Brutális villanyár-emelkedés ebben az európai országban

A svéd energiaügyi miniszter Németországot bírálta, mert szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert déli szomszédja drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években – most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra -írta a Magyar Nemzet.

A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát (300 forint). Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár. 

A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. 

Bár egész régiókat sújtó áramkimaradások egyelőre nem történtek, a lakossági fogyasztói árak többször elszabadultak. Ez jelentős terhet rótt a lakosságra, mely már eddig is megérezte az infláció, a gyenge svéd korona és az alapvetően recessziós gazdasági környezet hatását. 

A hideg beálltával idén decemberben a dél-svédországi lakosok ismét jelentős árakkal találkoztak, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan tervezi a kormány megfékezni az árakat. 

Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.

Ebba Busch energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott.

Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonyságú a szél- és napenergia.

– mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt. 

Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.

Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. 

– mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.

A napokban élénk érdeklődést váltott ki, hogy Magyarországon szokatlanul magas szintre szaladt fel a villamos energia piaci ára, azaz a tőzsdei ár, amelyen a kereskedők adják-veszik az áramot. Még Magyar Péter is letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen. Érdemes tisztába tenni, világosan látni néhány villamos energetikai alapvetést - írta a vg.hu.

Szögezzük le az elején, hogy Magyarországon a villamos energia rezsicsökkentett ára a családok számára a legalacsonyabb Európában, miközben a vállalkozások által fizetett áramár az európai középmezőnyben van.

Az orosz–ukrán háború kitörésével az európai országok új helyzettel kénytelenek szembenézni. Egyik napról a másikra kilőttek az energiaárak, megszakadtak a korábbi ellátási láncok, és felborultak az egyenes vonalú tőzsdék. Mindeközben a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése vált az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé. Brüsszel és számos nyugati tagállam a túlhajtott zöldideológia alapján valódi átmenet nélkül, egyik napról a másikra szakítana a hagyományos energiahordozókkal. Ennek eredményeként Európa egyre inkább megújuló, másképpen időjárásfüggő erőművekre – nap- és szélerőművekre – támaszkodik, ám ez egy újfajta, sokak által a mai napig nem látott vagy inkább szándékosan meg nem értett kitettséget eredményez.

Ugyanis a megújuló energiatermelők természetes velejárója a kiszámíthatatlanságuk. Ezzel szemben a lakossági és az ipari fogyasztási görbe független, a fogyasztói igényekhez alkalmazkodik, azt nem lehet az időjárás változékonyságához kötni. Az ellátás szélsőséges és csak korlátosan előrejelezhető ingadozása összeegyeztethetetlen a modern gazdaság követelményeivel is. A megújulók elvben kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, olcsó energiaforrást és környezetbarát alternatívát jelentenek, ugyanakkor a rendszer kiegyensúlyozásához szabályozó kapacitások szükségesek, hogy az ellátás biztonságos legyen, amikor a zöldenergia-termelés nem biztosított. 

Ezek az erőművek gyorsan képesek bekapcsolódni vagy szükség esetén csökkenteni teljesítményüket, hogy a fogyasztói igények változását követni tudják. Kiegyensúlyozzák az időjárásfüggő termelés ingadozásait, ezzel hozzájárulnak a rendszer stabilitásához, és biztosítják az azonnali teljesítményt, ha más források kiesnek. Ennek azonban ára van.

