Napvilágot láttak a novemberi inflációs adatok

Napvilágot láttak a novemberi inflációs adatok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beszámolója szerint 2023 novembere és 2024 novembere között, vagyis egy év alatt a pénzromlás átlagosan 3,7 százalékos volt, ezen belül az árak idén októberről novembere fél százalékkal emelkedtek. Lentner Csaba közgazdászprofesszor szerint, aki a hirado.hu-nak nyilatkozott az inflációs szint mindezzel még az elfogadható tartományban van.

Az élelmiszerárak éves szinten az átlag feletti ütemben, 4,9 százalékkal emelkedtek, de ha górcső alá vonjuk, akkor egynémely ágazatban ennél rosszabb adatokat is találunk. A liszt ára ugyanis a KSH beszámolója szerint tavaly novembere óta 39,3 százalékkal, a tejé 16,6 százalékkal, a csokoládéé és kakaóé 12,8 százalékkal, a gyümölcs- és zöldséglé ára 11,7 százalékkal, az étolajé 10,1 százalékkal, a tojásé 9,8 százalékkal, a vajé és vajkrémé pedig 9,7 százalékkal inflálódott. A statisztikai hivatal ezzel ellentétes folyamatot is jelentett, hiszen éves szinten a száraztészta ára 6,4 százalékkal, a cukoré 5,8 százalékkal, a margariné pedig 2,7 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások összességében 7 százalékkal drágultak az egy évvel ezelőttihez képest, de ebben már benne van a parkolási költségek tízszázalékos és a használt autók árának 6,6 százalékos megugrása is.

Vannak azonban olyan tételek, ahol csökkentek az árak.

A háztartási energiáért például 3,2 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 6,3 százalékkal, az elektromos energiáért pedig 0,3 százalékkal kell az egy évvel ezelőttihez képest kevesebbet fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek ára pedig stagnált.

Lentner Csaba a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy számára nem okozott meglepetést az infláció újbóli megugrása, hozzátette ugyanakkor, hogy a KSH által bemutatott 3,7 százalékos éves növekedési szint még mindig az elfogadható tartományban van. Fontosnak nevezte, hogy a forint-euró árfolyam stabilizálódjon, hiszen az utóbbi időben tapasztalható kilengés megdrágította az importot, ami pedig gerjesztette az inflációt. Lentner Csaba külön kiemelte az élelmiszerimportot, amelynek erőteljes a lakossági érzékenysége. A közgazdászprofesszor szerint hazánknak újra el kell érnie, hogy az alapvető élelmiszerekből önellátó legyen, hiszen jelenleg a tej, tojás, csirke- és sertéshús egy részét külföldről hozzuk be. Lentner Csaba szerint a Magyar Nemzeti Banknak csak a monetáris területekre van befolyása, a gazdaság korszerűsítésére kevésbé. „Márpedig a gazdaság helyzete határozza meg a pénzügyi politikát” – mondta Lentner Csaba, aki éppen ezért tekint nagy várakozással a december 6-án életbe lépett Demján Sándor-programra.

Mint ismert, a kormány meghirdetett új gazdaságpolitikai irányelve ötvenmilliárd forintos beruházásösztönző keretből támogatja a kis- és középvállalatokat.

Lentner Csaba szerint a program lefelé nyomja majd az inflációt, hiszen a hatékonyságjavítást szolgálja.

Mint fogalmazott: „A kormány a piacok konszolidálására törekszik. A kedvezőtlen adatok átmenetiek ugyan, a piac mégis megjegyzi és a későbbi döntéseknél figyelembe veszi.” A közgazdászprofesszor a hirado.hu kérdésére elmondta: a jövőre hivatalba lépő új Trump-adminisztrációtól nemcsak a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok megerősödését és felívelő befektetési lendületet, de a kettős adóztatást elkerülő jogszabály felélesztését is várja. Mint ismeretes, ezt a nemzetközi megállapodást mintegy büntetésképpen törölte el a Biden-kabinet.

A kormányzattal megkötött hároméves bérmegállapodás hosszú távú, kiszámítható pályára állítja a magyar gazdaságot – mondta Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdász professzora reális esélyét látja, hogy a 2010 óta tartó gazdaságpolitika bázisán 2027-re elérjük az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett bérszínvonalat.

