Biden még utoljára 1 milliárd dollár értékű fegyvert adott Ukrajnának

Újabb, csaknem egymilliárd dollár értékű fegyvercsomagot jelentett be a Biden-kormányzat az ukránok számára. Többek között drónokat és harckocsikat is kap Ukrajna.

Joe Biden amerikai elnök Fotó: Getty Images via AFP

Joe Biden kormánya még Donald Trump januári hivatalba lépése előtt fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást – írta az Rtl.fr. Az Egyesült Államok 988 millió dolláros (386 milliárd forint) értékű katonai segélycsomagot jelentett be a kijevi vezetés számára. Az új támogatási csomag drónokat, rakétavetőkhöz való rakétákat és a létfontosságú berendezések karbantartásához nyújtott fokozott támogatást tartalmaz – áll a Pentagon közleményében. 

Az ígért segítség azonban nem fog haladéktalanul megérkezni Ukrajnába, a hadfelszereléseket ugyanis nem az amerikai készletekből vételezik, hanem azokat az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezésen (USAI) keresztül rendelik meg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy kaliforniai védelmi fórumon arról beszélt, hogy a jelenlegi amerikai kormány meghozta a döntését Ukrajna támogatásával kapcsolatban, a következő kormányzatnak pedig meg kell hoznia a sajátját − írja az RTL francia portál. 

Mint arról több lap is bezsámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizsban egyeztetett Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, a találkozó fő témája pedig természetesen az orosz−ukrán háború mihamarabbi lezárása volt. Zelenszkij jónak és eredményesnek minősítette a tárgyalást. 

Az orosz-ukrán tárgyalások felújításához az kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszavonja a párbeszédet betiltó rendeletét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap újságíróknak.

Peszkov Donald Trump megválasztott amerikai elnök felhívására reagált, amelyben azonnali ukrajnai tűzszünetet sürgetett és béketárgyalások megkezdését. A szóvivő szerint

a béke pályájára való átálláshoz Zelenszkijnek „csak annyit kell tennie, hogy visszavonja ezt a rendeletét, és utasítást adjon a párbeszéd folytatására az isztambuli megállapodások alapján és a helyszíni realitások figyelembevételével”.

Peszkov emlékeztetett rá, a béketárgyalások feltételeit Vlagyimir Putyin elnök már korábban is meghatározta, ám az ukrán hatóságok továbbra is elutasítják a tárgyalásokat, és nem változtattak álláspontjukon. Az orosz vezető júniusban arról beszélt, hogy Ukrajnának a Krímen felül el kell ismernie a zaporizzsjai, a herszoni, a donyecki és a luhanszki régió elvesztését, valamint le kell mondania arról, hogy a NATO tagja legyen, semleges státusú demilitarizált és „nácitlanított” országgá kell válnia.

Trump a Truth Social közösségi hálózaton vasárnap azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetett, rámutatva, hogy túl sok élet megy veszendőbe, túl sok család megy tönkre, és a háború „sokkal nagyobb és rosszabb dologgá eszkalálódhat”. Zelenszkij a posztra reagálva elutasította az azonnali tűzszünetre való felhívást.

Peszkov a Trump által idézett veszteségadatokra kitérve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei többszörösen meghaladják az oroszét.

„Ami az idézett számadatokat illeti a két fél veszteségeiről, nyilvánvaló, hogy ezeket az ukrán értelmezésben fejtették ki és Ukrajna hivatalos álláspontját tükrözik. A veszteségek valós számai teljesen mások: az ukrán veszteségek többszörösei az orosz fél veszteségeinek” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

A megválasztott amerikai elnök azt írta, hogy az orosz hadsereg tagjaiból csaknem 600 ezer ember sebesült vagy halt meg, Ukrajna pedig 400 ezer katonát „és sokkal több civilt” veszíthetett.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Blahodatne települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

Szombaton az ugyanebben a régióban lévő Beresztki község bevételéről számolt be a tárca.

