Beindul az ukrán katonák brit kiképzése

Az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzési programjának „finomításáról” tárgyalt hétfőn Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint Starmer a Zelenszkijjel tartott telefonos megbeszélésen tájékoztatta az ukrán államfőt arról, hogy a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség tagjai Észtországban tartott minapi találkozójukon egységesen megerősítették annak elősegítésére irányuló elkötelezettségüket, hogy Ukrajna 2025-ben a lehető legerőteljesebb pozícióba kerüljön.

A csúcstalálkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy

„a szavakat tettek kövessék”, beleértve a szankcionált nyersanyagokat szállító orosz „árnyékflotta” elleni további korlátozó intézkedéseket, az ukrajnai fegyverszállítások felgyorsítását és az ukrán hadiipar támogatását

– mondta Starmer az ukrán elnöknek.

A londoni kormányfői hivatal illetékesének beszámolója szerint Starmer és Zelenszkij tárgyalt az Interflex nevű programról, amelynek keretében a háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.

A brit kormányfő és az ukrán elnök egyetértett abban, hogy fontos a program „finomítása” Ukrajna hadszíntéri képességeinek további erősítése végett – fogalmazott Downing Street szóvivője.

Az illetékes nem részletezte, hogy a kiképzési program finomítása pontosan mit jelent, londoni kormányforrásokból származó egybehangzó, napok óta visszatérő brit médiaértesülések szerint azonban a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.

John Healey brit védelmi miniszter legutóbbi nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget, és a londoni védelmi tárca is „kiterjesztett kiképzési programról” tett említést minapi tájékoztatásában.

Healey múlt heti kijevi látogatása után a The Times című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: könnyebbé kell tenni az ukránok számára a hozzáférést a brit kiképzési programokhoz.

Mark Rutte NATO-főtitkár úgy véli, hogy „nem fair” Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Olaf Scholz német kancellárral szembeni olykor éles bírálata.

„Többször is mondtam Zelenszkijnek, hagyjon fel Olaf Scholz bírálatával, mert úgy gondolom, ez nem igazságos” – jelentette ki Mark Rutte a dpa német hírügynökségnek adott interjúban. Amit Scholz tett Ukrajnáért, lenyűgöző – tette hozzá.

Scholz hozzájárult, hogy Németország legyen az Egyesült Államok után a második ország, amely a legtöbb katonai segítséget nyújtott Ukrajnának – emlékeztetett az észak-atlanti szövetség vezetője.

„Ez olyan eredmény, amelyért Kijev csak hálás lehet” – mondta.

Rutte ugyanakkor világossá tette, hogy Scholztól elérően ő szállítana hosszú hatótávolságú Taurus robotrepülőgépeket Kijevnek és nem korlátozná a felhasználásukat. „Mindnyájan tudjuk, hogy ez a fajta kapacitás nagyon fontos Ukrajnának” – mondta a volt holland miniszterelnök.

Hozzátette azonban, hogy nincs beleszólása abba, mit szállítanak a szövetségesek. Zelenszkij nemrégiben bírálta Scholz kancellárt, amiért az ő akarata ellenére telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Többször is megismételte, hogy nem érti, miért utasítja el a német kancellár, hogy Taurus gyártmányú német rakétákat küldjön, amelyekkel Kijev mélyen az orosz területre benyúlva mérhetne csapást.

Olaf Scholz a szállítást több más NATO-szövetségessel ellentétben elutasítja, arra hivatkozva, hogy ez az eszkaláció komoly veszélyével járhatna.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának kritikus költségvetési kiadásainak finanszírozására – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn.

Az IMF a forrást az Ukrajnának tavaly megajánlott, négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros keretből utalta át. Ukrajnának eddig 9,8 milliárd dollárt szabadítottak fel ebből a keretből hat részletben.

A hétfőn bejelentett hitelrészlet átutalását megelőzően az IMF szakértői november közepén zárták le az Ukrajnára vonatkozó hitelprogram felülvizsgálatát és arra jutottak, hogy a mintegy ezer napja tartó háború okozta pusztítás ellenére a gazdaság továbbra is ellenállóképességet mutat.

Jelezték ugyanakkor, hogy „a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, Oroszország ukrajnai háborúja továbbra is súlyosan megviseli Ukrajna népét, gazdaságát és infrastruktúráját.”

Az IMF szakértői szerint Ukrajna reál GDP-növekedése 4 százalék lesz az idén, jövőre azonban 2,5-3,5 százalékra lassul a bővülés az energiainfrastruktúrában keletkezett komoly károk és a munkaerőhiány miatt.

Munkalátogatásra Moszkvába érkezett Robert Fico szlovák miniszterelnök vasárnap – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az elnöki szóvivő szerint a kormányfő este Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett négyszemközti megbeszélést.

Peszkov újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a munkalátogatást már néhány nappal ezelőtt megszervezték.

Putyin és Fico legutóbb 2016-ban találkozott személyesen.

Aleksandar Vucic szerb elnök nemrég arról számolt be, hogy Fico Putyinnal készül tárgyalni annak tükrében, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem hajlandó meghosszabbítani az év végével lejáró megállapodást az orosz gáztranzitról.

Új realitás jön, új dolgok fognak történni – értékelte a miniszterelnök az amerikai elnökválasztást szombaton Budapesten, nemzetközi sajtótájékoztatón. Orbán Viktor úgy fogalmazott: nagyon nagy változás előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakába.

A kormányfő azt mondta, az amerikai elnökválasztás után az európai elit semmilyen új realitásról nem vesz tudomást, pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump a töredékét is megvalósítja annak, amit vállalt, a világ hatalmas változások előtt áll.

Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok – hangsúlyozta.

Orbán Viktor elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók. Hozzátette, Magyarország szerint a szankciókat minél hamarabb, minél szélesebb körben, ha lehet, teljesen fel kell számolni, ha ez sikerül, megszűnik az inflációs korszak és elindulhat végre a gazdasági fellendülés, visszatérhet a jólét Európában.