Nyugati fegyverszállító vonalakra csaptak le az oroszok

Orosz csapatok csapást mértek az AFU-nak nyugati felszereléseket szállító vasúti létesítményekre – közölte a védelmi minisztérium.

„Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek csoportjai, drónjai, rakétái és tüzérsége csapást mért a katonai repülőterek infrastruktúrájára, az AFU nyugati felszereléseinek szállítását biztosító vasúti létesítményekre, a pilóta nélküli légi járművek összeszerelési és tárolási helyeire, valamint egy üzemanyagraktárra” – áll a különleges katonai művelet összefoglalójában.

Az ukrán csapatokat és felszereléseket 147 területen érte találat.

A légvédelmi erők tíz amerikai HIMARS többszörös rakétavetőt és 36 repülőgép típusú drónt lőttek le.

Összességében az ukránok a nap folyamán mintegy 1500 halottat és sebesültet vesztett.

Erősebb fellépést követelt Berlintől Kijev támogatásában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, amikor fogadta az ukrán fővárosban látogató Friedrich Merzet, a német konzervatív CDU vezetőjét, aki versenybe száll a kancellári tisztségért. Zelenszkij diplomáciai megoldást szorgalmazott a háború mielőbbi lezárására, mert az „több életet menthet meg”.

Kijev hónapok óta kéri Berlintől Taurus hosszú hatótávolságú robotrepülőgépek küldését, de a szociáldemokrata Olaf Scholz német kancellár mindmáig elutasította ezt a kérést az Oroszországgal vívott háború eszkalációjától tartva.

„Erősebb és határozottabb lépésekre számítunk Németország részéről, az ön részéről különösen” – mondta Zelenszkij a német CDU elnökével tartott kijevi sajtótájékoztatóján.

Az ukrán elnök a Taurus rakétákra utalva reményét fejezte ki, hogy Berlin lehetővé teszi Kijev „hosszú hatótávolságú” kapacitásainak a növelését.

Friedrich Merz megismételte, hogy kész ilyen, német-svéd gyártmányú fegyvereket szállítani Kijevnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy orosz területen kizárólag katonai célpontok ellen lehet őket bevetni.

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy lehetővé tegyük Ukrajna számára az önvédelemhez való jog korlátozás nélküli gyakorlását, hogy minél előbb véget vessenek ennek a háborúnak”

– jelentette ki a CDU elnöke a közös sajtótájékoztatón.

„Lehetővé akarjuk tenni, hogy a hadseregük elérje az oroszországi katonai támaszpontokat, nem a polgári lakosságot, nem az infrastruktúrát, hanem azokat a katonai célpontokat, amelyekről az önök országa ellen harcolnak” – mondta Merz, akinek az országa kijevi közlés szerint a második legnagyobb katonai segítséget nyújtja Ukrajnának az Egyesült Államok után.

A Taurus rakéta hatótávolsága 500 kilométer, nagyobb, mint a jelenleg Ukrajna rendelkezésére álló ATACMS amerikai ballisztikus rakétáé, illetve a francia-brit Storm Shadows/Scalp robotrepülőgépé.

Zelenszkij felszólította Friedrich Merzet, valljon nyíltan színt Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatos álláspontjáról,

amelyet a jelenlegi német kormány ellenez.

Kijev szerint a NATO-csatlakozás elengedhetetlen az Oroszországgal szembeni biztonság szempontjából, Zelenszkij mielőbbi meghívást követel, elismerve ugyanakkor, hogy a felvételre csak az Oroszországgal vívott háború lezárása után kerülhet sor.

Merz immár másodszor jár Kijevben az orosz invázió 2022. februári kezdete óta, mostani látogatása előtt egy héttel Scholz kancellár volt ott.

Az ukrajnai háború a németországi választási kampány egyik fő témája, Friedrich Merzre a közvélemény-kutatások szerint a szavazók mintegy 30 százaléka kívánja leadni voksát.

A sajtótájékoztatón Zelenszkij azt is kijelentette, hogy „Ukrajna minden korábbinál határozottabban véget kíván vetni a háborúnak”.

„Kétségtelen, hogy egy diplomáciai megoldás több életet menthet meg” – szögezte le az ukrán elnök.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy szombaton Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel megvitatta a frontvonalak „befagyasztását”. Zelenszkij közölte: elmondta a két vezetőnek, hogy nem hisz abban, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg véget akarna vetni a háborúnak, erre rá kell kényszeríteni az orosz elnököt.

Volodimir Zelenszkij Friedrich Merz német kancellárjelölttel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével folytatott találkozóján kijelentette, hogy az Oroszországgal fennálló konfliktusnak csak úgy lehet véget vetni, ha a békét az erő pozíciójából kényszerítik ki, és ismét kérte Ukrajna NATO-ba való meghívását.

