Miért jelentenek ijesztő háborús veszélyt a nagy hatótávolságú rakéták?

A háborúban érdekelt pénzügyi hatalom még gyorsan be akar húzni pár milliárd dollárt, mielőtt Donald Trumpot beiktatják, erről szól ez az egész, és nem Ukrajna önrendelkezéséről vagy szabadságáról – így értékelte a hirado.hu-nak Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője azt, hogy a leköszönő Biden-adminisztráció nagy hatótávolságú rakéták oroszországi mélységi célpontok elleni bevetését engedélyezte és még ötmilliárd dollárt is elengedett Ukrajna adósságából.

A szakértő felidézte, hogy Joe Biden november 7-én még békés átmenetről, illetve egységről beszélt, és hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani az amerikaiak akaratát.

„Néhány hete még azt állította a leköszönő elnök, hogy az elkövetkező két hónapban az lesz a legfontosabb feladata, hogy zökkenőmentesen átadja a kormányzást és a cikluson átívelő feladatokat. Arról viszont nem volt szó, hogy

búcsúzóul még megszorongatják Donald Trumpot és provokálják Vlagyimir Putyint”

– világított rá Kiss Rajmund, aki emlékeztetett arra, hogy korábban még Henry Alfred Kissinger is leszögezte, nem lehet provokálni a világ legnagyobb országát, ahol mind a 11 időzónában nukleáris fegyver van.

„Nem elég, hogy a nagy hatótávolságú rakétákkal

olyan eszkalációt idéznek elő, amit az ukránok és az oroszok ezer nap alatt sem tudtak elérni,

hanem még ötmilliárd dollárt is elengednek Ukrajna adósságából. Nem tartják tiszteletben az amerikaiak döntését, akik Donald Trumpot támogatva békére és nemzetközi stabilitásra szavaztak” – értékelte a Biden-adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos döntéseit a külpolitikai szakértő, aki felidézte, hogy rendkívüli természeti katasztrófák sújtották a választásokat megelőző hónapokban az Egyesült Államokat.

„Légkondicionálók repkedtek a levegőben, autók, házak, utcák tűntek el. A Biden–Harris-adminisztráció azonnali segélyként 8-900 amerikai dollárt utalt a károsultaknak. Ezt úgy értékelte például az észak-karolinai seriff, hogy kár, hogy nem ukránnak született, de hasonlóan fogalmaztak a rokonaikat és értékeiket sírva kereső floridaiak is, akik szintén sérelmezték, hogy

Ukrajna több támogatást kap, mint a bajba jutott amerikai adófizetők”

– magyarázta az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője.

Kiss Rajmund emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még júniusban kijelentette, hogy

aki közvetlenül beszáll ebbe a konfliktusba, nem csupán potenciális célponttá, hanem Oroszországgal háborúban álló féllé válik,

márpedig ha az ukránoknak nincsen humán erőforrásuk a rakéták működtetéséhez, várhatóan amerikai vagy brit személyzet nyomja majd meg a gombokat.

A fegyveres konfliktus eszkalációjával kapcsolatban rámutatott, hogy miközben Valerij Zaluzsnij, az ukrán véderő volt főnöke, jelenlegi londoni nagykövet azt állítja, harmadik világháborúba sodródhat Ukrajna – mert Oroszországba Észak-Koreából érkeznek katonák, Iránból a drónok, Kínából pedig fegyverek –, afölött viszont átsiklik, hogy Ukrajnát 30 ország támogatja, hiszen az EU 27 tagállamán túl ott van mögötte Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok is.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a háború kitörésének okai között a be nem tartott nyugati ígéretek állnak.

„A NATO és a nyugati vezetők, köztük

Bill Clintontól kezdve az összes amerikai elnök megígérte, hogy Ukrajna nem lesz a szövetség tagja.

Nem lenne szabad Oroszországot provokálni. Putyin sem akar atomháborút, a nukleáris fegyverek pont azért vannak, hogy ne legyen nukleáris háború” – magyarázta Kiss Rajmund, aki szerint nem igaz, hogy Zelenszkij egész Európát védi, hiszen a front keleten van.

