Moszkvában kemény szavakkal illeték a német követet

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint a Németország oroszországi nagykövetének a német hatóságoktól kellene kérnie az ukrajnai fegyverszünetet. Erről a Telegram-csatornáján írt.

Marija Zaharova bírálta Lambsdorff szavait, megjegyezve, hogy Németország az ukrajnai konfliktus egyik aktív szereplője. Emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította a karácsonyi tűzszünetet és a hadifogolycserét. „A béketárgyalásokat az ukrán fél Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nyomására blokkolta” – hangsúlyozta Zaharova, megjegyezve, hogy két év alatt a NATO és az Európai Unió (EU) részéről senki sem szólalt fel ellene.

Végezetül Zaharova azt mondta, hogy az ukrajnai helyzetért a felelősség a kollektív Nyugatot terheli, amely „a fegyverekkel való ellátással ösztönzi a vérontás folytatását”. A külügyminisztériumi szóvivő úgy összegzett, hogy a NATO és az EU „agresszív retorikába fullad, és őrült módjára bélyegzi meg a Zelenszkijnek küldött katonai segélyről szóló döntéseket”.

November közepén Alexander Lambsdorff, Németország megbízott moszkvai nagykövete azt mondta, hogy még nem jött el az Ukrajnáról szóló béketárgyalások pillanata. A diplomata kijelentette, hogy Németország a konfliktus végéig támogatni fogja Kijevet.

Németország és több más európai ország ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte csütörtökön Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter mint szervező európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével és egy közös nyilatkozatuk kiadása után.

Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását” – írták.

A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-i hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.

Üdvözölte a Kreml pénteken Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon kijelentését, hogy ellenzi az Ukrajnának átadott amerikai ballisztikus rakéták felhasználását oroszországi mélységi támadásokra.

Donald Trump legutóbbi nyilatkozata ezzel kapcsolatban „teljes összhangban” van az orosz állásponttal, és egyezik mindazzal, amit Oroszország is vall az eszkaláció lehetséges okairól – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő napi sajtótájékoztatóján.

A hivatalából hamarosan távozó Joe Biden amerikai elnök hosszas vonakodás után novemberben járult hozzá ahhoz, hogy Kijev az Egyesült Államoktól kapott nagy hatótávolságú rakétákkal intézzen támadásokat belső orosz terület ellen. Donald Trump a Time amerikai hírmagazinnak adott csütörtöki interjúban „őrültségnek” nevezte ezeknek a fegyvereknek a bevetését orosz terület ellen, és úgy fogalmazott: „élesen ellenzi” ezt, mert így csak kiterjesztik és súlyosbítják a háborút. A januárban hivatalba lépő elnök azt mondta, Washingtonnak ezt nem lett volna szabad megengednie.

„Nyilvánvaló, hogy Trump pontosan érti, mi az, ami súlyosbíthatja a helyzetet” – mondta az orosz elnök szóvivője.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az orosz erők péntek reggeli átfogó támadása Ukrajna ellen válasz volt arra, hogy Kijev két nappal korábban amerikai ATACMS rakétákkal támadta a taganrogi katonai repülőteret Oroszország délnyugati részén.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva reménytelien tekint-e Donald Trump visszatérésére, Peszkov felidézte: az első Trump-adminisztráció több mint ötven alkalommal szabott ki büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. A szóvivő hangsúlyozta: Oroszországnak nem szabad megfeledkeznie az Egyesült Államok barátságtalan lépéseiről, inkább ki kell várni, milyen konkrét pozitív intézkedéseket hoz majd az új amerikai elnök hivatalba lépése után.

Dmitrij Peszkov azt is kifejtette, hogy korai még az európai országoknak arról tanácskozniuk, hogy csapatokat küldenének egy esetleges tűzszünet betartásának felügyeletére. „Minderről tárgyalásokon kell majd dönteni. Többször is jeleztük, hogy mi nem tűzszünetre törekszünk, mi békét akarunk, ami azután következhet, hogy teljesülnek az Oroszország által szabott feltételek, és elérik a Moszkva által kitűzött célokat” – mondta a szóvivő.

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére. „Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. „A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: „Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”. Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. „Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!” – mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.