Donald Trump azonnali tűzszünetre és a tárgyalások megkezdésére szólította fel Moszkvát és Kijevet, hozzátéve, hogy Ukrajna „nevetséges módon 400 ezer katonát vesztett”.

Később az NBC Newsnak adott interjújában megjegyezte, hogy az új kormányzat alatt Kijev valószínűleg nem számíthat ugyanolyan mértékű segítségre Washingtontól, mint Joe Biden idején. Trump ugyanakkor ígéretet tett a konfliktus megoldására, leszögezve: „Ha sikerül.”

A háború diplomáciai befejezése minden bizonnyal sok emberéletet fog megmenteni, ami számunkra prioritás – mondta Zelenszkij, amikor újságírók az ellenségeskedések esetleges befagyasztásáról kérdezték.

Hozzátette, hogy szerinte Oroszországot „csak erőszakkal lehet rákényszeríteni”, és Ukrajna minden verzióban erős – erős a harctéren, erős hadserege van, fegyvercsomagja is van, nagy hatótávolságú ATACMS, Taurus, Storm Shadow és Scalp rendszerek.

Szerinte Ukrajnának most kritikusan nagy szüksége van biztonsági garanciákra és további intézkedésekre ahhoz, hogy meghívást kapjon a NATO-ba.

Az orosz-ukrán tárgylások felújításához az kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszavonja a párbeszédet betiltó rendeletét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap újságíróknak.

Peszkov Donald Trump megválasztott amerikai elnök felhívására reagált, amelyben azonnali ukrajnai tűzszünetet sürgetett és béketárgyalások megkezdését. A szóvivő szerint

a béke pályájára való átálláshoz Zelenszkijnek „csak annyit kell tennie, hogy visszavonja ezt a rendeletét, és utasítást adjon a párbeszéd folytatására az isztambuli megállapodások alapján és a helyszíni realitások figyelembevételével”.

Peszkov emlékeztetett rá, a béketárgyalások feltételeit Vlagyimir Putyin elnök már korábban is meghatározta, ám az ukrán hatóságok továbbra is elutasítják a tárgyalásokat, és nem változtattak álláspontjukon. Az orosz vezető júniusban arról beszélt, hogy Ukrajnának a Krímen felül el kell ismernie a zaporizzsjai, a herszoni, a donyecki és a luhanszki régió elvesztését, valamint le kell mondania arról, hogy a NATO tagja legyen, semleges státusú demilitarizált és „nácitlanított” országgá kell válnia.

Trump a Truth Social közösségi hálózaton vasárnap azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett, rámutatva, hogy túl sok élet megy veszendőbe, túl sok család megy tönkre, és a háború „sokkal nagyobb és rosszabb dologgá eszkalálódhat”. Zelenszkij a posztra reagálva elutasította az azonnali tűzszünetre való felhívást.

Peszkov a Trump által idézett veszteségadatokra kitérve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei többszörösen meghaladják az oroszét.

„Ami az idézett számadatokat illeti a két fél veszteségeiről, nyilvánvaló, hogy ezeket az ukrán értelmezésben fejtették ki és Ukrajna hivatalos álláspontját tükrözik. A veszteségek valós számai teljesen mások: az ukrán veszteségek többszörösei az orosz fél veszteségeinek” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

A megválasztott amerikai elnök azt írta, hogy az orosz hadsereg tagjaiból csaknem 600 ezer ember sebesült vagy halt meg, Ukrajna pedig 400 ezer katonát „és sokkal több civilt” veszíthetett.

Az Oroszországgal vívott háború nem érhet véget egy darab papírral és néhány aláírással, ugyanis egy garanciák nélküli tűzszünetet bármikor megsérthetnek – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a közösségi médiában nyilatkozott, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök saját mikroblogján fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgetett.

„Amikor hathatós békéről beszélünk Oroszországgal, akkor mindenek előtt hathatós garanciákról kell beszélnünk. Az ukránok mindenkinél jobban vágynak a békére” – húzta alá.

Az ukrán vezető azt állította, hogy 2022 februárja, a háború kitörése óta 43 ezer ukrán katona vesztette életét és 370 ezren sebesültek meg a harcokban. Mint mondta, a sebesültek fele vissza tudott térni a felépülést követően a harctérre.

Zelenszkij, aki szombaton Párizsban találkozott Donald Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel, leszögezte, hogy Ukrajnának olyan „tartós békére van szüksége”, amelyet Oroszország „nem fog néhány éven belül tönkre tenni”.

Az ukrán légierő közlése szerint a légvédelem vasárnapra virradóra 74 orosz drónból 28-at megsemmisített, további 46-ot pedig feltehetőleg elektronikus hadviselési eszközök zavarásának eredményeképpen sikerült elhárítani.