Már van átmeneti kormánya Szíriának

Mohamed el-Basírt, Idlíb tartomány ellenzéki kormányzatának vezetőjét nevezték ki az átmeneti szíriai kormány élére. Ezt Basír maga jelentette be kedden az állami televízióban.

A tervek szerint az átmeneti kormányt 2025. március 1-jéig vezet. A közvetítésben Basír mögött a háttérben két zászlót lehetett látni: a felkelők zöld-fekete-fehér lobogóját és egy fehér zászlót, amelyre az iszlám hitvallás volt írva feketével. Utóbbit rendszerint a szunnita iszlamisták használják.

Sajtójelentések szerint az elektromérnök végzettségű politikus iszlám jogot is tanult.

Eközben helyi források szerint a felkelők vezetése javasolta a harcosoknak, hogy vonuljanak ki a nagyvárosokból, helyüket pedig a Bassár el-Aszad elnök hatalmát megdöntő Hajat Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista lázadószervezettel kapcsolatban álló rendőri-belbiztonsági egységek veszik át.

Damaszkuszban kedden egy újabb fontos találkozó volt, amelyen részt vett a HTS parancsnoka, Ahmed as-Sharáa is – aki eddig az Abu Mohammad al-Dzsúláni harci nevet használta -, valamint több olyan minisztere az átmeneti kormánynak, aki az Aszad-kormánynak is tagja volt. Értesülések szerint mindkét fél a zökkenőmentes hatalomátadásra törekszik.

A 40-es évei elején járó Basír az északnyugati Idlíb tartományból származik, ahonnan az egykor az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban állt HTS megindította villámoffenzíváját az Aszad-rendszer megdöntésére.

A szír fővárost vasárnap óta uraló iszlamista Levantei Felszabadítási Szervezet (HTS) hétfőn bejelentette, hogy „új kormány megalakításán dolgozik”, de részleteket nem közölt. A parlament pedig közölte, hogy tiszteletben tartja a népakaratot „egy új Szíria” felépítésében.

A SANA szíriai állami hírügynökség által idézett parlamenti közlemény szerint „minden szíriai életében december 8-a történelmi nap volt, olyan, amely elindítja az országot a törvényesség és az igazságosság útján”.

A HTS az egyik közösségi médiafelületen megjelent üzenetében azt írta, hogy „ csapatai már majdnem teljes ellenőrzésük alá vonták a fővárost, és megvédik a köztulajdont”. Ígéretet tettek arra, hogy minden katona, akit Aszad uralma alatt besoroztak a hadseregbe, amnesztiában részesül.

Az ország második legnagyobb városában, Aleppóban hétfőn nyugodt volt a helyzet, és szemtanúk szerint csak a HTS fegyveresei voltak láthatók az utcákon.

A Fehérsisakosok nevű polgári védelmi egység az X-en hétfőn azt írta, hogy tovább folytatják az Aszad-rendszer által titkos helyeken bebörtönzött foglyok felkutatását.

A HTS közlése szerint a csaknem két hete kezdődött és az Aszad-rendszer bukását eredményező fegyveres összecsapásokban 910 ember vesztette életét; az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, angliai székhelyű aktivistahálózat pedig arról számolt be, hogy a 910 halott között 138 civil van, részben nők és gyerekek.

de állásfoglalást azután tették, hogy Szíriában iszlamista felkelők az előző napokban vidéken aratott katonai sikereik után vasárnapra virradóra bejelentették a szír főváros, Damaszkusz elfoglalását és Aszad elnök 24 éves uralmának megdöntését.

Szíriában az Aszad-rendszert a napokban megdöntő szélsőséges iszlamista lázadók elfoglalták az északi Manbidzs várost is, amelyet eddig az Egyesült Államok által támogatott kurd milícia tartott ellenőrzése alatt – jelentette be hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök. A Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a műveletnek előző nap 26 halálos áldozata volt. A szíriai ideiglenes kormány vezetője azt közölte, hogy kész találkozni az iszlamista lázadók vezetőjével.

Az Eufrátesz folyótól nyugatra található, a török határtól mindössze 30 kilométerre lévő Manbidzs korábban a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lázadószervezet irányítása alatt állt. Az iszlamista lázadók mellett az SDF is a napokban heves harcokat vívott a szíriai kormányhadsereggel és más, Törökország által támogatott csoportokkal a város megtartásáért.

A török kormány által terroristának tartott SDF az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese Szíriában az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni küzdelemben.

Recep Tayyip Erdogan üdvözölte Manbidzs „megtisztítását’ a terroristáktól.

