Elfoglalták Damaszkuszt a lázadók

Elmenekülhetett Damaszkuszból Bassár el-Aszad szíriai elnök, a lázadók pedig bevonultak Szíria fővárosába. A tálib rezsimhez hasonló iszlamista berendezkedés jöhet létre a közel-keleti országban.

Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette vasárnapra virradóra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.

Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök vasárnap reggel bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész együttműködni

a szíriai nép által választott bármilyen vezetéssel,

miután az államfő elhagyta a fővárost, amelynek területére behatoltak a felkelők.

A lázadócsoportok időközben a közösségi médiában

bejelentették Aszad elnök kormányának megdöntését és Damaszkusz „felszabadítását”. „Aszad, a zsarnok elmenekült”

– áll a felkelők közleményében. „Ez az a pillanat, amelyre a menekültek és a rabok oly sokat vártak, a hazatérés és szabadság pillanata évtizedek elnyomása és szenvedése nyomán” – közölték. A világszerte élő szíriai polgárháborús menekültek millióihoz intézve üzenetüket hozzátették:

„a szabad Szíria vár rátok”.

Szíriaiak ünneplik a lázadók bevonulását Damaszkuszba Fotó: Anadolu via AFP

Sajtóinformációk szerint családjával együtt elhagyta Damaszkuszt és ismeretlen helyre távozott Bassár el-Aszad szíriai elnök – írja a Fox News amerikai televíziós hálózat a Reuters hírügynökségre hivatkozva. A lázadók bevonultak a szír fővárosba, amivel új fejezet kezdődött az immár tizenhárom éve dúló szíriai polgárháborúban.

A főváros lakói helyi idő szerint vasárnap kora reggel lövésekről és robbanásokról számoltak be, amikor a felkelők elkezdték ellepni a fővárost – írta a Daily Mail brit napilap.

Aszad 24 éven át tartó hatalmát egy nagyrészt radikális iszlamista csoportokból álló koalíció döntötte meg, az Egyesült Államok által terrorszervezetként nyilvántartott Hajat Tahrír as-Sám (HTS), egy az al-Kaidához kötődő dzsihadista csoport, vezetésével. 

A szakértők szerint azonban a HTS célja egy totalitárius iszlamista rezsim rákényszerítése a lakosságra. Phillip Smyth, az Atlantic Council munkatársa egy a tálib rezsimhez hasonló berendezkedést valószínűsít.
Borítókép: Szíriaiak ünneplik a lázadók bevonulását Damaszkuszba (Fotó: AFP/Anadolu)

Oroszország, Törökország és Irán külügyminiszterei megállapodtak Katar fővárosában, az úgynevezett Dohai Fórum keretében tartott tanácskozáson, hogy azonnal véget kell vetni az „ellenségeskedéseknek” Szíriában – közölte szombaton az orosz külügyminiszter, miután a lázadók közölték, hogy megkezdték a főváros, Damaszkusz ostromgyűrűbe vonását.

Szergej Lavrov hozzátette, hogy párbeszédet akar a szíriai kormány és az általa „legális ellenzéknek” nevezett szervezetek között.

Hasonlóan foglalt állást Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is, aki közlése szerint „őszinte és közvetlen” párbeszédet folytatott török kollégájával, Hakan Fidannal.

Oroszország, Törökország és Irán 2017 óta partnerek az úgynevezett asztanai formátum keretében, erőfeszítéseik a szíriai konfliktus befejezését célozzák.

Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű iszlamista lázadó csoport „terrorista” szervezet, bármit is állít arról, hogy megváltoztatta a nézeteit.

A HTS bejelentésére, amely szerint lehetővé tennék több vallás együttélését Szíriában, Lavrov megjegyezte: a puding próbája az evés.

Lavrov megengedhetetlennek nevezte, hogy egy terrorcsoport az érvényes megállapodásokat, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitását, területi épségét és egységét megerősítő 2015. évi 2245. határozatát megsértve területeket vonjon az ellenőrzése alá.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan alakul a szíriai helyzet, és mi történik az ottani orosz katonai támaszpontokkal, Lavrov kijelentette: „az előrejelzés nem a feladatuk”.

Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy nagyon aggódnak a szíriai nép jövője miatt, és nem akarják, hogy az iraki és a líbiai nép sorsára jusson.

Hozzátette, hogy Oroszország a jelenlegi szíriai helyzetben továbbra is katonai segítséget nyújt Damaszkusznak a Hmejmimben működő légitámaszpont révén. Ezenkívül Moszkva haditengerészeti támaszpontot is működtet Szíriában.

