Elsüllyedt egy migránshajó Kréta közelében

Legkevesebb öt migráns életét vesztette, többen pedig eltűntek egy hajótörésben a görög Gávdosz sziget partjainál – közölte szombaton a görög parti őrség.

A tájékoztatás szerint eddig 39 férfit – többségükben pakisztáni állampolgárokat – sikerült kimenteniük a közelben elhaladó teherhajóknak. A túlélőket Krétára vitték, amelynek déli partjai előtt található Gávdosz.

A görög hatóságok péntek este értesültek a hajótörésről, azóta a görög parti őrség hajói és repülői mellett teherhajók és egy olasz fregatt is részt vesz a túlélők utáni keresésben.

Egy másik esetben egy máltai teherhajó szintén Gávdosznál a fedélzetére vett 47 migránst egy bárkáról, egy tankhajó pedig 88-at egy másik bárkáról. A migránsok Líbia partjairól indultak el.

Az utóbbi évhez képest az idén megnőtt az illegális bevándorlók száma Görögországban. Tavaly csaknem 49 ezer migránst regisztráltak, az idén december 8-ig viszont már mintegy 58 ezret az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint.

A legfrissebb adatok szerint meghaladta a 13 ezret az idén elfogott határsértők száma, a magyar hatóságok 123 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a csütörtökön TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György kifejtette, a számok bizonyítják, hogy „van mozgás” a külső határszakaszokon, ez azonban még mindig jelentősen elmarad a tavalyi és tavalyelőtti igen intenzív és gyakran erőszakos fegyveres határsértésektől.

A főtanácsadó a műsorban elmondta,

2023 ősze óta a szerb hatóságokkal közös akcióknak köszönhetően sikerült a szervezett bűnözés alakulatait eltávolítani a magyar-szerb határ térségéből, illetve – részben az észak-macedón határnál lévő magyar rendőri jelenlét segítségével – nagyobb mélységben megállítani az illegális bevándorlókat.

A határsértők fő iránya megváltozott, jelenleg Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak meg eljutni Olaszországig, ezzel együtt ismét megjelentek a magyar határon a szervezett bűnözés különböző „formációi” is – fogalmazott Bakondi György.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója utalt arra, fontos érdeke Magyarországnak, hogy Románia és Bulgária schengeni térséghez történő várható csatlakozásával távolabbra kerüljön az Európai Unió külső határőrizete. Ebben a folyamatban a soros magyar elnökség ideje alatt sikerült áttörést elérni: a közelmúltban Budapesten tartott négyoldalú belügyminiszteri találkozó eredményeként komoly esély van arra, hogy 2025. január 1-jétől a két ország csatlakozhat a schengeni térséghez – hangoztatta.

Kifejtette, a magyar-román határ teljes átjárhatósága mellett ez azt jelenti, hogy az unió külső határainál szigorúbb, de tőlünk távolabb végrehajtott határellenőrzést vezetnek be a schengeni normáknak megfelelően, amelyet Magyarország és Ausztria egyaránt támogat majd a jövőben.

Bakondi György emlékeztetett, az európai nemzetállamok az illegális migrációval kapcsolatos megváltozott szemlélete miatt az utóbbi időszakban a schengeni térség több országában visszaállították a belső határellenőrzést, aminek célja elsősorban a lakosság megnyugtatása volt.

A főtanácsadó a műsorban reményét fejezte ki, hogy a külső határok őrzésére vonatkozó európai politikai nyilatkozatokat a gyakorlatban is pozitív változások fogják követni.

„Meglátjuk, hogy a migrációs paktum és a nemzetállami törekvések közötti jól látható különbségek”, valamint az amerikai elnökválasztás milyen hatással lesznek az európai migráció kérdésére – mondta Bakondi György. Megjegyezte, Magyarország bízik abban, hogy e kérdésben az emberek biztonsága lesz az elsődleges, illetve a külső határokon valóban sikerül egy olyan rendszert bevezetni, amely garantálja a belső határok szabad átjárását.

