Német békefenntartók érkezhetnek Ukrajnába

Egy ukrán-orosz fegyverszüneti megállapodás esetén Annalena Baerbock német külügyminiszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Bundeswehr katonáit békefenntartó szolgálatra Ukrajnába vezényeljék – számolt be a német sajtó. Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője a múlt hétvégén arról beszélt, hogy semmit sem szabad kizárni egy esetleges tűzszünet esetére. Mindez Brüsszelnek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos eddigi álláspontja átértékelésére utalhat a küszöbön álló amerikai elnökváltás kapcsán.

Németország „minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy támogasson mindent, ami a jövőben a békét szolgálja Ukrajnában” – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A német zöldpárti politikus újságíró kérdésre megerősítette, hogy a NATO által biztosított

tűzszüneti megállapodás esetén Németország nem vonná ki magát a békefenntartó misszióból

– számolt be a Die Welt.

Az EU új külügyi főképviselője, Kaja Kallas a múlt hétvégén Kijevben tett látogatásakor már úgy nyilatkozott: „Azt hiszem, tényleg nem szabad semmit sem kizárnunk.”  A főképviselő szerint a békefenntartáshoz szükséges katonák olyan országokból is érkezhetnek, amelyek korábban kifejezték nyitottságukat a béketárgyalások iránt, mint például Franciaország vagy a balti államok.

Az ukrajnai békemisszió kérdése az Egyesült Államokban küszöbön álló elnökváltás kapcsán vetődött fel. Vezető brüsszeli politikusok ugyanis valószínűsítik, hogy

Donald Trump elnökként nyomást fog gyakorolni Kijevre és Moszkvára a tűzszüneti megállapodás, illetve a béketárgyalások megkezdése érdekében.

A Die Welt szerint az új washingtoni vezetés céljai elérése érdekében csökkentheti vagy akár megvonhatja a fegyverszállítmányokat Ukrajnától. Ugyanakkor a nyomásgyakorlás eszközeként Trump közölheti Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy újra növelik a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt.

A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden, az Európai Parlamentnek a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború ezredik napja alkalmából tartott soron kívüli plenáris ülésén, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédben.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: „az elmúlt ezer nap alatt Ukrajna egyszer sem árulta el a közös európai értékeket sőt, nemzetközi partnereivel együtt sikerült megakadályoznia azt, hogy Oroszország elfoglalja, valamint azt, hogy elvegye egy nemzet szabadságát.”

Kijelentette: „Vlagyimir Putyin orosz elnök még Észak-Koreával az oldalán is „kisebb”, mint az összefogott Európa. Európa képes elérni a céljait. Ha biztosítani tudja az európai értékek megőrzését, el tud jutni a békéhez is” – hangoztatta.

„Minden egyes orosz csapás vagy fenyegetés esetében határozott fellépésre, határozott válaszokra van szükség. Folytatni kell azon törekvés megvalósítását, amely az orosz háborús képességek radikális csökkentésére irányul ”– mondta.

„Amíg a tankhajók üzemelnek, addig Putyin folytatni tudja a háborút. Tönkre kell tenni a szállítási láncokat, és szükség van a szigorú szankciókra is” – hangoztatta Zelenszkij, majd úgy fogalmazott: „nem szabad visszariadnunk attól, hogy még többet tegyünk”.

Putyin háborút akar nyerni. „Minél több időt hagyunk neki, annál jobbak lesznek számára a feltételek” – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a plenáris ülésen azt mondta: az elmúlt ezer nap az összetartozás ezer napja olyan testvérekként és családként, amelynek közös jövője van.

„Az orosz támadás nem csak Ukrajnát érte, hanem a szabályokon alapú világrendet, az európai értékeket és életmódot. A demokrácia és a szabadság forog kockán” – hangoztatta. Az Európai Unió folytatja Ukrajna támogatását ma, holnap és minden nap, ameddig arra szükség van, ameddig a valódi béke be nem következik – tette hozzá az uniós parlament elnöke.

Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke a frakció szónokaként felszólalva hangsúlyozta: elítéli Oroszország katonai agresszióját, az erőszakot, amely – szavai szerint – nemcsak a nemzetközi jog alapján jelent súlyos sérelmet, hanem morális szempontból is igazolhatatlan.

