Európai razzia az embercsempészek ellen

Összehangolt nemzetközi rendőrségi akció indult a Franciaországon keresztül Nagy-Britanniába migránsokat szállító embercsempészek ellen több európai államban, köztük Németországban – jelentette szerdán a német rendőrség.

A düsseldorfi rendőrség tájékoztatása szerint az embercsempészek a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származó migránsokat szállítottak át a La Manche csatornán felfújható csónakokban.

A szerda hajnaltól tartó, határokon átívelő razziában csupán a nyugat-németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban több mint 500 rendőr vett részt, és a német hatóságok további akciókat hajtottak végre az embercsempészbandák felszámolására Baden-Württemberg tartományban is.

A felderítést, illetve nyomozást a francia hatóságok vezették, a szerdai rendőrségi akciót azonban európai szinten koordinálták: a rajtaütésekben az Európai Unió bűnüldözési és büntetőjogi szervei, az Europol és az Eurojust tisztviselői, valamint legalább 20 francia nyomozó vett részt – tették hozzá.

A német rendőrség, amelyet több mint 10 európai elfogatóparancs végrehajtására kérték fel, iraki kurd illetőségű bűnbandaként azonosította a Németországban őrizetbe vett embercsempészeket.

A jobboldali holland kormány konkrét célokat kíván megfogalmazni a bevándorlás korlátozására és annak biztosítására, hogy Hollandia lakossága 2050-re 20 millió alatt maradjon – írta a Dutchnews hírportál.

Marjolein Faber bevándorlásügyi és Eddy van Hijum szociális ügyekért felelős miniszter kedden a parlamentben tájékoztatták a képviselőket, hogy a kormány az állami demográfiai fejlesztési bizottság jelentése alapján, 19-20 millió lakos közötti népességplafont javasol. Hollandia népessége jelenleg 18 millió.

„Erre a forgatókönyvre kell törekedni, miközben a migrációt kézben kell tartani” – hangoztatták a miniszterek. A demográfiai fejlesztési bizottság szerint a mérsékelt népességnövekedés a gazdasági jólét kulcsa, de a kormány úgy véli hogy még ez is jelentős hatást gyakorolhat a közszolgáltatásokra, például a lakhatásra, az egészségügyre és az oktatásra.

A kormány bejelentette, hogy szigorúbb intézkedéseket vezet be a menekültügy szabályozására,

és célzottabb politikát alkalmaz a migráció egyéb formáira, beleértve a munkaerő- és oktatási célú migrációt is. Emellett további kutatást indítottak a bevándorlás számadatokon alapuló ellenőrzésének lehetőségeiről, amelyek eredményeit jövőre hozzák nyilvánosságra.

A Dutchnews azt írja: közgazdászok szerint Hollandiának több külföldi munkavállalóra van szüksége az elöregedő népesség és a munkaerőhiány kezelésére.

A kormány független migrációs tanácsadó testületének tavaly decemberi jelentése szerint 2040-ig mintegy hárommillió további bevándorlóra lenne szükség a munkaerő feltöltéséhez és az adófizetéshez.

Mivel azonban ez nem reális lehetőség, a már itt élő embereknek többet kell dolgozniuk, vagy később kell nyugdíjba menniük – állapította meg a tanács.

A nemzeti statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint Hollandiában az idei év első három negyedévében 85 300-al nőtt a lakosság száma, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat mintegy 108 ezer volt. A népesség növekedésének lassulását a statisztikai hivatal a bevándorlás visszaesésének és a társadalom elöregedésének tulajdonítja.

A migrációpárti Brüsszel ellenzékének nevezte a kormányoldalt Orbán Viktor miniszterelnök keddi Facebook-videójában.

A kormányfő a Fidesz keddi elnökségi üléséről számolt be, amelyen – mint mondta – „harctéri jelentést” hallgathattak meg a Brüsszelben küzdő kormánypárti európai parlamenti képviselőktől.

Brüsszel hazugságkampányt indított Magyarország ellen a migrációról, azt állítva, hogy ők nem kötelezik Magyarországot az illegális migránsok befogadására. Ezt szemenszedett hazugságnak nevezte, és hozzátette:

Magyarország a migrációs paktumra azért mond nemet, mert kötelezővé teszi a migránsok beengedését, és a migránsgettók létrehozását, ezzel szétzúzva a teljes magyar határvédelmi rendszert.

