Donald Trump megfenyegette a Hamászt

Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.

A megválasztott elnök közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: ha a túszok nem nyerik vissza szabadságukat 2025. január 20. előtt, akkor „pokoli árat kell fizetniük azoknak, akik az emberiesség elleni atrocitásokat elkövették”.

Donald Trump közleményében a túszok azonnali szabadon engedését követelte, és úgy fogalmazott: „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.

A Hamász palesztin terrorszervezet videófelvételt tett közzé szombaton egy amerikai-izraeli túszról, amelyen a fogoly Donald Trump megválasztott amerikai elnököt kérleli, hogy segítsen neki kiszabadulni.

Egyelőre nem érkezett reagálás a videófelvételre sem a túszként fogva tartott 20 éves Edan Alexander hozzátartozóitól, sem az izraeli hatóságoktól. Utóbbiak korábban az ilyen videókat kegyetlen pszichológiai hadviselésnek minősítették.

A Gázai övezetben fogva tartott 101 külföldi és izraeli túsz mintegy fele még semmilyen életjelet nem tudott adni magáról,

de a hatóságok szerint valamennyien életben vannak.

A Hamász vezetőinek érkezését szombaton várják Kairóba, hogy a tűzszünet lehetőségéről tárgyaljanak egyiptomi tisztségviselőkkel, és megvitassák, miként érhetnének el egyezséget, amely biztosítaná, hogy palesztin foglyokért cserébe elengedjék túszaikat.

A Gázai övezetben tovább folynak a harcok Izrael és a Hamász iszlamista, palesztin terrorszervezet között.

Az izraeli börtönökben meghalt két gázai palesztin fogoly – közölték jogvédő szervezetek. Ezzel negyvenhétre nőtt a háború tavaly októberi kezdete óta börtönben elhunyt rabok száma.

Az izraeli büntetés-végrehajtás szerint az esetek nem tartoznak a joghatósága alá, és az őket fogva tartó létesítményeket üzemeltető hadsereg sem nyilatkozott a kérdésben azonnal. Izrael tagadta a palesztin és nemzetközi emberi jogi szervezetek azon vádjait, melyek szerint a fogvatartottakat bántalmazták és kínozták volna.

A Hamász vezetése bejelentette, hogy megvizsgálnak minden megállapodási javaslatot, feltéve, hogy garanciákat tartalmaznak Izrael teljes kivonulására a Gázai övezetből. A szervezet „nyitott minden olyan kezdeményezés és javaslat megvitatására, amely a háború végéhez, a palesztin nép védelméhez, Izrael Gázai övezetből történő kivonulásához, a gázai evakuáltak visszatéréséhez, a humanitárius segélyek bejutásához és a fogolycseréhez vezet” – mondták a szaúdi as-Sark tévécsatornán.

A jobboldali Zsidó Erő pártot vezető Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a túszok kiszabadítását célzó jelenlegi javaslat nem releváns számára, és Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem akarja, hogy pártjával kilépjen a kormánykoalícióból.

„Jelenleg a helyes úton járunk Gázában” – mondta Bengvír az izraeli katonai rádióban, és hozzátette, hogy szerinte „az olyan ötletek mint a Gázai övezetben való letelepedés, üdvözlendőek.”

„De be kell vallanom, hogy ez nem elégít ki, én a kivándorlást is ösztönözni szeretném. Szerintem meg kell engedni, hogy önként kivándorolhassanak más országokba” – tette hozzá. „Keményen dolgozom azon, hogy ez megtörténjen, és a miniszterelnök kezd bizonyos nyitottságot mutatni ez iránt”- vélekedett a belbiztonsági miniszter.

Móse Jaalon volt védelmi miniszter szombaton arra figyelmeztetett a Democrat TV nevű csatornán, hogy „az út, amelyen végigrángatnak bennünket, a megszállás, az annektálás és az etnikai tisztogatások útja a Gázai övezetben”.

„Transzfer,- nevezzék, ahogy akarják, – és zsidó telepek” – tette hozzá. „Mi történik ott? Nincs Beit Lahíja, nincs Beit Hanún, jelenleg Dzsabálijában működnek, és lényegében megtisztítják a területet az araboktól” – mondta.

Joáv Galant volt védelmi miniszter visszautasította Jaalon vádjait az X-en. „Jaalon szavai hazugságok, melyek ellenségünket segítik és ártanak Izraelnek” – írta Galant.

„Az izraeli hadsereg a legszigorúbb, a ránk kényszerített bonyolult és nehéz háborúban alkalmazható normák szerint járt el. Az utasításokat és parancsokat mindig a törvényeknek és az izraeli hadsereg szellemének megfelelően adták ki” – hangsúlyozta. „Javaslom, hogy Jaalon tanulja meg a tényeket, vonja vissza szavait, és kérjen bocsánatot a harcosainktól” – követelte Galant.

