Ismét a Notre Dame-ban Krisztus töviskoszorúja

„Visszatért” a párizsi Notre-Dame-székesegyházba pénteken annak legbecsesebb ereklyéje, a töviskorona (töviskoszorú) amelyet a 2019. áprilisi tűzvész idején sikerült kimenteni.

Az ereklyét körmenetben vitték a székesegyházba, jelen voltak a még Szent IX. Lajos francia király által az 1239-ben Párizsba hozott passióereklyék, közöttük a töviskorona őrzésével megbízott Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend tagjai is.

A bíborszínű bársonypárnán elhelyezett, üvegborítással védett töviskoronát a székesegyház oltárán helyezték el, ahol Laurent Ulrich, Párizs érseke szertartást mutatott be mintegy kétezer hívő előtt.

A koronát ezután a Sylvain Dubuisson formatervező által elkészített új ereklyetartóba helyezték. A modern stílusú ereklyetartó glóriára emlékeztető oltárfalat képez, nagysága 3,6-szor 2,6 méter, cédrusfából készült, üvegberakásokkal, a töviskoronát mélykék háttér előtt helyezték el.

A töviskoszorú a keresztény hagyomány szerint az a korona, amellyel a római katonák Jézust gúnyból királlyá koronázták a keresztre feszítése előtt. Kétségkívül a legértékesebb és leginkább tisztelt a Notre-Dame-ban őrzött ereklyék közül – hangsúlyozta honlapján a párizsi egyházmegye.

A töviskoronát sikerült megmenteni, amikor 2019. április 15-én tűz ütött ki a székesegyházban, csakúgy mint Szent Lajos ingét, amelyet szintén a katedrális kincstárában őriznek.

A 21 centiméter átmérőjű töviskoszorú kör alakban összefont vesszőnyaláb, amelyet aranyszálak tartanak össze, ezen voltak a tövisek, amelyek az évszázadok során elvesztek. Először a Cité szigeten található, IX. Lajos által erre a célra építtetett Sainte-Chapelle királyi kápolnában őrizték, 1806-ban került a Notre-Dame-ba.

Több mint öt évvel a pusztító tűzvész után egy hete vasárnap délelőtt megtartották az első misét az újjáépített párizsi Notre-Dame székesegyházban, miután előző nap hivatalosan megnyitották.

„Ezen a reggelen eltöröljük 2019. április 15-e fájdalmát” – mondta a szeplőtelen fogantatás ünnepén a szentmisét bemutató Laurent Ulrich, Párizs érseke.

Az érsek üdvözölte azokat, akik a a székesegyházban, illetve a Szajna partján felállított kivetítők előtt követték a szertartást.

„Isten hozta Önöket, legyenek hívők, vagy sem” – mondta Laurent Ulrich,

A misén mintegy 2500-an vettek részt, közöttük több államfő, így Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, valamint 150 szűkölködő, akiket a mise után ebédre hívtak meg, 150 francia és külföldi püspök, valamint a 106 párizsi parókia és a hét keleti rítusú katolikus egyház egy-egy papja volt jelen.

A szertartás, amelyen megáldották a szenteltvizet, felszentelték az oltárt, részleteket olvastak fel a Bibliából, elhelyezték az ereklyéket, megáldották a tabernákulumot, több mint két órán át tartott.

Az érsek a szertartás végén felszentelte az új bronz oltárt. Az oltárban öt, Párizshoz köthető relikviáit helyeztek el.

Emmanuel Macron, aki  beszédet mondott a székesegyházban a megnyitás alkalmából, nem áldozott, de békecsókot váltott a szomszédaival, tiszteletben tartva az egyház és a vallás különválását Franciaországban.

A biztonságra az előző napi ünnepélyes megnyitóhoz hasonlóan ismét hatezer rendőr és csendőr felügyelt.

A 2019. április 15-én a székesegyházban pusztító tűzvész után eredeti technikákkal állították helyre a középkori gótikus építészet 860 éves gyöngyszemét.

„Ez nem csak egy épület restaurálása volt. A nemzet szívének helyreállításáról volt szó” – mondta Olivier Ribadeau Dumas, a székesegyház rektora.

A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.

Emmanuel Macron beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.

A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.

Egyházi személyek érkeznek az öt éve tűzvész áldozatává vált párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségre 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson)

Az öt évvel korábbi rettenetes tűzvészre emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.

„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.

„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.

A szertartáson megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. A nyolcezer sípot, amelyek közül a legkisebbek ceruza nagyságúak, a legnagyobbak pedig több mint tíz méter magasak, fáradságos munkával tisztították meg és hangolták újra.

