Ezért fontos a schengeni bővítés

A belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben szavazta meg Románia és Bulgária schengeni övezeti tagságának bővítését. A döntés értelmében – amely a soros magyar elnökség legjelentősebb eredményei közé sorolható – a magyar-román, valamint a román-bolgár-görög határon is megszűnik a szárazföldi határellenőrzés 2025. január 1-jétől. A csütörtöki döntést Szakáli István Loránd, az Oeconomus Intézet stratégiai igazgatója értékelte a hirado.hu számára. A szakértő szerint, diplomáciai szinten is megmutattuk hatékonyságunkat és tettrekészségünket a soros uniós elnökség során.  

– Csütörtökön szavaztak a belügyminiszterek tanácsában Románia és Bulgária schengeni tagságának bővítéséről, miután a felek Budapesten erről megállapodtak. Hogyan mélyülhetnek a gazdasági kapcsolatok a jelenlegi (Ausztria-Magyarország) és a csatlakozó tagok (Románia, Bulgária) között?

– Magyarország számára Románia az egyik legfontosabb, harmadik helyen álló külkereskedelmi partner, amely relációba hazánk jelentős, több, mint 3 milliárd eurót kitevő aktívummal rendelkezik. A Schengennel kapcsolatos döntés jelentős könnyítést jelent logisztikai szempontból, mivel a határellenőrzés megszűnésétől várhatóan megszűnnek a határátkelőknél ma is tapasztalható áldatlan állapotok, amikor a kamionok akár több napot is várakozni kényszerülnek, akadályozva akár a személygépkocsi forgalmat is. A hasztalan várakozási idő megszűnése jelentős terhet vesz le a szállítmányozó cégek válláról, egyúttal csökkentve az export-importhoz kapcsolódó tranzakciós költségeket is. A döntés következtében várhatóan tovább bővülnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak az Unió gazdasági integrációjának mélyítéséhez is. Magyar szempontból az is fontos, hogy a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok is tovább bővüljenek. Román-osztrák relációban a befektetési kapcsolatok dominálnak, elegendő csupán az OMV tulajdonban lévő Petrom vezető olajipari vállalatra, vagy az osztrák tulajdonban lévő bankokra gondolni. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elmaradnak a magyar-román viszonylatban tapasztalható számoktól, azonban ezek is jelentősek és jóval kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Bulgária, mint periférikus elhelyezkedésű tagállam esetében a schengeni határ megszűnésének elsősorban román és görög relációban van nagyobb jelentősége, de akár Magyarországra is gyorsabban és olcsóbban eljuthatnak a fontos exportterméknek számító, jó minőségű bolgár primőr zöldségek és gyümölcsök. Bolgár adatok szerint a bolgár gazdaságot jelenleg éves szinten 650 millió euró veszteség éri a határszakaszain kialakuló várakozási idő miatt.

Catalin Predoiu román miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Atanas Ilkov bolgár belügyminiszter (b-j) az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei találkozójának kezdete előtt Brüsszelben 2024. december 12-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

– Hollandia szintén azon országok közé tartozott, amely korábban vétót emelt a bolgár és román schengeni tagsági bővítéssel szemben. Mit lehet tudni a holland és osztrák érdekeket is figyelembe vevő csomag további részleteiről, a rendőri kontingens pedig mikor állhat szolgálatba?

– Hollandia és Ausztria hosszú időn keresztül azzal indokolta a román és bolgár schengeni csatlakozás ellenzését, hogy nem látja biztosítottnak, hogy a két ország mindent meg fog tenni a külső határainak védelme érdekében. A migrációs nyomás szempontjából a legkritikusabb szakasznak a bolgár-török határ minősül, ahol a bolgárok 2017-ben, egy 234 kilométer hosszú szögesdrótkerítést építettek. Ezt a kerítést, a magyartól eltérően nem érte brüsszeli bírálat, sőt a kiépítés költségeit is uniós finanszírozásból oldották meg. A legfrissebb adatok szerint 2023-ra jelentősen, több mint 70 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma a határszakaszon, illetve az osztrák belügyminiszter nyilatkozata szerint a magyar osztrák határon is javult a helyzet. Míg a tavaly 70 ezer személyt tartóztattak fel, addig az idén csupán 4 ezret. Annak, hogy a schengeni külső határral közvetlenül nem érintkező országok rendőrei is segítik a külső határ védelmét egyáltalán nem újszerű gondolat. Elég, ha arra gondolunk, hogy a magyar-szerb határon is szolgáltak korábban szlovák, cseh, osztrák rendőrök, akik jól felfogott érdeküktől vezérelve segítettek a magyar kollégáiknak a migrációs nyomás csökkentésében. Hasonló elv alapján magyar rendőrök is szolgáltak a macedón – görög és szerb – macedón határszakaszokon. Az osztrák vétót megszüntető egyezség értelmében, mintegy 100 fős közös magyar-osztrák-román rendőri csoport foglya segíteni a bolgár felet a határellenőrzésben. A misszió részleteire vonatkozó információk egyelőre nem ismertek.

Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

– Az államhatárok közötti átjárás sokat javíthat a magyar-román kapcsolatokon. Elképzelhető ez a forgatókönyv?

– Véleményem szerint igen és annak is rendkívül nagy jelentősége van, hogy Románia Schengeni-övezethez való teljes jogú csatlakozásának folyamatát a magyar soros elnökség idején sikerült lezárni. Ebben nagy szerepet játszott az a következetes magyar politika és nyomába fellépő erőfeszítés, amely azt hangoztatta, hogy a két ország teljes mértékben fel van készülve a tagságra és igazságtalan az a helyzet, hogy két ország politikai vétójának következtében immár 13 éve nem engedik őket csatlakozni. Románia számára hosszú ideje az egyik legfontosabb és széles tömegeket foglalkoztató külpolitikai célkitűzése az ellenőrzésmentes övezethez való csatlakozás kérdése, ami a gazdasági kapcsolatok fejlődése mellet a román diaszpórával való akadálymentes kapcsolattartás szempontjából is kiemelten fontos. A román médiumok és politikai nyilatkozatokban is hangsúlyosan megjelenik, hogy ezt a célkitűzést a magyar elnökség idején és a magyar kormánynak köszönhetően sikerült elérni, gondoljunk csupán Ciolacu miniszterelnök november végi budapesti látogatására. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nekünk az erdélyi magyarok szempontjából sem lehetett közömbös Románia schengeni tagsága, mert ilyen módon a magyar-magyar kapcsolattartás és együttműködés is sokkal egyszerűbb lesz.

– Orbán Viktor miniszterelnök a november 22-ei tárgyalásokat követően arról beszélt, „Budapest arról lesz híres ebben a folyamatban, hogy itt voltak azok a tárgyalások, amelyek elhárították az utolsó akadályt is, és megnyitották az utat a formális döntések előtt.” Magyarország januárban Lengyelországnak adja át az Unió soros elnökségét. Milyen, az elnökséghez köthető tapasztalatokat vagyunk képesek felhasználni annak érdekében, hogy Budapest növelhesse diplomáciai lehetőségeit, akár a meghatározó geopolitikai ellentétek rendezése tekintetében?

– A lassan végéhez közeledő soros uniós elnökségünkről azt gondolom, hogy diplomáciai szinten is képesek voltunk megmutatni tettrekészségünket és hatékonyságunkat, ami a hozzánk hasonló méretű és adottságú országok nyújtotta elnökségeket általában nem jellemzi. Sikerült olyan hosszútávú aktákat lezárni, amilyen például Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdése, ami hosszú idő óta megoldatlanul hevert az asztalon. Véleményem szerint ugyanebbe a körbe tartozik a békéről szóló narratíva európai közbeszéd térképére való felhelyezése, az Albániával való valós csatlakozási tárgyalások megkezdése, akárcsak a Budapesten elfogadott versenyképességi paktum, ami a közösség szempontjából sorsdöntő kihívásra reagál proaktív módon. A kontinens demográfiai folyamatainak reális értékelése is egy olyan kérdés, amely a magyar elnökségnek köszönhetően kerülhetett az eddigieknél hangsúlyosabban az EU asztalára.

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Facebookon, hogy a soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésének „régóta rétestésztaként nyúló” ügyének végére.

„A mai napon ez sikerült. Bulgária és Románia január 1-ével a schengeni övezet tagja lesz. Ez a döntés a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy a magyar-román határon rögtön tíz új határkeresztező út nyílik meg január 1-jén, aminek köszönhetően a régióban élő közösségek családok, barátok a továbbiakban nem kényszerülnek hosszú kerülőkre.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés is újabb lendületet kap azáltal, hogy a kamionok hosszú várakozási idejének is vége lesz. „Ez azért is fontos, mert Románia az egyik legfontosabb exportpiaca a magyar gazdaságnak” – írta.

„Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel” – összegzett.