Grúziát megpróbálják sarokba szorítani patrióta politikája miatt

Az Európai Unió a georgiai belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt is szankció alá helyezne, azonban a magyar kormány a javaslatot nonszensznek és indokolatlannak tartja, így szükség esetén meg is fogja vétózni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

Szijjártó Péter és Maka Bocsorisvili

A tárcavezető a georgiai kollégájával, Maka Bocsorisvilivel közös sajtóértekezletén először is kifejtette, hogy hivatali partnere első külföldi útja Magyarországra vezetett, erre ráadásul olyan időszakban került sor, amikor mind a két országnak folyamatosan küzdenie kell a szuverenitása fenntartásáért a jelenlegi rendkívüli biztonsági kihívások közepette. 

Aláhúzta, hogy 

Ezzel kapcsolatban gratulált a georgiai kormánypárt közelmúltbeli választási győzelméhez, és kiemelte, hogy a dél-kaukázusi ország lakossága világossá tette az akaratát. 

– fogalmazott. Majd úgy vélekedett, hogy Georgiában is ugyanez a helyzet: ha az ellenzék nyert volna, akkor „Brüsszel attól lenne hangos, hogy soha ilyen jó állapotban nem volt a demokrácia”, így viszont megpróbálják az emberek akaratát semmibe venni, és megkérdőjelezik a választás eredményét. 

– szögezte le. 

Szijjártó Péter ismételten támogatásáról biztosította Georgia európai uniós integrációs törekvéseit, és aláhúzta, hogy Budapest minden segítséget megad a folyamat felgyorsításához, míg Brüsszel hozzállása inkább csak elidegeníti az országot. 

Sérelmezte azt is, hogy a szavai szerint nagyon kártékony dolgokat művelő Európai Parlament nemrég határozatot fogadott el Georgia kapcsán, és ebben „megalázó módon beszél egy komplett nemzetről”. 

– mondta. Illetve arra is kitért, hogy 

„Ez nonszensz, felháborító, ezt semmi nem indokolja. Magyarország határozottan ellenzi, hogy georgiai kormánytisztviselőket szankciós listára helyezzenek, s hogyha ilyen javaslat születik, azt természetesen meg is fogjuk vétózni, ebben mindenki biztos lehet” – figyelmeztetett. 

A miniszter ezt követően arra biztatta a georgiaiakat, hogy továbbra is álljanak ki saját magukért, illetve a nemzeti szuverenitásuk mellett. „A mi elmúlt 14-15 éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy mindig azt kell nézni, hogy mit akarnak az emberek, és nem azt, hogy mit akarnak kívülről, különböző hatalmi központokból ránk erőltetni” – fogalmazott. 

Végül pedig érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, s üdvözölte, hogy jól halad a stratégiai partnerségről két évvel ezelőtt megkötött megállapodás végrehajtása. 

A magyar–georgiai kereskedelmi forgalom idén 34 százalékkal bővült, a Wizz Air továbbra is piacvezető a dél-kaukázusi ország légiközlekedésében, folyamatosan nő a hazai gyógyszerexport, évente nyolcvan georgiai diák tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, és folyik a közös munka a zöldenergia közép-európai importjának lehetővé tételén – sorolta. 

Túl messzire ment ezúttal az Európai Parlament a grúz kormányra gyakorolt nyomásgyakorlásban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a kaukázusi országban. A testület ugyanis határozatban utasította vissza a grúz választások elismerését és előre hozott, nemzetközi felügyelet alatt tartandó választásokat követel, ellenkező esetben szankciókkal sújtja a grúz kormánypárt tagjait. Válaszul Irakli Kobakhidze miniszterelnök kijelentette, nem veszi addig napirendre a csatlakozási tárgyalások kérdését, amíg a folyamatot zsarolásra használja Brüsszel. Kránitz Péter Pál Kaukázus-szakértő szerint mindez még nem jelenti Georgia európai integrációjának végét.

Irakli Kobakhidze Fotó: AFP

Napok óta tartanak a kormányellenes tüntetések Georgiában, miután a Georgiai Álom párt vezetése bejelentette: négy évre felfüggesztik az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. A kormányfő a tiltakozásokat külföldről irányított akcióknak nevezte, és dicsérte a rendfenntartó erőket a „magas színvonalú” fellépésükért.

A döntés előzményéről ugyanakkor érdemes szót ejteni. 

A néppárt, a zöldek, a szocialisták, a konzervatívok és a liberálisok képviselői közös határozatban utasították vissza az októberi georgiai választások eredményét és felszólították a grúz kormányt, egy éven belül rendezzen előre hozott parlamenti választást, ráadásul szigorú nemzetközi felügyelet alatt. Sőt, újabb szankciókat sürgettek a grúz kormány vezető tagjai ellen, többek között az LMBTQ-jogokat korlátozó gyermekvédelmi törvény miatt. 

Az EP-határozat következtében Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök kijelentette, kormánya addig nem veszi napirendre az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amíg a folyamatot az EU kormánya zsarolására használja. Emlékeztetett, a csatlakozási folyamatot nem ő, hanem maga az EU fagyasztotta be még júniusban, s hozzátette, 

Az EU ugyanis már hónapok óta azt követeli Tbiliszitől, hogy vonja vissza a külföldi befolyás átláthatósága törvényt, valamint a családi értékek és a gyermekek védelme törvényt, sőt, újabban már az ENSZ és az EBESZ által is rendezettnek és kiegyensúlyozottnak ítélt választások eredményét sem fogadja el, és nyíltan az ellenzék mögé állt.

– értékelte a történteket a Magyar Nemzet megkeresésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő emlékeztetett, sem a nemzetközi megfigyelők, sem a grúz ellenzék nem mutatott fel bizonyítékot a szisztematikus választási csalásra, ezért a demokratikusan újraválasztott georgiai kormány legitimitását megkérdőjelezni súlyos beavatkozás a grúz belpolitikába.

„Georgia egy megbízható partnere az Európai Uniónak, ráadásul egy geostratégiailag kulcsfontosságú régióban, a Dél-Kaukázusban. Georgia minden téren, a demokratikus reformoktól a liberális gazdaságpolitikai intézkedésekig, élen jár az európai integrációban. 

„Az ilyen határozatokkal az EP azt kockáztatja, hogy elveszti a maradék bizalmat, amit a georgiaiak az EU felé tápláltak, és tönkretesz egy jól működő együttműködést, aminek beláthatatlan következményei lehetnek” – emlékeztetett Kránitz Péter Pál.

Az EP-határozatot a Patrióták Európáért pártcsalád nem írta alá. A parlamenti vitában felszólalt László András, a Fidesz képviselője is, aki megfigyelőként jelen volt a georgiai választásokon, emlékeztetett, ő maga is és az általa megkérdezett civil megfigyelők is egy szabad és fair választást tapasztaltak. Ahelyett, hogy tüntetéseket provokálna egy tagjelölt ország demokratikusan megválasztott kormányával szemben, az EU-nak az együttműködés elmélyítésére kellene koncentrálnia.