Hangsúlyozta:

„A háború Magyarország szomszédságában zajlik, a konfliktus elmérgesedése kíméletlen következményekkel járna. Magyarország ezért nem vesz részt az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokban, és ellenzi azokat a javaslatokat, melyek eszkalációhoz vezethetnek.”

„Fájdalmunkat fokozza, hogy egyre nagyobb számban vesznek oda a fronton kárpátaljai magyarok, az ukrajnai magyar kisebbség tagjai is” – fogalmazott.

Kiemelte: „Ahogy az Európai Unió egésze, úgy Magyarország is erején felül segíti Ukrajnát. Történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját hajtja és hajtotta végre.”

Szavai szerint szembe kell nézni azzal, hogy az unió eddigi Ukrajna-stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem hozta el a háború végét. „Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a háborús konfliktusban az életek mentése és a szenvedők megsegítése a legfontosabb. Ehhez mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – hangoztatta Gál Kinga, majd hozzátette: Donald Trump amerikai elnökjelölt megválasztásával minden eddiginél jobb esély nyílik a diplomáciai megoldásra. „Most mindenekelőtt a béketeremtésre kell összpontosítani” – tette hozzá a fideszes politikus.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett üzenetében azt írta, hogy Oroszország „kegyetlen háborújának” ezredik napján Európa Ukrajna mellett áll.

„Európa Ukrajna mellett áll a háború minden egyes napján, most és a jövőben is ”– húzta alá.

Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács hamarosan leköszönő elnöke üzenetében azt írta, hogy az Ukrajna elleni ezer nap agresszió, az ezer nap áldozat és szenvedés ezer nap bátorságot és elszántságot is jelent.

„Támogatásunk töretlen, ameddig csak szükséges” – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Josep Borrell, az Európai Unió mandátumának végéhez közeledő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejegyzésében azt írta, ötéves megbízatása során egyik legjelentősebb feladata volt az európai támogatás mozgósítása Ukrajna számára. A támogatás fenntartására ösztönözve kiemelte: „A történelem a tetteink és reakcióink alapján fog megítélni bennünket. Az EU továbbra is Ukrajna mellett áll” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Kaja Kallas észt miniszterelnök – aki az uniós parlament támogatása esetén Borrell utódjaként az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz – bejegyzésében azt emelte ki, hogy az ukránok minden nehézségben páratlan bátorságot és kitartást tanúsítanak. Európa Ukrajnának szánt támogatása megingathatatlan, „továbbra is segíteni fogunk Ukrajnának, ahogy jövőjének újjáépítésében is”.

Csehország eddig 7,3 milliárd korona (116,8 milliárd forint) értékű fegyvert és hadianyagot küldött Ukrajnának – közölte a cseh védelmi minisztérium a CTK hírügynökség kérdésére azzal összefüggésben, hogy Oroszország most ezer napja kezdett átfogó hadműveletet Ukrajnában.

Az Ukrajnának szánt hadianyagot a cseh kormány bizalmas rendszerben hagyja jóvá, s utólag ad róla tájékoztatást. Legutóbb júliusban hoztak nyilvánosságra részletes adatokat. Július végén az Ukrajnába küldött cseh katonai támogatás értéke 6,75 milliárd koronára rúgott. Volt benne nyolc helikopter, 62 harckocsi, 131 speciális gyalogsági szállítóeszköz, 26 speciális vegyi felderítő jármű, illetve 16 komplett légvédelmi eszköz.

A cseh kormány saját kezdeményezésére tavaly óta tüzérségi lövedékeket is igyekszik beszerezni az ukránoknak az európai uniós, illetve unión kívüli országokból, jelenleg elsősorban Hollandiával és Dániával együttműködve.

Petr Fiala kormányfő a közelmúltban azt mondta az állami hírügynökségnek, hogy az év végéig félmillió nagy kaliberű lőszert szeretnének szállítani Ukrajnának.

A beszerzési kezdeményezés szerinte a jövő évben is folytatódni fog.