Durva áramhiány Ukrajnában

Ukrajnában miközben továbbra is magas az áramfogyasztás szintje, és jelentős teljesítményhiány tapasztalható az energiarendszerben - írta meg a karpatalja.info.

„A fogyasztás stabilan magas szinten marad, ami megfelel az évszakos mutatóknak. Ma reggel, 6:30-kor a fogyasztás szintje ugyanolyan volt, mint tegnap ilyenkor, szerdán” – áll a közleményben.

Az ukrán energiarendszer továbbra is helyreállítás alatt van a 11 orosz támadás után, amelyek idén kezdődtek, és jelentős teljesítményhiányt tapasztal. Az energetikai létesítményekben sürgősségi javítások folynak, ezért kénytelenek vagyunk áramkimaradásokat alkalmazni a háztartási fogyasztók számára, valamint korlátozási grafikonokat bevezetni az ipar és az üzleti szektor számára – emlékeztetett a cég.

Ma Ukrajna áramot importál Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Magyarországról és Moldáviából összesen 12 378 MWh mennyiségben, egyes órákban pedig a maximális teljesítmény eléri a 924 MW-ot.

Ukrajna rakétákkal támadott egy dél-oroszországi kikötőt az Azovi-tengeren, és drónokkal okozott tüzet egy olajraktárban a nyugat-oroszországi Brjanszk régióban – derült ki szerdán hivatalos orosz és ukrán közlésekből.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy légvédelmi egységei a szerdára virradó éjszaka folyamán 14 ukrán drónt semmisítettek meg az Ukrajnával határos Brjanszk régió felett.

Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy a támadás következtében rövid ideig tartó tűz ütött ki egy gyártóüzemben.

Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy a Brjanszk környéki csapással „hatalmas tüzet” okozott egy olajraktárban.

Mintegy 750 kilométerre délre, Taganrog orosz kikötőjét Ukrajna felől érkező rakéták találták el, megrongálva egy ipari létesítményt és számos autót – közölte a Rosztovi terület megbízott kormányzója. „Az előzetes információk szerint senki sem sebesült meg” – írta Jurij Szljuszar a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Tájékoztatása szerint 14 autó kigyulladt.

„A Fekete-tenger oroszországi partján, az ukrán határtól nem messze fekvő, mintegy negyedmillió lakosú Taganrogban azt a területet, melye találat ért, a rendőrség kordonnal zárta le” – közölte Szvetlana Kambulova, a város vezetője a Telegramon.

„A támadás részben megrongált egy kazánépületet, amivel 27 lakóház fűtését vágta el” – tette hozzá a nyilatkozó.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok nem fogja megszakítani az Ukrajnának nyújtott összes támogatást az Oroszországgal kötött béketárgyalás részeként.

A Time magazin csütörtökön terjedelmes interjút közölt Trumppal, miután a volt és leendő amerikai elnököt a 2024-es év emberének választotta. A számos téma között, amelyet érintettek, Ukrajna is szerepelt, és az újság többször megkérdezte, hogy Trump „magára hagyná-e” Kijevet azzal, hogy Washington megvonja a segélyeket.

„Megállapodást akarok elérni, és az egyetlen módja annak, hogy megállapodásra juss, az, hogy nem hagyod cserben. Ugye érti, hogy ez mit jelent?” – válaszolta Trump.

A  riporter láthatóan nem értette, és megismételte a kérdést.

„Hát, csak úgy kimondtam. Véleményem szerint nem lehet megállapodást elérni, ha feladod” – mondta a megválasztott elnök.

Trump azt is megmagyarázta, hogy miért vonakodott békejavaslatának részleteibe bocsátkozni.

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére. „Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. „A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: „Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”. Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. „Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!” – mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.

„Azért nem szívesen mondom el, mert tárgyalóként, amikor leülök és beszélgetek néhány nagyon zseniális fiatalemberrel… Amikor elkezdem azt hinni, hogy van egy nagyon jó tervem, amivel segíthetek, de amikor elkezdem leleplezni ezt a tervet, akkor szinte értéktelenné válik” – mondta a Time-nak.

Az amerikai kongresszus több mint 180 milliárd dollár katonai, humanitárius és gazdasági segélyt hagyott jóvá Ukrajnának. Washington emellett célzási és hírszerzési információkat is biztosít a kijevi rezsimnek, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy mindezek egyike sem teszi őt a konfliktus részesévé. Moszkva többször is figyelmeztette a Nyugatot az ilyen eszkalációra, de eredménytelenül.

„Nem értek egyet az egész dologgal, mert soha nem lett volna szabad megtörténnie” – mondta Trump a háborúról. Évek óta azt állítja, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem eszkalálódott volna, ha 2021-ben Joe Biden nem váltja őt a Fehér Házban, és nem hagyja, hogy a dolgok kicsússzanak a kezéből.

„Őrület, ami történik. Őrület” – mondta Trump a harcokról, és sajnálkozott a nagyszámú áldozat miatt mindkét oldalon. „Mi csak eszkaláljuk ezt a háborút, és csak rontunk rajta”.

A múlt héten a Pentagon újabb egymilliárd dolláros katonai segélyt jelentett be Kijevnek, az amerikai államkincstár pedig 20 milliárd dolláros hitelt küldött, amelyet a befagyasztott orosz kormányzati vagyonból kívánnak leírni és biztosítani. Moszkva a lépést égbekiáltó lopásnak nevezte, és bejelentette, hogy ennek következményei lesznek.

A világ válságai közül az ukrajnai háború megoldását nevezte elsődleges feladatnak Donald Trump leendő amerikai elnök a Paris Match című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjúban is.

„A legfontosabb megoldani Ukrajna és Oroszország problémáját, mert ez a két ország felfoghatatlan emberi veszteségeket szenved el, több százezer katona vesztette már életét a háborúban” – mondta a megválasztott amerikai elnök a szombaton Párizsban rögzített beszélgetésben. Donald Trump a Notre-Dame-székesegyház újranyitása alkalmából járt a francia fővárosban.

„Rengeteg válság sújtja a világot, néhány napja egy újabb ütötte fel a fejét ismét Szíriában. (A szíriaiaknak) maguknak kell megbirkózniuk az új helyzettel, mert mi abban nem vagyunk érintettek, ahogy Franciaország sem az” – jelentette ki Trump. Hozzátette: a Közel-Kelet szintén prioritást élvez, de az ottani helyzetet „kevésbé bonyolult” kezelni, mint az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust.

Donald Trump január 20-án lép hivatalba. Korábban úgy nyilatkozott, hogy ha elnökké választják, „24 óra alatt” véget vet a csaknem három éve tartó ukrajnai háborúnak.

Múlt szombaton a megválasztott amerikai elnök személyesen találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Másnap Trump a Truth Social nevű platformon „azonnali tűzszünetet” és a tárgyalások megkezdését szorgalmazta Ukrajnában. Azt írta: Zelenszkij elnök „készen áll megállapodni és véget vetni ennek az őrületnek”.

Az ukrán elnök kedden „mély háláját” fejezte ki amiatt, hogy Trump ilyen „erősen elkötelezett” az ukrajnai háború lezárása mellett.