Hazaküldenek Németországból 1 millió szírt?

Aszad elnök bukása után Németországban heves politikai vita robbant ki arról, hogy a szíriai menekülteknek vissza kellene-e térniük hazájukba.

Németország-szerte utcai ünneplésekkel fogadták a szíriaiak a korábbi elnök, Bassár el-Aszad bukásának hírét. Az öröm azonban gyorsan elmúlhat, mivel az eseményeket követően egyre több német politikus kezdi megkérdőjelezni a szíriaiak jövőjét az országban, foglalja össze az egyre inkább élesedő német belpolitikai vitákat a BBC.

Jelenleg mintegy egymillió szíriai útlevéllel rendelkező ember él Németországban. Közülük a legtöbben 2015-2016-ban érkeztek, amikor Angela Merkel kormánya úgy döntött, hogy megnyitja a határokat a szíriai polgárháború elől menekülők előtt. Akkoriban az uralkodó vélemény az volt, hogy Németország megbirkózik a helyzettel, de a jelenlegi közéleti hangulat már jóval borúsabb.

Politikai viták Aszad bukása után

A február 23-án tartandó előrehozott választások kampányában a migráció továbbra is a választók fő aggodalmai között szerepel. Egyes politikusok szigorúbb álláspontot képviselve próbálnak szavazatokat szerezni. Konzervatív, szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikusok is amellett érvelnek, hogy ha a szíriaiak Aszad elől menekültek Németországba, akkor most, hogy ő már nincs hatalmon, azonnal visszatérhetnek.

„Ha az ok, amiért menedéket kértek, megszűnik, akkor már nincs jogalap az országban maradásra” – mondta Markus Söder, Bajorország konzervatív CSU-s vezetője. Jens Spahn, a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig azt javasolta, hogy charterjáratokkal szállítsák vissza a szíriaiakat, és 1000 eurós támogatást kapjanak a hazatéréshez.

Alice Weidel, a migrációellenes AfD vezetője szerint aki Németországban egy „szabad Szíriát” ünnepel, annak nyilvánvalóan nincs már oka arra, hogy itt tartózkodjon.

Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali politikai párt elnökhelyettese sajtótájékoztatón vesz részt, 2022. szeptember 08-án. (Fotó: EPA/HANNIBAL HANSCHKE)

Sahra Wagenknecht, aki idén egy új, bevándorlásellenes pártot alapított, hasonlóan fogalmazott. „Elvárom, hogy azok a szíriaiak, akik itt az iszlamisták hatalomátvételét ünneplik, a lehető leghamarabb térjenek vissza hazájukba” – mondta a német Stern magazinnak adott interjújában.

Ellentétes vélemények

Baloldali és zöldpárti politikusok felháborodásukat fejezték ki és elítélték a kijelentéseket, felelőtlennek és populistának nevezve azokat, mivel a szíriai helyzet rendkívül bizonytalan.

„Aki megpróbálja a szíriai helyzetet saját pártpolitikai céljaira felhasználni, az elvesztette kapcsolatát a Közel-Kelet valóságával” – nyilatkozta Annalena Baerbock, Németország zöldpárti külügyminisztere.

Annalena Baerbock német külügyminiszter (Fotó: TI/EPA/Sascha Steinbach)

Néhány baloldali politikus ennél is szókimondóbb volt. „Mindenki, aki most a Szíriába történő kitoloncolásokról kezd beszélni, és elnézést a kifejezésért, egyszerűen aljas gazember” – nyilatkozta újságíróknak Jan van Aken, a radikális baloldali Linke párt vezetője.

A napokban a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) bejelentette, hogy felfüggeszti a szíriai menedékkérelmek elbírálását, mivel a helyzet túlságosan kiszámíthatatlan. Mindez 47 270 kérelmezőt érint.

Sokan már állampolgárrá váltak

A kutatások szerint az egy évtizeddel ezelőtt Németországba érkezett szíriaiak kiemelkedően fiatalok, átlagosan 25 évesek. Emellett általában magasan képzettek és jó a foglalkoztatási rátájuk, több mint ötezren közülük orvosként dolgoznak a német egészségügyben.

A szírek közül sokan már német állampolgárságot is kaptak: 2021 és 2023 között 143 ezer szíriai szerezte meg az állampolgárságot. Mégis, körülbelül 700 ezer szíriai továbbra is különböző típusú menedékkérő státuszokban van nyilvántartva, például politikai menedékjoggal vagy ideiglenes védelemmel.