A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 23 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1450, a kurszki régióban pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, két tábori lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők 12 rakétáját, továbbá 88 pilóta nélküli repülőgépet.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két gyalogsági harcjármű – az egyikük egy amerikai Bradley volt – és két egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 39 260 embert, 232 harckocsit, 171 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1233 páncélozott harcjárművet, 1098 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap az ukrajnai háború lezárására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Bassár el-Aszad szíriai államfő bukását követően.

Oroszország Ukrajna miatt elvesztette mindennemű érdeklődését Szíria iránt – írta Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán. Az ukrajnai háborúban, „amelynek sosem lett volna szabad kitörnie és a végtelenségig elhúzódhat” csaknem 600 ezer orosz katona vesztette életét, vagy sebesült meg – tette hozzá.

„Jól ismerem Vlagyimirt. Most jött el az idő, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!” – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, hogy

Oroszország és Irán meggyengült, az egyik ország Ukrajna és a rossz gazdasági helyzet, a másik pedig Izrael és annak katonai sikerei miatt.

Donald Trump kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akivel szombaton Párizsban találkozott, szintén egyezségre törekszik és szívesen véget vetne az őrületnek.

Az amerikaiak többsége tárgyalásos rendezést szeretne az ukrajnai háborúban – derül ki a Ronald Reagan Intézet által készített 2024-es kutatásból, amelyet a szervezet éves konferenciáján mutattak be helyi idő szerint szombaton Kaliforniában.

A felmérésből (Reagan National Defense Survey) kiderül, hogy az amerikaiak több mint fele (55 százalék) támogatja az Ukrajnába küldött katonai segélyeket, ugyanakkor ennél nagyobb arányban, 59 százaléknyian tárgyalásos békét szeretnének, akár annak árán is, hogy Ukrajna lemond bizonyos területekről.

Az ukrajnai katonai segítségnyújtás folytatása mellett a demokrata szavazók csaknem háromnegyede (74 százalék) áll ki, míg a republikánus szavazók jóval kevesebb mint fele (42 százalék) nyilatkozott így.

Izrael katonai támogatását illetően pártvonalak mentén ellentétesen vélekednek a megkérdezett amerikaiak, mint Ukrajnát tekintve. Míg a Donald Trumpot támogató republikánusok körében 67 százalék azok aránya, akik Izraelt fegyverekkel segítenék, addig a választáson Kamala Harrisre szavazó demokratáknak kevesebb mint fele (46 százalék) áll az izraeli katonai támogatás mögött.

A nemzetbiztonsági témájú éves közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az amerikaiak több mint háromnegyede (79 százalék) több védelmi kiadást vár el a szövetségi kormányzattól, valamint az emberek bő többsége (61 százalék) szerint az Egyesült Államok hadseregének képesnek kell lennie egyszerre két fronton is háborút viselnie.

A 2024-es felmérésben megkérdezett amerikaiak csaknem fele (49 százalék) szerint Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést országára, míg csupán negyedük (25 százalék) szerint Oroszország a fő veszélyforrás a nemzetbiztonság szempontjából.

Az amerikai katonaságba vetett bizalom egy év alatt némileg erősödött, és idén az emberek több mint fele (51 százalék) nyilatkozott pozitívan, ami 5 százalékpontos javulás. A bizalom szintje a növekedés ellenére is jóval elmarad a 2018-as értéktől, amikor az éves felmérésben részt vevők 70 százaléka nyilvánította ki bizalmát az Egyesült Államok hadserege iránt.

A Reagan National Defense Survey 2024. november közepén, már az elnökválasztás után készült.

„Azonnali tűzszünetre és a tárgyalások elindítsára van szükség” – húzta alá Donald Trump. Figyelmeztetett egyben, hogy az ukrajnai háború „valami sokkal nagyobbá és rosszabbá” nőheti ki magát, ha nem vetnek véget neki.