Mint ismeretes, a miniszterelnök a közelmúltban arról beszélt, hogy a kormány az egymillió forintos átlagbér és az ezereurós minimálbér három éven belüli elérését jelölte meg gazdasági célként. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak három éven keresztül legalább 3-6 százalékos növekedést kell felmutatnia.

Lentner Csaba a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a miniszterelnök által bejelentett béremelés alapját hosszabb távon mindenképpen a munkaerő termelékenységnövekedése kell hogy biztosítsa.

„2020 óta öt szűk esztendőt éltünk át, amely során a magyar emberek fizetésének vásárlóértéke az átélt infláció miatt alaposan megcsappant. Napjainkra komoly bérdeficit alakult ki. Ilyen helyzetben a béralapot mesterséges eszközökkel szokás élénkíteni. Ez az általános recept, amit már csak azért is meg kell lépnie a gazdasági kormányzatnak, hogy a jól képzett magyar munkaerő ne vándoroljon ki az országból” – mondta a szakember.

Lentner Csaba szerint Magyarországon egy munkaórára jutó munkabérköltség átlagosan 12 euró, Nyugat-Európában ez 42 euró körüli összeg. Mint fogalmazott: „Itt van az a tartalék, ami a kormányzat eddig még ki nem aknázott fiskális mozgásterének egyik lehetséges bázisa.”

Lentner Csaba szerint nemcsak az orosz–ukrán háború, az arra adott hibás európai szankciós politika és a hazánkat érintő brüsszeli pénzelvonások szűkítik a kormány fiskális mozgásterét, de a német gazdasági mélyrepülés is. A gazdasági szakember szerint a magyar kormány ebben a helyzetben szemlátomást előre menetel, és megpróbál elébe vágni az eseményeknek. Tisztában van azzal, hogy a németországi helyzet jelentősen csökkenti a magyar ipari termelékenységet. Belső gazdaságfejlesztéssel, valamint a hazai kis- és középvállalkozások tőkeellátottság-emelésével azonban csökkenteni lehet az Európa beteg emberévé váló német gazdaság hazánkra gyakorolt negatív következményeit.

Lentner Csaba ezenkívül azt is fontosnak tartja, hogy a Távol-Keletről új szövetségesi partnerekre tegyünk szert, hiszen előfordulhat az is, hogy a „bukdácsoló német autógyárak szerepét a magyar gazdaságban a keleti tőkével kell kiváltani”.

Lentner Csaba a magyar gazdaság fellendítését célzó Demján Sándor-programot is fontosnak tartja, amely 1400 milliárd forintos tőkejuttatást ad a kis- és középvállalatok számára. Ha mindezek mellé felsorakozik a Magyar Nemzeti Bank is, és stabilizálja a forint-euró árfolyamot, akkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára szerint évenkénti elhúzású lépcsőzetes bevezetéssel, de 2027-re úgy érhető el az egymillió forintos átlagbér és az ezereurós minimálbér, hogy közben számottevően nem gyorsul fel az infláció.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben is az előzetes kormányzati jelzéseknek és a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, tartósan alacsony szinten maradt. Novemberben az infláció az előző évhez képest 3,7 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, amelyet tartósan alacsony szinten tart. Ennek érdekében a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely a fogyasztók érdekével összhangban, jelentősen fokozza a kiskereskedelmi versenyt. A családok védelmét és a tisztességes verseny biztosítását a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja.

Kiemelte, az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, ami hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a kiskereskedelem és a turizmus teljesítményének további növekedéséhez.

A tartósan alacsony inflációnak és a 9 százalékot meghaladó reálbérnövekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez

– hangsúlyozta.

A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Az akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis-és középvállalkozások segítése és fejlesztése – emléketetett.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válniuk. Mindez versenyképesebb árakat eredményez, amely hosszú távon segíti az infláció alacsony szinten tartását.

A következő években termelékenységi ugrást kell végrehajtani. Ezt a Demján Sándor Program támogatja, amely 1410 milliárd forintnyi forrást biztosít a kkv-knak többek közt olyan kedvező hitelekkel, mint a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya Program, beruházási célú vissza nem térítendő támogatásokkal, a digitalizáció előremozdításával – mutatott rá Nagy Márton.