Izrael tagadja az etnikai tisztogatás vádját, de jobboldali politikusok a helyi médiában többször közölték, hogy céljuk izraeli telepek létrehozása Gázában, a palesztinokat pedig „önkéntes kivándorlásra” ösztönzik.

Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) vasárnap közölte, hogy leállítja a segélyszállítmányokat a Gázai övezetbe vezető fő átkelőn keresztül fegyveres bandák fenyegetése miatt, akik a közelmúltban konvojokat fosztottak ki.

A döntés a hideg, esős tél beköszöntével súlyosbíthatja a humanitárius válságot Gázában, ahol több száz ezer ember él sátortáborokban, és nemzetközi élelmiszersegélyre szorul. Szakértők máris éhínségre figyelmeztettek a terület északi részén, amelyet az izraeli erők október eleje óta szinte teljesen elszigeteltek.

Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője szerint a kerem-salomi átkelőhöz vezető útvonal Izrael felől túl veszélyes a gázai oldalon. November közepén fegyveresek mintegy száz teherautót fosztottak ki.

A Gázai övezet elleni izraeli csapások az éjszaka folyamán legalább hat emberrel végeztek, köztük két kisgyerekkel – közölték vasárnap helyi egészségügyi tisztviselők. Egy másik csapás a déli Rafah városában, az egyiptomi határon négy férfi életét oltotta ki a kórházi feljegyzések szerint.

Még mindig 75 ezer ember tartózkodhat a Gázai övezet harcok övezte északi területein az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének (UNRWA)  közzétett jelentése szerint.

„Az elmúlt ötven nap során egyre rosszabb túlélési feltételekkel kellett szembenézniük” – írta az UNRWA csütörtökön az X-en. A heves harcok miatt a humanitárius segélyeket hetekig nem lehetett eljuttatni a Dzsabálija menekülttáborba, Beit Lahijába és Beit Hanúnba – tették hozzá.

Az ENSZ szervezetei október 6. óta 91 alkalommal próbáltak segélyeket eljuttatni az említett a területekre, de az UNRWA jelentése szerint 82 esetben egyenesen megtagadták tőlük a segítségnyújtást, 9 esetben pedig megakadályozták a segélyek eljutását.

Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője közölte, hogy jelenleg vizsgálják az UNRWA jelentését.

Izrael a segélyszállítmányok növelésének érdekében újabb határátkelőket nyitott meg a Gázai övezet felé a közelmúltban, ezzel egyidőben megpróbálja megsemmisíteni a Gázai övezetben tevékenykedő Hamász palesztin terrorszervezetet.

Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a harcosait szándékosan a civilek között „rejti el”, és többször is feltartóztatta a rászorulóknak küldött segélyszállítmányokat.

A Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóság (PH) gerincét adó Fatah mérsékelt palesztin párt, valamint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Egyiptom javaslatával összhangban megállapodott egy közös bizottság megalakításában az övezet ügyeinek intézésére – közölte a Fatah egy meg nem nevezett tisztségviselője kedden a Háárec című izraeli lappal.

A Gázai övezetre vonatkozó egyiptomi rendezési javaslatnak megfelelően a közös bizottság a PH-nak lesz alárendelve, feladatai közé tartozik majd a humanitárius segélyek biztosítása és elosztása, a civil ügyek intézése, a polgári közigazgatás, valamint az övezetet Egyiptomtól elválasztó rafahi átkelőhely újjáépítésének és működtetésének felügyelete.

Egy másik, de szintén meg nem nevezett,

magas rangú palesztin tisztségviselő megkérdőjelezte a lépés megvalósíthatóságát, mert Izrael mindeddig ellenezte a PH bármilyen részvételét az övezet irányításában.

A Fatah és a Hamász magas rangú tisztségviselői szerint az Egyiptom által szorgalmazott bizottságról az előző napon befejezett kairói tárgyalásokon egyeztek meg.

Egyiptom azt szerette volna, ha a tárgyalásokon főleg a Hamász által túsznak elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, vagyis az Izraellel megkötendő úgynevezett túszalkulról beszéltek volna, de ez nem így lett, a Hamász főként a Fatahhal és egy másik radikális szervezettel, az Iszlám Dzsiháddal a háború utáni időszakra kialakítandó kapcsolatáról, a Gázai-övezet majdani igazgatásáról akart tárgyalni, vagyis gyakorlatilag saját túléléséről.

A testület neve „Közösségi Támogató Bizottság” lesz, Mahmúd Abbász palesztin elnök rendelettel fogja létrehozni, és alárendeltje lesz a palesztin kormánynak adminisztratív, pénzügyi és jogi kérdésekben. A Háárecnek nyilatkozó egyik palesztin tisztségviselő szerint nem világos, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya együttműködik-e a majd a bizottsággal, ugyanis Izrael mindeddig ellenezte a PH bármilyen részvételét az övezet igazgatásában. A Hamász magas rangú vezetői azt mondták, azért fogadták el a javaslatot, mert így a Gázai övezet lakossága rendezett módon juthat humanitárius segélyhez.