A német kormány döntései arról, hogy hogyan kezelik a helyzetet, meghatározhatják a szíriaiak sorsát. Az elmúlt évtizedben Németország szívesen fogadta őket, de a jelenlegi polarizált politikai légkör fokozza a bizonytalanságot.

Karl Nehammer ÖVP-s osztrák kancellár arról írt az X-en: 

Nehammer hangsúlyozta: Szíriának most szüksége van a saját állampolgáraira ahhoz, hogy újjáépítsék az országot.

A kancellár ösztönzésül azt is megismételte, hogy a szíriai állampolgárokat érintő, folyamatban lévő menekültügyi eljárásokat felfüggesztették, ez továbbra is érvényes Ausztriában.

Gerhard Karner belügyminiszter arról is beszélt: a családegyesítési eljárásokat is felfüggesztették. Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.

A Közel-Keleten és Európában szétszórtan élő mintegy 6 millió szíriai menekült számára a múlt hét drámai eseményei, Aszad elnök elmenekülése az országból, az általa vezetett rezsim összeomlása, megnyitotta a visszautat. A szíriai menekültek tömeges hazatérése azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik. 

A rezsim bukása utáni első napokban a híradásokban és a közösségi médiában közzétett videókban ujjongó menekültek esküdöztek, hogy hazatérnek. Amint azonban a kedélyek kicsit lecsillapodtak, az eufórikus optimizmust sokaknál ellensúlyozta az a bizonytalanság, hogy mi várhat rájuk Szíriában, valamint az a tény, hogy új otthonukban már elkezdtek gyökeret ereszteni. 

A probléma különösen Törökországban súlyos, ahol 3 millió szíriai menekült él - ez a világ legnagyobb menekült népessége. A török politika hajlamos őket teherként bemutatni, a Bloomberg szerint azonban számos vállalkozás az olcsó munkaerő miatt támaszkodik rájuk. 

A szíriai menekültek fontosak a török gazdaságnak 

A Törökországban tartózkodó szíriai menekültek körülbelül egyharmada dolgozik az ország informális gazdaságában, különösen a feldolgozóiparban, a textiliparban és a turizmusban. Ha távoznának, 

– mondja Murat Erdogan menekültügyi szakértő (aki nem rokona a török elnöknek), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által támogatott „Szíriai Barométer” című kutatási projekt szerzője.

A Bloomberg közgazdásza, Selva Bahar Baziki egyetért. 

• Ha a menekültek elég jelentős része mégis úgy dönt, hogy visszatér – és ez egy nagy ha – , az valószínűleg magasabb inflációt eredményezne Törökországban” – mondja. 
• Ez az alacsonyabb keresletből származó dezinflációs hatás és a munkaerőköltségekből származó felfelé irányuló nyomás eredőjeként következne be – teszi hozzá. 

Politikai következmények 

Aztán ott van a politikai dimenzió. Bár a szíriaiakat kezdetben vendégként fogadták, tartós jelenlétük az országban komoly társadalmi feszültségek forrásává vált, különösen mivel az elmúlt nyolc év gazdasági visszaesése miatt a törökök számára szűkössé váltak a munkahelyek.
Recep Tayyip Erdogan elnök annak idején azzal érvelt, hogy a menekültek befogadása erkölcsi és vallási kötelesség. Pártja, az AK azonban számos nagyvárosban, köztük Isztambulban és a szíriai határhoz közeli Gaziantepben veszített teret, ahol

Az elnököt továbbra is súlyos bírálatok érik, még támogatói részéről is, amiért a gazdasági lejtmenet közepette ennyi menekültet fogad be. A tömeges visszatérés tehát növelné politikai tekintélyét. Ez lehet a magyarázat arra, hogy Törökország miért ösztönzi az önkéntes visszatérést, és miért nyitott meg egy második határátkelőt a folyamat felgyorsítása érdekében.

A menekültügyi szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy 

Sokakat elriaszt a hosszú polgárháború által Szíriában okozott pusztítás. „A menekültek nem valószínű, hogy tömegesen térnek haza, mielőtt az országot újjáépítik és biztonságossá teszik, nem világos, hogy ez mikor vagy egyáltalán megtörténik-e” – mondja.

Ausztriában pedig már előkészítik a kitoloncolási programot is. Németországban november elejéig több mint tízezer szíriai nyújtott be menedékkérelmet, melyeket most mind felfüggesztettek.