Kormányválság fenyeget Franciaországban

Michel Barnier francia kormányfő hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség. Az ellenzéki pártok jelezték, bizalmatlansági indítvány nyújtanak be a kormány ellen.

A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és ezt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A kormányfő rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy valamennyi frakcióval több napos egyeztetéseket folytatott, és „minden képviselőcsoporttal a párbeszéd végére ért”.

„Az igazság pillanatában vagyunk, amikor mindenkinek szembe kell néznie felelősségével” – mondta Michel Barnier. „Nem hiszem, hogy a franciák megbocsátanák nekünk, ha a személyes érdekeinket a nemzet jövője elé helyeznénk” – tette hozzá.

Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke ezt követően elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd szerda délutánig felfüggesztette az alsóház ülését.

Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki Új Népfront nevű baloldali pártszövetség képviselői bejelentették, hogy hétfő este bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Michel Barnier kormánya ellen.

Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője pedig azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására. A bizalmatlansági indítványokról a szavazást szerdán tartja a Nemzetgyűlés, s amennyiben a két nagy ellenzéki csoport együtt szavaz, a kormány megbukik.

Nem ez lesz az első baloldali bizalmatlansági indítvány Michel Barnier kormánya ellen, de az első, amelynek megszavazását az RN is kilátásba helyezte, jóllehet Michel Barnier az elmúlt napokban több engedményt is tett Marine Le Pen pártjának: visszavonta az elektromos áramra kivetett adó emelését, csökkentette a külföldiek állami egészségügyi támogatását, visszavonta a gyógyszerek állami támogatásának csökkentésére tett javaslatot.

Az RN azonban hétfő délután újabb feltételt szabott a nyugdíjak összegének növelésével kapcsolatban azért cserébe, hogy ne buktassa meg a kormányt. Ezt pedig a miniszterelnök nem fogadta el.

Utoljára 1962-ben buktatott meg ellenzék bizalmatlansági indítvány kormányt. Amennyiben szerdán ez ismét megtörténik, a hosszú tárgyalások után szeptemberben megalakult Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kormánya lesz, s Franciaországban tovább mélyül a politikai válság.

A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval.

Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.

Az elnöki tábor frakcióvezetője, Gabriel Attal előző miniszterelnök korábban felszólította az ellenzéket, hogy „ne engedjenek a legrosszabb csábításának, és ne szavazzák meg a kormány elleni bizalmatlansági indítvány”, amelyet a felmérések szerint a franciák 52 százaléka támogat.

Az alkotmány alapján a köztársasági elnök az előző nemzetgyűlési választások után egy évig nem írhat ki újabb választást, ilyen így leghamarabb 2025 júliusában lehetséges. Ezért ha Michel Barnier kormányát megbuktatja a Nemzetgyűlés, az is elképzelhető, hogy az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek.

Michel Barnier francia miniszterelnök, akinek kormányát bizalmatlansági szavazás fenyegeti a nemzetgyűlésben, csütörtökön engedett a Marine Le Pen által fémjelezett ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) egyik fő követelésének: nem emeli meg az elektromos áramra kivetett adót, ahogyan azt a 2025-ös költségvetési javaslatban eredetileg tervezte.

„Úgy döntöttem, hogy a 2025-ös költségvetési tervezetben nem emelem meg az áramra kivetett adókat”, „ez lehetővé teszi a villamosenergia árának 14 százalékos csökkenését, ami így jóval meghaladja az eredetileg tervezett 9 százalékos csökkenést” – mondta a miniszterelnök a Le Figaro című napilap internetes oldalán csütörtök délután megjelent interjúban.

„Akár a többségemről van szó, akár az ellenzéki vezetőkről, akikkel találkoztam: szinte mindenki azt kérte, hogy ebben változtassak”

– hangsúlyozta a kormányfő.

Jordan Bardella, az RN elnöke az X közösségi oldalon pártja „győzelmeként” értékelte a bejelentést, de jelezte, hogy a „vörös vonalak megmaradtak”.
Az engedmények ellenére „még mindig vannak nehézségek” – mondta Marine Le Pen a Le Monde című napilapnak, ultimátumot szabva a kormányfőnek. A miniszterelnöknek „hétfőig van ideje” választ adni az RN többi kérésére – hangsúlyozta.

Hétfő a határidő, ameddig a kormánynak módosítania lehet a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét.

