Már hatvanezren szöktek meg az ukrán hadseregből

Az ukrán hadseregben növekvő tendenciát mutat a dezertálás. Egyes ukrán katonák a lengyelországi katonai kiképzéseket arra használják, hogy megszökjenek az országból. Erről a Financial Times számolt be.

A lap szerint az ukrán hadseregben egyre többen dezertálnak. A lengyel biztonsági szolgálat egyik képviselőjére hivatkozva a cikk megjegyzi, hogy egyes katonák a lengyelországi katonai gyakorlatokat lehetőségként használják a külföldre való szökésre.

A lengyel védelmi minisztérium nem kívánta kommentálni a dezertálás kérdését, és azt az ukrán hatóságokhoz irányította a kérdezőt – áll a közleményben.

A Financial Times szerint 2024 januárja és októbere között az ukrán ügyészek összesen 60 ezer dezertálási ügyet indítottak katonák ellen, ami majdnem kétszer annyi, mint 2022-ben és 2023-ban összesen.

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek”

– áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást”

– mondta.

Ukrán titkosszolgálati adatok szerint kétezer észak-koreai katonát vezényeltek át az orosz hadsereg harci egységeihez, akiket egy tengerészgyalogos dandárhoz és egy légideszant hadosztályhoz küldtek – közölte Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy hétfőn megjelent interjúban.

„Jelenleg 9 ezer észak-koreai katona van hadműveleti tartalékban az orosz hadseregnél, kétezret pedig harci egységekhez helyeztek át” – fejtette ki a szóvivő az ukrán Szabadság Rádiónak. Leszögezte: ezt figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a KNDK hadserege már bekapcsolódott a harci cselekményekbe.

„Talán nem ők állnak az első vonalban, de mégis biztosítják az Ukrajna elleni agressziót, részt vesznek ukrán katonák meggyilkolásában” – mondta. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai csapatok oroszországi kontingensét három tábornok irányítja, Oroszország pedig mintegy 60 észak-koreai rakétát vetett be eddig Ukrajna ellen.

Az ukrán erők 80. légi rohamdandárja közölte, hogy 11 orosz katonát ejtett foglyul az oroszországi kurszki régióban zajló egyik ütközet során. Denisz Smihal miniszterelnök egy aknamentesítésről szóló konferencián kijelentette, hogy Ukrajnában mára már meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma, és több mint 150 darab speciális aknamentesítő jármű üzemel az országban.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz erők hétfőre virradóra dróncsapást mértek a nyugat-ukrajnai Ternopil városára, találat ért egy lakóépületet, ahol egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek.

„A lakóházban nagy kiterjedésű tűz keletkezett, az épületből száz lakót menekítettek ki. A robbanáshullám megrongálta a szomszédos épületek ablakait, egy iskola épületét és húsz autót” – fűzte hozzá a katasztrófavédelem. Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint az éjjel Oroszország 110 darab Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 52 drónt lőtt le, ötven pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 744 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 83 drónt.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban.

„A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit” – jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy

az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak – köztük tehát Kínának is – felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár az, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.

„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” – fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.

Kim Dzsongün észak-koreai vezető Oroszország további támogatásáról biztosította a Phenjanba látogató Andrej Belouszov orosz védelmi minisztert.

Kimet az észak-koreai média idézte. Eszerint kijelentette, hogy a nyugati hatalmak az Egyesült Államok vezetésével kényszerítették arra a kijevi vezetést, hogy hosszú hatótávolságú rakétával támadja Oroszország területét.

A koreai vezető a támadást „a konfliktusba történő közvetlen katonai beavatkozásnak” nevezte, ami annyit jelent, hogy Oroszország csak az önvédelemhez való jogát gyakorolja, és jogosult határozott lépésekkel megfizettetni az ellenséges erőkkel az árat.

Észak-Korea változatlanul támogatja az Oroszországi Föderáció politikáját, hogy megvédje a szuverenitását és területi épségét a hegemóniára törekvő imperialistáktól – olvasható a sajtójelentésben.

Előzőleg Andrej Belouszov észak-koreai kollegájával, No Kvangcsollal találkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint, és hangsúlyozta, hogy kiterjesztik a két hadsereg közötti hadászati és harcászati együttműködést.

Dél-koreai és amerikai becslések szerint Észak-Korea több mint tízezer katonát küldött Oroszországba. Egyesek már részt vesznek az ukrajnai határ mellett fekvő Kurszki területen folyó összecsapásokban, ahová az ukrán erők augusztus 6-án törtek be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországba érkező észak-koreai katonák száma akár százezerre is nőhet. Szöuli értesülések szerint Phenjan nehézfegyvereket, köztük önjáró lövegeket és rakéta sorozatvetőket is szállít Moszkvának.

Kim és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban írt alá megállapodást a két ország kölcsönös katonai segítségnyújtásáról.