeinek tervezett felújítására és kijelentette: 2025-ben reményeik szerint lezárják a háborút, visszaterelik az európai gazdaság működését a normális kerékvágásba, a magyar gazdaságot növekedési pályára állítják és megtermelik az egyetem további fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, a további uniós forrásokat meg kell kapnunk a ’27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, nem járulunk hozzá – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő emlékeztetett, az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, ezt be lehet vonni a magyar gazdaságba. Ezt nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely kiküldi azt Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. A 12,5 milliárd eurónyi pénz a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti – közölte.

Hozzátette, ezenfelül is jár majd Magyarországnak még pénz, és hogy ez lesz vagy nem, az majd 2026 utáni probléma lesz, véleménye szerint azonban azt is meg fogjuk kapni.

„Azért fogjuk megkapni, mert megkezdődtek a tárgyalások a következő, 2027 utáni hét év költségvetéséről, aminek az elfogadásához egyhangú döntés kell. És azt én biztosan mondhatom, hogy azt a pénzt, amit nem kaptunk meg a 2025-26-os években, azt meg kell kapnunk a ’27-28-as években. „Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, nem járulunk hozzá”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Úgy értékelt: egyáltalán nem érdemes aggódni az európai uniós pénzek miatt. Van egy csomó kellemetlenkedés, de afelől, hogy ezek a források megérkeznek a magyar gazdaságba, semmilyen kétség nincsen – összegzett.

A jövő év a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás éve lesz, amit a békeköltségvetés támogat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán kedden a parlament gazdasági bizottságának ülésén.

A tárcavezető közölte: a kormány sikeresen reagált az elmúlt öt év három súlyos válságára: a koronavírusra, a háború okozta energiakrízisre, valamint a német gazdaság mélyülő válságára.

A megváltozott gazdasági környezetben a kormány, a gazdasági semlegességre építve, 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amelynek középpontjában a belső konjunktúra helyreállítása áll, amely biztosíthatja, hogy jövőre 3 százalék fölé emelkedjen a gazdasági növekedés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben is az előzetes kormányzati jelzéseknek és a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, tartósan alacsony szinten maradt. Novemberben az infláció az előző évhez képest 3,7 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, amelyet tartósan alacsony szinten tart. Ennek érdekében a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely a fogyasztók érdekével összhangban, jelentősen fokozza a kiskereskedelmi versenyt. A családok védelmét és a tisztességes verseny biztosítását a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja.

Kiemelte, az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, ami hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a kiskereskedelem és a turizmus teljesítményének további növekedéséhez.

A tartósan alacsony inflációnak és a 9 százalékot meghaladó reálbérnövekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez

– hangsúlyozta.

A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Az akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis-és középvállalkozások segítése és fejlesztése – emléketetett.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válniuk. Mindez versenyképesebb árakat eredményez, amely hosszú távon segíti az infláció alacsony szinten tartását.

A következő években termelékenységi ugrást kell végrehajtani. Ezt a Demján Sándor Program támogatja, amely 1410 milliárd forintnyi forrást biztosít a kkv-knak többek közt olyan kedvező hitelekkel, mint a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya Program, beruházási célú vissza nem térítendő támogatásokkal, a digitalizáció előremozdításával – mutatott rá Nagy Márton.