A megújulók térnyerése új kihívásokat okoz

Amikor egyszerre süt a nap és fúj a szél, akkor jelentős mennyiségű villamos energia áramlik a hálózatba, ami nullás vagy akár negatív árakat is eredményezhet. Tavaly közel száz negyedórában haladta meg a kínálat olyan mértékben a keresletet, hogy az árak lenullázódtak vagy egyenest a negatív tartományba süllyedtek. 2023-ban többször tapasztaltuk ezt, mint a megelőző tíz évben összesen, az idén pedig másfél hónappal az év vége előtt már 262 hasonló alkalomnál tartunk. Ez egyrészről rendszerirányítási kihívásokat idéz elő, másrészről felborítja a klasszikus energiatermelők üzleti modelljét. Mivel a megújulók bizonytalan termelése „visszafogja” a kiszámítható fosszilis erőművek nappali működését, azok kénytelenek üzemeltetési költségeik nagy részét egy későbbi, rövidebb üzemidő alatt biztosítani, amely éles árcsúcsokat okozhat az esti órákban. És igaz ez a fordított esetben is: azokban a ritka esetekben, amikor nappal ködös-szélcsendes időjárás alakul ki (a német nyelvben már meghonosodott kifejezés erre az időjárásállapotra a Dunkelflaute, magyarul sötét szélcsend), a nap- és szélerőművek termeléshiánya miatti kiesést szintén más erőműtípusokkal kell pótolni. A fent említett okok miatt a fosszilis erőművek üzemeltetés és megtérülés céljából kénytelenek magasabb árakat szabni ezekben az időszakokban is.

Ugyanez a jelenség zajlott le pár napja Németországban is, amikor a ködös időjárás miatt gyakorlatilag leállt a zöldáramtermelés az országban. Ennek eredményeként pedig 820 euró/megawattóra magasságába szöktek fel az ottani árak. Hasonló jelenségeket tapasztalhatunk Lengyelországban, Romániában, Görögországban vagy éppen Olaszországban, nemritkán megközelítve a megawattóránként 1000 eurós árat.

A határmetsző keresztezések szűkössége csak tovább rontja a helyzetet

Az ellátásbiztonság és a rendszerstabilitás szempontjából ugyancsak fontos tényezőként jelennek meg a határmetszékek, vagyis az országok közötti villamosenergia-összeköttetések. Ezek lehetővé teszik, hogy egy ország energiát importáljon vagy exportáljon a kereslet és a kínálat ingadozása alapján, segítve ezzel az energiaellátás rugalmasságát. Azonban kapacitásuk korlátozott, csak véges mennyiségű energiát képesek átszállítani, ezáltal közvetlenül befolyásolva a villamos energia aktuális árát. 

Érvelésük szerint hiába integrált az európai villamosenergia-piac, ha a szűkületek miatt a magas kereslet idején a délkelet-európai régió nem támaszkodhat a többi uniós ország termelési kapacitásaira.

Hozzátartozik még a jelenlegi árazási környezethez az a tény, hogy Ukrajnában jelentős, egyes becslések szerint 16-18 gigawatt termelőkapacitás esett ki az orosz bombázások következtében. A kieső energiatermelést egy jó ideig nagyrészt a szomszédos országokból történő importtal lehet pótolni, ami Kelet-Európa országaiban jelentős többletkeresletet eredményezett. Ez a keresleti nyomás felhajtja a villamosenergia-tőzsdei árakat.

Az eltérő termelési szerkezetek, a megújulók robbanásszerű felfutása, az ezt lekövető infrastruktúra hiánya, és nem utolsósorban az átgondolatlan politikai döntések miatt árrégiók kezdenek kialakulni, amelyek komoly kihívást jelentenek az Európai Unió versenyképességére nézve.

A napi tőzsdei árak és a hazai energiaárak összefüggései

A már említett okok miatt a zöldítés természetes velejárója, hogy a villamos energia tőzsdei ára kiugróan magas vagy éppen negatív értéket vesz fel, azonban ez nem befolyásolja számottevően a hazai fogyasztók piaci árait, amelyeket leginkább az átlagos ár, illetve a hazai zsinórtermelők határoznak meg. A legtöbb felhasználó ugyanis olyan szerződéseket köt, amelyekben az árat egy átlagos, mindkét fél számára előnyös szinten határozzák meg, így a kereskedők és a fogyasztók is kiszámítható költségekkel tervezhetnek. Ennek köszönhetően a rövid távú áringadozások kevésbé érintik a fogyasztókat. A napi tőzsdei árakat azért sem érdemes kontextusukból kiragadva, riogatásra felhasználni, mert a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is Magyarországon a legolcsóbb a gáz és áram a családok számára, függetlenül attól, hogy adott pillanatokban az áramtőzsdén milyen jegyzési ár mellett lehet áramot vásárolni.

