Olaszország és Magyarország egyetért az illegális migráció kérdésében

A magyar és az olasz kormánynak a migráció tekintetében ugyanaz az álláspontja: az illegális migrációt meg kell állítani, és azok jöhetnek be az unió területére, akiknek erre valós okaik van, tehát a valódi menekültek – jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja Strasbourgban hétfőn.

Az Európai Parlament plenáris ülésének alkalmából tartott, Daniele Scaela Migráció: a populisták indokai című könyvének bemutatóján Győri Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egyetlen ország, amely 2015 óta nem változtatott semmit a migrációval kapcsolatos álláspontján.

„Ugyanazt mondjuk az illegális migráció kérdésében. Ez az álláspont Olaszországban komoly figyelmet kapott, és kap jelenleg is. Magyarország ezért a jelenlegi olasz kormánnyal jól együtt tud dolgozni a migráció kérdésében” – fogalmazott.

A fideszes EP-képviselő azt mondta, Európában egyre többen képviselik a magyar álláspontot,

ezért – mint kiemelte – nagyon sajnálatos, hogy áprilisban az Európai Néppárttól (EPP) a baloldalig áterőltették az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot.

A paktum nem segít megoldani a helyzetet, hanem meghívásjellegű, valamint ismét a migránsoknak a tagországok közötti kötelező elosztását szorgalmazza. A migrációs csomagot Magyarország nem szavazta meg, továbbá volt öt ország, amely szintén nem értett egyet annak tartalmával – tájékoztatott.

Szavai szerint az Európai Unió odáig süllyedt, hogy elfogadta a paktumot erőből, többségi szavazással annak ellenére, hogy húsz tagállam írt levelet az Európai Bizottságnak a csomag újratárgyalása érdekében. Még hatályba sem lépett, a józan többség már át szeretné írni – mondta.

„Az Európai Parlament jelenleg sajnos a középpártokkal, köztük a néppárttal, a szocialistákkal és a liberálisokkal, a változatlanságot hirdetik. Mi, Patrióták a változást tűztük a zászlónkra a migráció tekintetében is” – fogalmazott Győri Enikő, hangsúlyozva: az jöhet Európába, aki valódi menekült.

Ezt Magyarország megvalósította: azokat, akik nem valódi menekültek, Magyarország nem engedi be

– mondta az EP-képviselő. Megjegyezte: az ukrajnai menekülteket Magyarország befogadja, az ukrajnaiak valóban egy háború elől menekülnek. Győri Enikő emlékeztetett: a Hungary Helps Program jól mutatja, hogy van értelme helybe vinni a segítséget, és nem a problémákat kell a kontinensre hozni.

A magyar és az olasz kormány álláspontja ezért az, hogy a külső uniós határokon jelentkező illegális migráció megállítása legyen a cél, és Európa egésze végre ebbe az irányba induljon el – tette hozzá Győri Enikő.

Az illegális migráció megállítása kötelesség, nem bűncselekmény – hangoztatta Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője a jobboldalnak a római Circus Maximusban rendezett találkozóján vasárnap.

„Végre megtudom, hogy az illegális migránsok megállítása jogom és kötelességem volt-e, vagy bűncselekménynek számít, amiért hat év börtönt és egymillió euró kártérítést kért rám a vád” – mondta Salvini, arra utalva, hogy december 20-án hirdetik ki az elsőfokú ítéletet a palermói bíróságon az ellene indított tárgyalás lezárásaként.

Hozzátette,

büszkén, magasba emelt fővel jelenik meg az ítélethirdetésen, mert „egy ország törvényei, határai és becsülete védelme, amíg élek, nem számíthat bűncselekménynek”.

Matteo Salvini köszönetet mondott az olasz kormánypártoknak az iránta tanúsított támogatásért.

A Liga vezetője az Atreju nevű jobboldali találkozón szólalt fel. Ezzel egy időben a párt közel nyolcszáz aláírási pontot állított fel az egész országban. Az aláírásgyűjtést Matteo Salvini szeptember végén indította, amikor a szicíliai Palermo bíróságán lezárult az ellene indított tárgyalás.

A 2020-ban indított bírósági eljárás az Open Arms spanyol civil szervezet feljelentésére kezdődött. Egy évvel korábban, az akkor belügyminiszter Matteo Salvini nem engedélyezte az Open Arms hajójának automatikus kikötését Lampedusa szigeten. A hajó csaknem húsz napot várakozott száznegyvenhét emberrel a fedélzetén, de betegek, nők és gyermekek leszállhattak.

A vád szerint Salvini többek között megsértette a tengeri segítségnyújtásra vonatkozó nemzetközi konvenciókat, visszaélt hivatali hatalmával, valamint túszul ejtette a leszállni nem engedett embereket.

Salvini védelme a bíróságon hangoztatta, hogy a belügyi tárca vezetője a 2019-es, Giuseppe Conte miniszterelnök vezette kormány migrációs politikájához tartotta magát. A védelem úgy vélte, a spanyol civil szervezet minden más partraszállási lehetőséget visszautasított, és kizárólag Olaszországban akart kikötni, a belügyminiszter Salvinivel vívott harc jegyében.

Salvini többször hangoztatta, hogy egyetlen bűne van, mégpedig az, hogy olaszokat, Olaszországot és annak határait védte.

Matteo Salvini személyesen követte a bírósági tárgyalás üléseit, és bejelentette, hogy december 20-án is a palermói Pagiarelli-börtön bunkertermében lesz, ahol kihirdetik az ítéletet.

