Az ukránok szerint már kétezer észak-koreai katona harcol

Ukrán titkosszolgálati adatok szerint kétezer észak-koreai katonát vezényeltek át az orosz hadsereg harci egységeihez, akiket egy tengerészgyalogos dandárhoz és egy légideszant hadosztályhoz küldtek – közölte Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy hétfőn megjelent interjúban.

„Jelenleg 9 ezer észak-koreai katona van hadműveleti tartalékban az orosz hadseregnél, kétezret pedig harci egységekhez helyeztek át” – fejtette ki a szóvivő az ukrán Szabadság Rádiónak. Leszögezte: ezt figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a KNDK hadserege már bekapcsolódott a harci cselekményekbe.

„Talán nem ők állnak az első vonalban, de mégis biztosítják az Ukrajna elleni agressziót, részt vesznek ukrán katonák meggyilkolásában” – mondta. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai csapatok oroszországi kontingensét három tábornok irányítja, Oroszország pedig mintegy 60 észak-koreai rakétát vetett be eddig Ukrajna ellen.

Az ukrán erők 80. légi rohamdandárja közölte, hogy 11 orosz katonát ejtett foglyul az oroszországi kurszki régióban zajló egyik ütközet során. Denisz Smihal miniszterelnök egy aknamentesítésről szóló konferencián kijelentette, hogy Ukrajnában mára már meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma, és több mint 150 darab speciális aknamentesítő jármű üzemel az országban.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz erők hétfőre virradóra dróncsapást mértek a nyugat-ukrajnai Ternopil városára, találat ért egy lakóépületet, ahol egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek.

„A lakóházban nagy kiterjedésű tűz keletkezett, az épületből száz lakót menekítettek ki. A robbanáshullám megrongálta a szomszédos épületek ablakait, egy iskola épületét és húsz autót” – fűzte hozzá a katasztrófavédelem. Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint az éjjel Oroszország 110 darab Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 52 drónt lőtt le, ötven pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 744 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 83 drónt.

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban.

„A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit” – jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy

az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak – köztük tehát Kínának is – felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár az, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.

„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” – fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.

Fokozni kell a magyar kormányzat békemissziójának erőfeszítéseit az ukrajnai háború minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázata miatt, dolgozni kell a diplomáciai csatornák nyitva tartásán – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Moszkvában.

A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásán hangsúlyozta, hogy minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázat alakult ki az immár több mint ezer napja dúló ukrajnai háború kapcsán.

„És úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban sok olyan veszélyes és felelőtlen döntés született, amely egy szomszédos ország – mint Magyarország – számára is különleges veszélyeket jelent” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a súlyos eszkalációs veszélyre tekintettel „fokozni kell a békemisszió erőfeszítéseit”.

„Mi úgy látjuk, hogy az elmúlt ezer nap bebizonyította, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren, ezért ennek a háborúnak csakis tárgyalásokkal lehet véget vetni, és a tárgyalásokhoz pedig a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani” – vélekedett.

„Akik bezárják ezeket a diplomáciai csatornákat, vagy azokat támadják, akik ezeket a csatornákat nyitva tartják, azok igazából nem akarnak békét” – tette hozzá.

„És mivel mi békét akarunk, ezért azt remélem, hogy a mai tárgyalásunk a béke ügyéhez közelebb tud majd vinni minket” – folytatta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormánynak „teljesen világos és felvállalt, nyilvános célkitűzése” a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken.

„Remélem, hogy ebben a két ügyben ma előrehaladást tudunk elérni” – összegzett.

Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielőbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.

Zelenszkij a vasárnap Kijevben adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb előrenyomulása miatt nem elégséges a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás. Egyúttal Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként újfent sürgette hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe.

Az ukrán elnök szerint a háború bonyolult időszakba lépett, és elismerte, hogy diplomáciai úton történő lezárására azért volna szükség, mert az ukrán hadseregnek nincs elég ereje visszafoglalni az ország egyes megszállt részeit, köztük az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félszigetet.

Úgy vélte, tárgyalásokra azonban csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna elég erőt tud felmutatni ahhoz, hogy Oroszországot eltántorítsa az újabb agressziótól. Az ország biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága – hangsúlyozta.

Zelenszkij kitért arra is, hogy a kurszki régió visszafoglalására Nyugat-Oroszországba vezényelt mintegy 12 ezer észak-koreai katona közül már volt, aki meghalt vagy megsebesült, de az észak-koreaiak veszteségeinek pontos mértékéről Kijev egyelőre nem rendelkezik bizonyítékokkal. Zelenszkij úgy vélte, Moszkva megsegítésére Phenjan további csapatokat is biztosít, akiket az oroszok „vitathatatlanul ágyútöltelékként” vetnek majd be a harcokban.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy

hosszú távon Ázsiában és a világ más részein is hatása lehet annak, hogy az észak-koreai katonákat az orosz hadsereg tényleges háborús körülmények között képezte ki, így a modern hadviseléssel kapcsolatos ismeretekkel és harci tapasztalatokkal térnek majd haza.

Zelenszkij szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök és csapata is jól ismeri a háború lezárását illető ukrán állaspontot és Kijev októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervét. „Jelenleg tanulmányozzák a tervet, és hallani fogunk róluk. De Ukrajna részéről nem lesz kapituláció. Ez tény, és azt hiszem, ezt Donald Trump is megérti” – fogalmazott. Egyúttal reményét fejezte ki, ogy legutóbbi, szeptemberi találkozójukat további megbeszélések is követik majd, amelyeken lehetősége lesz arra, hogy bizonyos dolgokat részletesebben elmagyarázzon” Donald Trumpnak.