Az Anadolu török hírügynökség kormányforrásokra hivatkozó jelentése szerint a területen elkezdték felkutatni a kurd milíciák által hátrahagyott taposóaknákat és egyéb csapdákat.

Az ország északi területein dúló heves harcok Aleppó november végi, illetve Damaszkusz vasárnapi elfoglalása után sem csillapodtak. A lázadók villámgyors offenzívája kevesebb mint két hétig tartott, és egy 13 éves polgárháborút követően vezetett Bassár el-Aszad szíriai elnök bukásához.

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy továbbra is fenntartja katonai jelenlétét Kelet-Szíriában, ahol az SDF-nek vannak területei, és megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megakadályozza az Iszlám Állam 2014-től 2017-ig létező államalakulatának újjáéledését.

A szíriai kormány azon dolgozik, hogy az „átmeneti időszak” gyors és zökkenőmentes legyen – mondta az Aszad elnök és vezető tisztségviselők távozása után hivatalban maradt szíriai miniszterelnök, Mohammed Gázi al-Dzsaláli a Sky News Arabia tévécsatornának. Elmondása szerint a biztonsági helyzet sokat javult az előző naphoz képest, amikor az emberek köztereken összegyűlve, levegőbe lövöldözve ünnepeltek országszerte.

A kormány tagjai készek találkozni az Aszad-rendszert megdöntő Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) főparancsnokával, Ahmed as-Sharáával – tette hozzá a miniszterelnök. As-Sharáa eddig az Abu Mohammad al-Dzsuláni harci nevet használta, de vasárnap az egyik híres damaszkuszi mecsetnél eredeti nevén is bemutatkozott a világ előtt.

A miniszterelnök kifejtette, hogy a szíriai hadsereg sorsát az ország ügyeinek irányítását átvevő testvéreikre bízzák. „Minket jelenleg az foglalkoztat, hogy folytathassuk a szíriaiaknak nyújtott szolgáltatásokat” – tette hozzá.

Az új szíriai kormány megalakulása után azonnal átveszi a hatalmat – közölte a damaszkuszi eseményekben főszerepet játszó Levantei Felszabadítási Szervezet (HTS) hétfőn. „Erőink hamarosan véglegesítik a főváros ellenőrzését és a közvagyon védelmét. Az új kormány azonnal megkezdi munkáját” – tette közzé a lázadószervezet a közösségi médiában.

Az al-Dzsazíra televízió beszámolója szerint az átmeneti kormány élén Mohamed el-Basír áll majd, aki az iszlamista lázadók tizenkét napig tartó előretörése előtt egy felkelők által irányított terület közigazgatási vezetője volt.

Damaszkusz főterein a helyszíni beszámolók szerint hétfőn még mindig sokan ünnepeltek, de a tömegközlekedés továbbra sem működik. A pékségek és az élelmiszerüzletek előtt hosszú sorok kígyóznak. A közösségi médiában egy olyan felvétel kezdett el terjedni, amelyen egy katonai ruhás férfi fegyverrel a kezében arról győzködi a Mezzeh kerületben élőket, hogy senkinek sem esik majd bántódása. „Nincsen problémánk veletek vagy az alavitákkal, a keresztényekkel, a síitákkal vagy a drúzokkal, de mindenkinek viselkednie kell, senki ne próbáljon ránk támadni” – mondta a felvételen.

A lázadók közölték: mindenki számára biztosítják a személyes jogok védelmét, és nem vezetnek be iszlám öltözködési előírásokat a nők számára. „Szigorúan tilos beavatkozni a nők öltözködésébe, vagy bármit előírni a ruházatukkal vagy megjelenésükkel kapcsolatban” – áll a főparancsnokság által kiadott közleményben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter izraeli hivatali partnerével, Gideon Szaárral egyeztetett hétfőn a szíriai helyzetről. A külügyminiszter leszögezte, hogy mindkét ország a közel-keleti térség békéjében érdekelt.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollégájával folytatott megbeszélése után arról számolt be a Facebookon, hogy Magyarország és Izrael is a közel-keleti térség békéjében, nyugalmában és stabilitásában érdekelt.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy semmilyen szélsőséges ideológia és semmilyen szélsőséges csoport se keríthesse hatalmába a térséget, sem annak egyetlen országát” – írta.

„Egyetértettünk abban is, hogy különös figyelmet kell szentelni a vallási közösségek és kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartására és ezen közösségek biztonságára” – folytatta.

„Mi, magyarok különös érzékenységgel követjük figyelemmel a keresztény közösségek sorsának alakulását, folyamatosan biztosítjuk számukra a humanitárius segítségnyújtást, egyúttal pedig elvárjuk a nemzetközi közösségtől, hogy érje el a vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartását” – húzta alá.