Az Open Arms vezetője, Oscar Camps a Barcelonában, december 13-án tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, „nagy a nyomás Olaszországban a bírósági tárgyalás miatt, mivel ez az első alkalom, hogy minisztert helyeztek vád alá. Ez az ítélet történelmi jelentőségű, precedenst teremthet. Reméljük, hogy az ítélethozó bíró ellenáll a nyomásnak, és igazságosan dönt”.

Oscar Camps bejelentette, hogy az Open Arms jövő évtől elhagyja az X közösségi felületet a szervezetet érő gyűlölködő tüzenetek miatt.

Ezzel egy időben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) visszavonta a hatszázfős Geo Barents hajóját a Földközi-tengeri műveletekből. Az MSF közlése szerint a hajó 2021 óta 190 mentést hajtott végre, ezekben 12 600 személyt vettek fedélzetre. A civil szervezet azzal indokolta döntését, hogy a Meloni-kormány migrációs szigorításai ellehetetlenítették munkájukat: az utóbbi két évben az olasz hatóságok négyszer szankcionálták a hajót, és 160 napra tartóztatták fel az olaszországi kikötőkben.

Aszad elnök bukása után Németországban heves politikai vita robbant ki arról, hogy a szíriai menekülteknek vissza kellene-e térniük hazájukba.

Németország-szerte utcai ünneplésekkel fogadták a szíriaiak a korábbi elnök, Bassár el-Aszad bukásának hírét. Az öröm azonban gyorsan elmúlhat, mivel az eseményeket követően egyre több német politikus kezdi megkérdőjelezni a szíriaiak jövőjét az országban, foglalja össze az egyre inkább élesedő német belpolitikai vitákat a BBC.

Jelenleg mintegy egymillió szíriai útlevéllel rendelkező ember él Németországban. Közülük a legtöbben 2015-2016-ban érkeztek, amikor Angela Merkel kormánya úgy döntött, hogy megnyitja a határokat a szíriai polgárháború elől menekülők előtt. Akkoriban az uralkodó vélemény az volt, hogy Németország megbirkózik a helyzettel, de a jelenlegi közéleti hangulat már jóval borúsabb.

Politikai viták Aszad bukása után

A február 23-án tartandó előrehozott választások kampányában a migráció továbbra is a választók fő aggodalmai között szerepel. Egyes politikusok szigorúbb álláspontot képviselve próbálnak szavazatokat szerezni. Konzervatív, szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikusok is amellett érvelnek, hogy ha a szíriaiak Aszad elől menekültek Németországba, akkor most, hogy ő már nincs hatalmon, azonnal visszatérhetnek.

„Ha az ok, amiért menedéket kértek, megszűnik, akkor már nincs jogalap az országban maradásra” – mondta Markus Söder, Bajorország konzervatív CSU-s vezetője. Jens Spahn, a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig azt javasolta, hogy charterjáratokkal szállítsák vissza a szíriaiakat, és 1000 eurós támogatást kapjanak a hazatéréshez.

Alice Weidel, a migrációellenes AfD vezetője szerint aki Németországban egy „szabad Szíriát” ünnepel, annak nyilvánvalóan nincs már oka arra, hogy itt tartózkodjon.

Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali politikai párt elnökhelyettese sajtótájékoztatón vesz részt, 2022. szeptember 08-án. (Fotó: EPA/HANNIBAL HANSCHKE)

Sahra Wagenknecht, aki idén egy új, bevándorlásellenes pártot alapított, hasonlóan fogalmazott. „Elvárom, hogy azok a szíriaiak, akik itt az iszlamisták hatalomátvételét ünneplik, a lehető leghamarabb térjenek vissza hazájukba” – mondta a német Stern magazinnak adott interjújában.

Ellentétes vélemények

Baloldali és zöldpárti politikusok felháborodásukat fejezték ki és elítélték a kijelentéseket, felelőtlennek és populistának nevezve azokat, mivel a szíriai helyzet rendkívül bizonytalan.

„Aki megpróbálja a szíriai helyzetet saját pártpolitikai céljaira felhasználni, az elvesztette kapcsolatát a Közel-Kelet valóságával” – nyilatkozta Annalena Baerbock, Németország zöldpárti külügyminisztere.

Annalena Baerbock német külügyminiszter (Fotó: TI/EPA/Sascha Steinbach)

Néhány baloldali politikus ennél is szókimondóbb volt. „Mindenki, aki most a Szíriába történő kitoloncolásokról kezd beszélni, és elnézést a kifejezésért, egyszerűen aljas gazember” – nyilatkozta újságíróknak Jan van Aken, a radikális baloldali Linke párt vezetője.

A napokban a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) bejelentette, hogy felfüggeszti a szíriai menedékkérelmek elbírálását, mivel a helyzet túlságosan kiszámíthatatlan. Mindez 47 270 kérelmezőt érint.

Sokan már állampolgárrá váltak

A kutatások szerint az egy évtizeddel ezelőtt Németországba érkezett szíriaiak kiemelkedően fiatalok, átlagosan 25 évesek. Emellett általában magasan képzettek és jó a foglalkoztatási rátájuk, több mint ötezren közülük orvosként dolgoznak a német egészségügyben.

A szírek közül sokan már német állampolgárságot is kaptak: 2021 és 2023 között 143 ezer szíriai szerezte meg az állampolgárságot. Mégis, körülbelül 700 ezer szíriai továbbra is különböző típusú menedékkérő státuszokban van nyilvántartva, például politikai menedékjoggal vagy ideiglenes védelemmel.

A német kormány döntései arról, hogy hogyan kezelik a helyzetet, meghatározhatják a szíriaiak sorsát. Az elmúlt évtizedben Németország szívesen fogadta őket, de a jelenlegi polarizált politikai légkör fokozza a bizonytalanságot.