Moszkva 2015-ös katonai segítsége kulcsfontosságú volt a szíriai polgárháború menetének megfordításában, és lehetővé tette Bassár el-Aszad elnök számára az ország területe nagy részének a visszafoglalását.

A katari fővárosban 2003 óta a politikusok közötti párbeszéd elsősegítésére évente megtartott Dohai Fórum nevű rendezvényen mondott beszédében az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy a szélsőségesség tovább fog terjedni a Közel-Keleten, ha nem hoznak létre palesztin államot. Az idei – szombaton és vasárnap – tartott találkozó fő témája a szíriai helyzet.

Abbász Aragcsi pénteken „terroristának” nevezte a lázadók offenzíváját, amely „fenyegetést jelent” a Közép-Keletre nézve. A terrorveszély nem korlátozódik Szíriára, az összes szomszédos országot és a térség egészét fenyegeti – vélte.

A tanácskozáson a vendéglátó Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abderrahman Al Száni kijelentette: Bassár el-Aszad a lázadók meglepetésszerű offenzívája előtti években nem ragadta meg az alkalmat, hogy tárgyaljon és helyreálllítsa a bizalmat a népével.

Amos Hochstein amerikai küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai lázadók előrenyomulása gyengítette a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom helyzetét. Az Izrael és Hezbollah közötti, november 27-én életbe lépett tűzszünetben közvetítő amerikai diplomata szerint a Hezbollahot még nem számolták fel, de jelentősen meggyengült. Közölte: a szíriai helyzet miatt nehezebb lesz Iránnak fegyverekkel ellátni a Hezbollahot.

November 27-én a Hajat Tahrír as-Sám és a szövetségesei nagyszabású támadást intéztek Szíria második legnagyobb városa, Aleppó ellen. December 5-án a szíriai hadsereg parancsnoksága szerint a lázadók benyomultak az ország nyugati részén fekvő Hama városba, ahonnan kivonták a kormányerőket.

Szombaton a lázadók még azt közölték, hogy megkezdték a szíriai főváros ostromgyűrűbe vonását, miután elfoglalták a közép-szíriai Deraát, és a Szíria középső részén fekvő Homsz, az ország harmadik legnagyobb városának a kapujában állnak. A város közelében az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns megfigyelő szervezet szerint legkevesebb hét polgári személy halt meg a város közelében az orosz és a szíriai kormányerők légicsapásaiban.

A harcokban november 27. óta legkevesebb 826-an haltak meg az OSDH, és legkevesebb 370 ezren váltak belső menekültté az ENSZ szerint.
Az izraeli kormány szerint a szíriai lázadók valós veszélyt jelentenek az Aszad-rendszer fennmaradására. Jeruzsálem ugyan figyelmeztette Iránt, hogy ne támogassa Damaszkuszt, de Teherán valószínűleg drónokkal és rakétákkal is segítheti a szíriai rezsimet.

A Netanjahu-kormány szerint a szíriai lázadók valós veszélyt jelentenek az Aszad-rendszer fennmaradására – írja a Times of Israel. A szíriai rezsim lehetséges összeomlásáról azt követően került elemzés napvilágra, hogy a felkelők csütörtökön elfoglalták az ország negyedik legnagyobb településének számító Hamát. A kormányellenes erőknek az idlibi térségből való kitörésére – amely során elfoglalták a stratégiai jelentőségű, Szíria második legnagyobb városának számító Aleppót – azt követően került sor, hogy életbe lépett a tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia között, mely a szervezet Aszad elnök regionális szövetségeseként is ismert.

A szíriai polgárháború éveken keresztül befagyott konfliktusnak számított, mióta orosz és iráni támogatással Bassár el-Aszad elnök és a szíriai kormányerők visszaszerezték az ellenőrzést az ország nagyobbik része felett, a 2011-ben az arab tavasz következtében kirobbant harcok tetőpontját az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalíciós harc jelentette. A szervezet által ellenőrzött területek visszaszerzését és vezetőjük, Abu Bakr al-Baghdadi kiiktatását követően a kormányellenes erők Idlib térségébe szorultak vissza, míg a kurd milíciák az Eufrátesz folyótól északra fekvő területeket tartották ellenőrzés alatt. A 2016 augusztusa és 2017 márciusa közötti időszakban a szír–török határsáv pedig Ankara ellenőrzése alá került, miután a török hadsereg elindította az Eufrátesz pajzsa hadműveletet.