Marine Le Pen azt is követeli, hogy január 1-jétől minden nyugdíjasnak emeljék a nyugdíját, és ne csökkentsék az állami támogatást a gyógyszereken.

Michel Barnier kormánya ellen a baloldal tervez benyújtani bizalmatlansági indítványt, amelyet az RN is megszavaz, amennyiben a kormány a franciák vásárlóerejét csökkentő költségvetést fogadtat el a parlamenttel. Marine Le Pen, az RN frakcióvezetője – akit hétfőn fogadott Michel Barnier, a többi frakcióvezetővel együtt, hogy megvitassák a költségvetést –, elsősorban a villamosenergia adójának javasolt emelését tartotta elfogadhatatlannak.

A jelenlegi kormánynak, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért a 2025-ös költségvetést parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadtatni. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt. A baloldal viszont a nyilatkozatok szerint bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani. Nem ez lenne az első baloldali bizalmatlansági indítvány Michel Barnier kormánya ellen, de az első, amelynek megszavazását az RN is kilátásba helyezte.

Franciaország súlyosan eladósodott, és a kormány számos költségcsökkentő intézkedést kíván jövőre bevezetni, amelyeket az ellenzéki pártok hevesen bírálnak, de magának a kormánykoalíciónak is megosztott a gazdasággal kapcsolatos álláspontja.

Antoine Armand francia gazdasági és pénzügyminiszter csütörtök reggel jelezte, hogy kész „engedményeket” tenni a költségvetési tervezettel kapcsolatban annak érdekében, hogy Franciaország elkerülje azt a gazdasági és pénzügyi „vihart”, amelyet szerinte a kormány bukása vonna maga után.

Marine Le Pen, a francia ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja kilátásba helyezte, hogy támogatni fogja a baloldal bizalmatlansági indítványát a kormány megbuktatására, amennyiben Michel Barnier miniszterelnök és kormánya átviszi a parlamenten a franciák vásárlóerejét csökkentő költségvetési tervezetet.

A Nemzeti Tömörülés meg fogja szavazni a bizalmatlansági indítványt (amelyet a baloldal tervez benyújtani) a kormány ellen, ha a franciák vásárlóerejét csökkenti a jelenleg tárgyalt költségvetés – figyelmeztetett Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője az RTL kereskedelmi rádióban.

„Ez egy vörös vonal.”

„És ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” abban az esetben, ha a kormány a költségvetés elfogadásához az alkotmány 49.3-as cikkéhez folyamodik, amely lehetővé teszi, hogy egy törvényt a parlament alsóházának szavazása nélkül fogadjanak el – mondta a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.

Michel Barnier kormányának, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért valószínűleg a költségvetést parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadtatni, amire válaszul a baloldal bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani. Az erről szóló szavazásra december második felében kerülne sor. Ha az RN is igennel szavaz a baloldali indítványra, a kormány megbukik.

Az RN ugyanakkor nem szándékozik bizalmatlansági indítványt benyújtani vagy megszavazni azt a többi tervezet esetében (a 2024-es költségvetés kezeléséről és a társadalombiztosítási költségvetésről), amelyeket szintén parlamenti szavazás nélkül akar átvinni a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat előtt – jelezte Marine Le Pen. Az ellenzéki politikus – akit hétfőn fogad Michel Barnier kormányfő, a többi frakcióvezetővel együtt, hogy megvitassák a költségvetést -, elsősorban a villamosenergia adójának javasolt emelését tartja „elfogadhatatlannak”, de ezt első olvasatban a nemzetgyűlés ki is vette a szövegből.

„Elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásokat és a nyugdíjasokat terhelik” 

– tette hozzá. Az RN követelései között szerepel, hogy

„ne növeljék a személyi jövedelemadót, ne növeljék a vállalkozók terheit, ne a nyugdíjasokkal fizettessenek többet, hanem az állam működési kiadásain hajtsanak végre strukturális megtakarításokat”

– foglalta össze Le Pen.

Michel Barnier kormányát szeptemberben nevezte ki Emmanuel Macron a nyáron tartott előre hozott választások után, amelynek eredményeként a nemzetgyűlésben három csaknem egyenlő erejű pólus alakult ki: az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség, amely első helyen végzett a választások második fordulójában, de a kormányba nem lépett be, az elnöki párt körül kialakult mérsékelt jobboldali és centrista tábor, amely támogatja a kormányt, valamint harmadik erőként a Nemzeti Tömörülés.