Az ukránon többsége egyértelműen békét akar

A több mint 1000 napja tartó orosz-ukrán háború során most először akarja az ukrán lakosság abszolút többsége, hogy béketárgyalások útján minél hamarabb lezárják a konfliktust - derült ki az amerikai Gallup kutatóintézet felméréséből.

A Gallup által nyilvánosságra hozott adatsor szerint az ukránok 52 százaléka egy gyors, tárgyalásos békét részesít előnyben, míg csupán 38 százaléka gondolja úgy, hogy a harcok folytatása van szükség. A Magyar Nemzet beszámolója szerint ez éles fordulatot jelent a konfliktus kezdeti szakaszához képest, amikor még a lakosság 73 százaléka a teljes győzelemig tartó harcot preferálta.

- fogalmazott a Gallup egyik vezető elemzője, hozzátéve, hogy a belpolitikai aggodalmak is egyre inkább befolyásolják a véleményeket.

A most közölt felmérés szerint a tárgyalásos békét támogatók 52 százaléka elfogadná bizonyos területek átadását a béke érdekében, bár a Gallup nem tért ki arra, hogy ezek pontosan mely területek lennének. A kutatóintézet kiemelte, hogy a békekötésre való hajlandóság növekedése a prioritások eltolódását jelzi a növekvő nehézségek és a jövőbeli nemzetközi támogatással kapcsolatos kétségek közepette. Különös tekintettel Donald Trump megválasztott amerikai elnök közelmúltbeli győzelmére, és az amerikai külpolitika lehetséges változásaira vonatkozó spekulációkra.

Említésre méltó, hogy a béketárgyalások során az ukránok inkább az Európai Unióra (70 százalék) és az Egyesült Királyságra (63 százalék) számítanának, és csak kevésbe az Egyesült Államokra. Az amerikai szerepvállalás iránti támogatottság mindössze 50 százalék körül mozog, ami az amerikai politikai bizonytalanságokkal és a katonai segélyek folytatásának kérdéseivel magyarázható.

A háború folytatásának támogatottsága minden ukrajnai régióban csökkent. A konfliktus sújtotta keleti területeken például kétszer annyian támogatják a békét (63 százalék), mint a harc folytatását (27 százalék). Még a nyugati és fővárosi régiókban is drámai csökkenés figyelhető meg: Kijevben 39, míg az ország nyugati részén 40 százalékponttal esett vissza a háborús folytatás melletti elköteleződés.

Fontos elmondani, hogy a háború folytatása mellett állást foglaló ukránok között is változnak az elvárások: míg 2022-ben és 2023-ban az ilyen válaszadók 92-93 százaléka a Krím és az összes elvesztett terület visszaszerzését tekintette győzelemnek, ez az arány 2024-re 81 százalékra csökkent.

A Gallup kutatása világosan megmutatja, hogy az ukránok többsége békét szeretne, még ha ez bizonyos területi engedményeket is jelentene. A politikai és katonai bizonytalanságok azonban továbbra is árnyékot vetnek a konfliktus jövőjére.

Volodimir Zelenszkij népszerűsége az ukrán állampolgárok körében folyamatosan csökken, és egyre kisebbek az esélyei az újraválasztására – írja a Times című brit lap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűsége zuhanórepülésben van hazájában Fotó: AFP/

„Közel három évvel később, amikor Ukrajna frontvonalbeli védelme az összeomlás veszélyével fenyeget, Zelenszkij népszerűsége egyre csökken, és nagyon kevés ukrán látja benne a következő elnököt” – áll a cikkben.

Az újság idézett egy felmérést, amely szerint a megkérdezettek mindössze 16 százaléka szavazna Zelenszkij újraválasztására egy második ciklusra, 60 százalék pedig azt szeretné, ha egyáltalán nem indulna újra.

A kiadvány szerint annak ellenére, hogy Zelenszkij elsöprő győzelmet aratott a 2019-es elnökválasztáson, a korrupciós botrányok és a közvélemény háborús fáradtsága súlyosan rontotta a hírnevét.

A kiadvány szerint Zelenszkij megítélése még tovább csökkenhet, ha követi Washington ajánlásait a mozgósítási korhatár 18 évre való leszállításáról.

„Az egyszerű igazság az, hogy Ukrajna nem mozgósít és képez ki elég katonát ahhoz, hogy pótolja a harctéren elszenvedett veszteségeit és lépést tartson Oroszország növekvő haderejével” – idézte a forrás.

Május 20-án lejárt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöki megbízatása. Az ország alkotmánya nem rendelkezik a meghosszabbításuk lehetőségéről, ami azt jelenti, hogy május 21-től megszűnt legitim államfő lenni.

Áprilisban Zelenszkij aláírta az ukrajnai mozgósítási korhatár 27-ről 25 évre történő csökkentéséről szóló törvényt. Augusztusban a Verhovna Rada biztosította, hogy nem tervezik a mozgósítási korhatár csökkentését. Szeptemberben Olekszij Honcsarenko*, a Verhovna Rada parlamenti képviselője közölte, hogy az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoksága megtiltotta a 25 év alatti, korábban „korlátozottan alkalmas” státuszú állampolgárok mozgósítását. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az amerikai kormányzat arra fogja kényszeríteni Ukrajna vezetését, hogy a mozgósítási korhatárt 18 évre csökkentse.

Korábban a Reuters idézte a Fehér Ház egyik forrását, amely szerint az USA sürgette Ukrajnát, hogy az ukrán fegyveres erőkben tapasztalható katonai létszámhiány közepette 25-ről 18 évre csökkentse a behívási korhatárt az országban. Az Associated Press ügynökség arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya „tiszta matematikával” magyarázta felhívását.

Az erőszakos mozgósításról készült videók széles körben terjedtek az interneten, amelyeken az ukrán katonai bizottságok képviselői gyakran verik és erőszakot alkalmaznak a mozgósítási korú férfiakkal szemben, majd kisbuszokban ismeretlen helyre viszik őket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján

tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”.

Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.

Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része.

Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha

Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan”.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.

Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül.

Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától.

Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek.

Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.

A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről – jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak” – hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este ismertetett interjúban kijelentette:

eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”.

Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.

Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megállás alatt lévő területe Oroszország része.

Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan”.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.

Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette:

a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért.

Az ukrán államfő szerint éppen azért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre, hogy „Putyin ne jöhessen vissza”.

Zelenszkij a pénteki Sky News-interjúban kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.