Ha a tíz százalékot eléri az illegálisan érkezett bevándorlók száma egy országban, az szinte már visszafordíthatatlan; az unió határain kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György elmondta: a stratégiai tanácsadó testület tagjaként felmérést, kutatást folytat arról, hogy a demográfiát tekintve mi várható Európában, Nyugat-Európában. Közlése szerint az elmúlt tíz évben évente egymillió illegális bevándorló érkezett, de rajtuk kívül több százezren lehetnek, akik bejutottak, de nem jelentkeztek a hatóságoknál és azóta is illegalitásban vannak.

„Ennek a nagy létszámnak nagyon súlyos demográfiai kihatásai vannak a születendő gyermekek tekintetében”

– fogalmazott, hozzátéve, ha a tíz százalékot egy országban eléri az illegálisan érkezett bevándorlók száma, az szinte már visszafordíthatatlan.

A főtanácsadó rámutatott arra, hogy a tiltott határátlépés, a tömeges illegális migráció – amely mögött ott áll a szervezett bűnözés – kihat a gazdaságra, a társadalmi egyenlőségre, a szociális ellátórendszerre, a közbiztonságra, terrorcselekményekre, a nemzetbiztonságra.

„Ezek olyan súlyos képet vetítenek előre”, hogy a nemzetállamok tömegesen állítják vissza a belső határokon a határellenőrzést – jegyezte meg. Bakondi György szerint mindezek azonban csak „kisegítő lehetőségek”, mert például Németország visszaállította a határellenőrzést, elfogja az érkező migránsokat, akiket menekülttáborba visz, teljes ellátást kapnak, elbírálják a menekültkérelmüket, majd pedig ki kellene őket utasítani, amit viszont nem tudnak megtenni.

Tehát nem ez a megoldás, hanem meg kell fontolni a magyar példát: az Európai Unió határain kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket, és csak az léphet be, akinek elfogadták a kérelmét – összegezte.

Bakondi György szerint ha a folyamat folytatódik, az még súlyosabb helyzetet fog eredményezni. Példaként említette, hogy az elmúlt négy évben tízmillió illegális bevándorló jutott be az Egyesült Államokba, míg az előző Trump-kormány alatt hárommillió. Ennek hátterében ideológiai és politikai megfontolások állnak – mutatott rá.

Mint mondta:

akik beengedték az illegális bevándorlókat, abból indultak ki, hogy azok majd hálásak lesznek és választópolgárként hosszú távon is hatalomban tartják azokat az erőket, akik beengedték őket. Ez a politikai háttere – fűzte hozzá. Az ideológiai megközelítés pedig Európában az „Európai Egyesült Államok” létrehozása, „egyközpontú” döntéshozatal kialakítása.

Bakondi György megfogalmazása szerint az európai polgárok viszont a mindennapok élhetősége, a belső biztonság, közbiztonság, a szociális igazságosság alapján alkotnak – most már politikai jelentőségű – véleményt. Mindenkire egyformán vonatkozik a határátlépés szabálya – mondta. Határozott elmozdulás tapasztalható az Egyesült Államokban, másrészt az európai országok e kérdéshez való hozzáállásában – jelentette ki.

A műsorban szó volt arról is, hogy nemrég Amszterdamban Palesztin-párti tüntetők támadtak egy izraeli futballcsapat szurkolóira. A főtanácsadó erről azt mondta: ennek előzménye volt egy Európa-szerte újonnan megjelent folyamat, ez pedig az antiszemitizmus, százezer fős tüntetések zajlottak Izrael ellen. Hozzátette: itt is az izraeli szurkolókra vadásztak és „nagyon durva” antiszemita megnyilatkozások hangoztak el.

Rámutatott: 2015 óta mondják, hogy a világban, főleg a Közel-Keleten látható konfliktusokat, negatív folyamatokat az illegális migrációval „szerencsétlen módon sikerült behozni Európába, és a konfliktusok itt éleződnek ki”.