Ukrán katonák egy 152 mm-es önjáró löveggel tüzelnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó frontvonalnál 2024. november 18-án (Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg 24. gépesített dandárjának sajtószolgálata)

„Mark Rutte NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia államfő és a nyáron megválasztott brit miniszterelnök is örömét fejezte ki a Biden-adminisztráció döntése miatt, de ez minden bizonnyal változni fog, majd február elején, mikor Trumppal fognak tárgyalni. Emlékszem, Jens Stoltenbergék 2018-ban, amikor Donald Trumppal egyeztettek Brüsszelben, csak annyit tudtak mondani, hogy igen elnök úr, ezt fogjuk csinálni, és közben folyamatosan bólogattak, várhatóan így fog majd tenni Mark Rutte és Emmanuel Macron is” – vélekedett a szakértő, aki kiemelte, hogy

a háborúban érdekelt üzleti körök most kihasználják a Donald Trump hivatalba lépéséig fennálló időt.

„Nem volt még példa ilyesmire az elmúlt száz évben az Egyesült Államokban. Az a legszörnyűbb az egészben, hogy a háborúban érdekelt pénzügyi hatalom, amely szeret a zavarosban halászni, még gyorsan be akar húzni pár milliárd dollárt, mielőtt Donald Trumpot beiktatják. Erről szól ez az egész, és nem Ukrajna területi integritásáról, önrendelkezéséről vagy szabadságáról” – tette egyértelművé a külpolitikai szakértő.

A magyar kormány az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is, erre jelenleg különösen nagy szükség van, meg kell előzni a béketeremtést ellehetetlenítő döntések meghozatalát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy előző nap teljesen egyértelmű álláspontot képviselt Moszkvában, ahova a magyar békemisszió folytatásaként utazott el, és a reményét fejezte ki, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalása is hozzá tud járulni az ukrajnai konfliktus mielőbbi rendezéséhez.

„És azt látni kell, hogy a háborúpárti erők egy utolsó elkeseredett rohamot indítottak annak érdekében, hogy január 20-ig megpróbálják ellehetetleníteni a béketeremtést” – emelte ki.

Valamint figyelmeztetett, hogy az amerikai elnökválasztás óta született „rendkívül felelőtlen döntések” kettős helyzetet állítottak elő:

egyrészt az elmúlt ezer nap folyamán most van legközelebb a háború vége, ugyanakkor most a legsúlyosabb az eszkalációs kockázat is.

„Én azért mentem Moszkvába, meg azért jöttem ma ide, hogy Moszkvában és a NATO-központban is azt az álláspontot képviseljem, hogy ne történjen semmi olyan január 20-ig, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és amely ellehetetleníti a béketeremtést” – húzta alá.

„Én Moszkvában is a tűzszünet és a béketárgyalások mellett érveltem, és Brüsszelben is a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében érvelek. Én mindenhol ugyanazt mondom, és ugyanazt az álláspontot képviselem” – tette hozzá.

„Bár nem szeretem interpretálni a tárgyalópartnereim álláspontját, de azért annyit el tudok mondani, hogy amikor a béke mellett érveltem, akkor Lavrov miniszter úr nem volt elutasító” – folytatta.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy el szokott hangzani a NATO-tanácskozásokon, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, de ezt ténylegesen is csinálni kellene. „Én csinálom is (…) És én nagyon sajnálom, hogy ezzel ellentétben mások a kommunikációs csatornák bezárásán dolgoznak, márpedig ez a béke reményének feladását jelenti” – jegyezte meg.

Ezt követően azt fejtette ki, hogy

fontos célja az észak-atlanti szövetség ülésén annak ismételt világossá tétele, hogy igenis vannak vörös vonalak, még akkor is, ha ezt egyesek tagadni próbálják.

„Annál is inkább, mivel ezek egy részét együtt rajzoltuk fel körülbelül két és fél-három éve ugyanebben az épületben, (…) ugyanígy a külügyminiszteri tanácsülésen” – emlékeztetett.

„Az egyik vörös vonal épp az volt, hogy a NATO nem válhat ennek a konfliktusnak a részesévé. És sokan most itt ezzel ellentétes magatartást tanúsítanak” – figyelmeztetett. „Az én célom a következő másfél napra az, hogy ezeket a vörös vonalakat megtartsuk, s azokat ne léphesse át a NATO, ne váljon a NATO az orosz-ukrán háború részesévé” – tette hozzá.

„És nagyon remélem, hogy a főtitkár úr is inkább majd a béke elérésére fog koncentrálni, és nem áll be abba a sorba, akik óriási kannákból olajat próbálnak önteni a tűzre. Mert lehet, hogy innen Brüsszelből vagy épp az óceán túlpartjáról másként tűnik a dolog, de ez a háború szomszédságában élve most már lassan három éve nem vicces” – jelentette ki.