Öles léptekkel haladunk és élen járunk a zöldátállásban

Magyarország az elmúlt években minden várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott a zöldenergia használatának fokozásában. A hazai naperőművi kapacitás már a 7,4 gigawattot közelíti, ezzel mostanra mintegy ötödével haladtuk meg az eredetileg 2030-ra vállalt célszámunkat. Az elmúlt szűk három év alatt, 2022 eleje óta több mint duplájára bővült a hazai beépített napelemes összteljesítmény. A napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt. 

Ennek köszönhetően Magyarország a saját villamosenergia-fogyasztási igényének kiszolgálása mellett egyre gyakrabban válik nettó áramexportőrré. Az ország vezető energetikai vállalata, az MVM, szintén jelentős eredményeket ért el: a villamosenergia-termelésének immár 85 százaléka származik karbonmentes forrásokból, hozzájárulva az ország fenntarthatósági céljaihoz és az energiaszektor zöldítéséhez.

Magyarország javaslata

A magyar szakpolitika 2010 után úgy döntött, hogy a nemzeti energiamixet az atom- és a megújuló energia kettősére alapozza. Ez az álláspont ma is helyes; egy energetikai szempontból hátrányos földrajzi helyzetű ország, tenger, hegyek és gázmezők hiányában csakis a szuverenitást biztosító erőforrásokra alapozhat. A megújuló energiaforrásokról már volt szó; de Magyarország az atomenergia mellett is kezdetektől kitartott. Kibocsátásmentes atomipar nélkül nincs európai energetika, zöldátállás és versenyképes energiaár – mondtuk akkor, és mondjuk ma is; újabban már a többségi európai gondolkodás is erre hajlik. 

Sok futurisztikus elképzelésről lehet olvasni ebben a témakörben, de üzemileg kipróbált, nagy hatásfokú rendszer csak a szivattyús tározós erőmű és az akkumulátor. Ebből a nézőpontból is igazolható tehát a kormány akkumulátorkapacitást bővítő iparpolitikája.

A brüsszeli energiapolitika azonban a szuverén nemzeti energiapolitikát nem támogatja. Diktátumokat alkalmaz a zöldpolitikában az egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő racionalitás helyett. Atomenergia terén a támogató hozzáállás leginkább még csak papíron érezhető; az energiatárolás kérdésköre pedig szintén nem szerepel kellő hangsúllyal az uniós napirenden.   

Az európai gazdaság legnagyobb versenyhátránya a kínai és amerikai gazdasággal szemben a többszörös energiaár, de ennek megszüntetése elérhető.

Ehhez a következő négy feltételre van szükség:

• Az atomenergia reneszánszát minden lehetséges eszközzel elő kell segítenie az európai energiapolitikai vezetésnek.
• Az energiatárolás, ezen belül az európai akkumulátoripar térnyerését ösztönözni és támogatni kell.
• Szén-dioxid kvóta revíziót kell végrehajtani a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél az olcsóbb kiegyenlítő energia biztosítása érdekében.
• Az orosz-ukrán tűzszünet elérése pedig a gázárak radikális visszaeséséhez vezet majd.

Összességében tehát azt tudomásul veszem, hogy Magyar Péter amellett, hogy Brüsszel megrendelését teljesíti azzal is, hogy a rezsicsökkentés eltörlését akarja, nem ért az energetikához. Bonyolult műfaj, különösen nehéz érthetően beszélni róla; de azt nem fogadom el, hogy ismerethiányból dezinformál.