Jelezte: eddig kétmilliárd eurót költöttünk határvédelemre, ezért kitüntetést érdemlünk, nem pedig büntetést.

Kiemelte,

a migráció az a kérdés, ahol elég egyszer hibázni: ahol gyenge kormányok, gyenge vezetői beengedték a migránsokat, onnan soha többé nem tudják kirakni őket.

„Mi ezt nem engedjük, mi vagyunk a migrációpárti Brüsszel ellenzéke. Eddig is így volt, ezután is így lesz, hiába jelölnek ki helytartót, küldenek ránk bábkormányt, nem fogunk engedni” – jelentette ki Orbán Viktor, miközben a videóban Magyar Péterről, a Tisza Párt vezetőjéről mutattak képeket.

Az olasz és a magyar kormányfő az illegális migráció elleni fellépés jelentőségét hangsúlyozta római találkozóján – olvasható a Giorgia Meloni és Orbán Viktor találkozóját követően kiadott közös nyilatkozatban, amelyet a római miniszterelnöki hivatal tett közzé szerda este.

A két kormányfő a származási és tranzitországokkal való együttműködés erősítését szorgalmazta. Az emberkereskedelem elleni küzdelem jelentőségét is hangsúlyozták, kiemelve, hogy az illegális migránsok elindulásának megakadályozása emberéleteket ment.

A nyilatkozat szerint naprakész „jogszabályi keretet” sürgettek az Európai Unióból való visszatoloncolások megkönnyítése, számbeli növelése és felgyorsítása érdekében, kiemelt figyelmet fordítva az úgynevezett biztonságos kiindulási országok meghatározására.

Egyetértettek abban, hogy új módozatokkal kell megelőzni és szembenézni az illegális bevándorlással az uniós és nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, ahogyan azt az Olaszország és Albánia közötti megállapodás elindította.

Az ANSA olasz hírügynökség közlése szerint kilencven percig tartott a magyar és az olasz kormányfő kétoldalú megbeszélése a Chigi-kormánypalotában.

A miniszterelnöki hivatal közleményében hangsúlyozzák, hogy Giorgia Meloni gratulált Orbán Viktornak a soros magyar uniós elnökség „sikeréért”.

Az olasz miniszterelnök mindenekelőtt az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozatot emelte ki, amelyet az uniós vezetők november 8-án fogadtak el.

A magyar elnökség érdemeként említette azt is, hogy az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Albániával, valamint a schengeni övezet kibővítését Romániával és Bulgáriával.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Rómában, a Chigi-palotában 2024. december 4-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kiemelte azt is, hogy az olasz és a magyar kormányfő – korábbi, júniusi római találkozójukhoz kapcsolódva – megerősítette szándékát a kétoldalú partneri kapcsolat további erősítésére. Megelégedésüket fejezték ki, amiért a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2023-ban elérte a tizennégymilliárd euró értéket.

Hangsúlyozták, hogy tovább akarják növelni a beruházásokat és az árucserét, elsősorban az infrastrukturális és energetikai ágazatban.

Az együttműködés folytatását támogatták a legjelentősebb nemzetközi politikai kérdésekben is – húzták alá Rómában.

Giorgia Meloni és Orbán Viktor találkozóján szó volt a közel-keleti helyzetről. Mindketten igazságos és tartós békét szorgalmaztak Ukrajnában az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával. Elkötelezettségüket hangoztatták Ukrajna újjáépítésében, amelyről 2025 júliusában Olaszország rendez nemzetközi donorkonferenciát – áll a közleményben.

Megelégedésüket fejezték ki a NATO-n belüli kiváló együttműködésért a biztonság és a védelem területén. Kiemelték a magyar parancsnokságú többnemzetiségű zászlóalj munkáját, melyben kétszázhatvan olasz katona is szolgál. Hangoztatták, hogy tovább támogatják a NATO és EU kezdeményezéseit a nyugat-balkáni térség stabilizációja érdekében, valamint támogatják a térség országait érintő uniós bővítést.