A szertartás előtt röviddel megszólaltak a székesegyház harangjai, és Emmanuel Macron a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, közöttük állam- és kormányfőket, koronás főket és fontos személyiségeket.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) és Vilmos walesi herceg, brit trónörökös az öt éve tűzvész áldozatává vált Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségen 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

Érkezésekor Donald Trump kezet fogott Vilmos brit herceggel, valamint több állam és kormányfővel. A leendő amerikai elnök az első sorban foglalt helyet Emmanuel Macron mellett.

A szertartáson jelen volt Elon Musk amerikai milliárdos, Trump közeli tanácsadója, valamint Giorgia Meloni olasz kormányfő, továbbá Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt francia elnökök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Michel Barnier távozó francia miniszterelnök és felesége, Isabelle Altmayer, Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök és neje, Carla Bruni-Sarkozy, Francois Hollande volt francia elnök és neje, Julie Gayet francia színésznő (b-j) az öt éve tűzvész áldozatává vált Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából rendezett ünnepségen 2024. december 7-én (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

A 860 éves középkori építményt gondosan helyreállították, új huszártornyot és boltozatot kapott, támpillérei és vízköpői visszanyerték régi szépségüket, a fehér kő és az aranyozott díszítések ismét fényesen csillognak.

A helyreállításban szakértők ezrei – ácsok, kőművesek, festettüvegművészek – vettek részt erőltetett tempóban, hagyományos módszereket alkalmazva a restauráláshoz, a javításhoz, illetve az elpusztult vagy megrongálódott részek pótlásához.

A látogatók a Notre-Dame honlapján foglalhatnak ingyenes jegyet a székesegyházba, szombaton azonban az összes foglalható jegy elkelt. Csoportok a jövő évtől látogathatják a székesegyházat, február 1-jétől zarándokok, június 9-től pedig turisták idegenvezetővel. A katolikus egyház szakértői évente 15 millió látogatóra számítanak.

A székesegyház alapkövét 1163-ban rakták le, az építkezés majd száz évig tartott, a 17. és a 18. században nagyobb helyreállításokat végeztek az épületen. A katedrálist Victor Hugo tette Párizs jelképévé 1831-ben megjelent regénye témájául választva.

A helyreállításhoz annyi adomány gyűlt össze (több mint 840 millió euró Macron hivatala szerint), hogy további beruházásokat is végezhetnek az építményben.

Emmanuel Macron francia elnök fogadta Donald Trump megválasztott amerikai elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt szombaton Párizsban az elnöki palotában.

Donald Trump, akinek a november 5-i megválasztása óta ez az első külföldi útja, egyedül érkezett az Élysée-palotába, Volodimir Zelenszkij nem egészen egy óra múlva követte a vendéglátójukkal, Emmanuel Macron köztársasági elnökkel tartott háromoldalú találkozóra – írta az AFP francia hírügynökség.

Trump és Zelenszkij, akik Trump megválasztása óta először találkoztak, megszorította egymás kezét, majd a három politikusról az Élysée-palota egyik szalonjában csoportkép készült, mielőtt megkezdték zárt ajtók mögötti tárgyalásukat.

A leendő amerikai elnök több alkalommal kinyilvánította, hogy elhatárolódik elődje, Joe Biden politikájától, aki nagymértékű támogatást nyújtott Kijevnek az Oroszországgal vívott önvédelmi háborújában. Trump a Kijevnek nyújtott katonai segélyre fordított dollármilliárdokat hevesen bírálva kijelentette, hogy „24 óra alatt megoldja az ukrajnai háborút”, azt viszont nem árulta el, hogyan.

Az Élysée-palotába érkezve Trump hangsúlyozta, hogy „kiváló kapcsolatokat” tart fenn a francia elnökkel, akivel kezet szorított az elnöki palota lépcsőjén.

„Isten hozta ismét” – mondta a 2017 óta hivatalban lévő Macron, aki Trumpot előző elnöksége (2017-2021) alatt már vendégül látta.

A tárgyalás után Trump és Zelenszkij a Notre-Dame-székesegyházhoz hajtatott, amelyet szombaton nyitnak újra a 2019. áprilisi tűzvész után öt éven át tartó restaurálási munkálatok után.

Volodimir Zelenszkij „jónak és gyümölcsözőnek” nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy a három vezető „igazságos” békét akar Ukrajnában.

„Mindannyian azt szeretnénk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, és igazságos módon” – tette hozzá. „Beszéltünk a népünkről, az ukrajnai helyzetről és egy igazságos békéről” – írta Zelenszkij a közösségi portálokon.

Emmanuel Macron az X mikroblog portálon az írta, hogy folytatják a békéért és a biztonságért folytatott közös tevékenységet. „Az Egyesült Államok, Ukrajna és Franciaország. Együtt ezen a történelmi napon, a Notre-Dame-ért gyűltünk össze. Annyi kihívást kell közösen megoldanunk” – tette hozzá a francia elnök.