Az ukránok karácsonykor ellentámadásra készülnek?

Az utóbbi időben olyan videók jelentek meg a közösségi médiában, amelyeken a komisszárok éjszaka betörik a házak zárját, és egyenesen az ágyból viszik el a férfiakat, közlekedési lámpáknál gázzal űzik ki őket az autójukból, és fényes nappal veréssel kényszerítik őket, hogy velük menjenek -írja a Magyar Hírlap.

Híre ment annak is, hogy az ukrán haderő néhány katonáját sürgősen más beosztásba helyezték át. Sok katonát és tisztet a légi és légvédelmi erőktől irányítottak át a gyalogsághoz – így jártak egykor a luftwaffésok is...

„A légvédelmi egységek két forrása a Guardiannek elmondta, hogy a hiány a fronton annyira akuttá vált, hogy a vezérkar utasította a már megfogyatkozott légvédelmi egységeket, hogy szabadítsanak fel több embert, akiket gyalogságként küldhetnek a frontra” – írta nem rég a Guardian.

A különböző becslések szerint Kijev mintegy 30 ezer fős tartalékot készít fel egy nagyszabású ellentámadásra.

Mintha ellentmondana ennek, hogy az utóbbi hónapokban Kijev nyitottságot mutatott a tűzszünetre, igaz, olyan nyugati garanciák mellett, amelyet a Kreml biztosan nem fogadna el. Viszont ne feledjük: a kurszki betörés előtt is tárgyalásokat folytattak – utóbb már azt mondhatjuk: nyilvánvalóan azért, hogy elaltassák az oroszok figyelmét.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen tehát, hogy azoknak van igaza, akik szerint az ukránok ellentámadást terveznek. Ha ez így van, akkor jó eséllyel ez lehet a Zelenszkij-kurzus utolsó húzása. Már a kurszki zseboffenzívánál is felhívták a figyelmet a szakértők arra, hogy az Orosz Föderáció területén bevetett emberek rendkívüli módon hiányozni fognak a kelet-ukrajnai frontról.

Mostanra viszont az oroszok addig nyomták vissza az ukránokat, hogy látható közelségbe került a kulcsfontosságú Pokrovszk ostroma.

De vajon mi lehet Kijev célja? A Kurszki területet az oroszok megerősítették, és árgus szemmel figyelik, így ott biztosan szemet szúrna a készülődés. De megpróbálkozhatnak esetleg a szomszédos Brjanszki és Belgorodi területekre is behatolni. Sok babér persze ott sem teremne nekik, ha az orosz fél tanult a múlt hibáiból, és megerősítette a határ menti területeit a veszélyeztetett irányokban.

Ezt feltehetően megtette.

Szóba jöhetett volna a herszoni irány, ám ha volt is ilyen szándék, azt Moszkva majdnem biztosan meghiúsította, amikor csapatokat dobott át a Dnyeper folyón, és támadásokat indítottak a város ellen.

Ráadásul a friss híresztelések szerint észak-koreai tisztek tűntek fel Herszon közelében, és az ukrán Telegram-csatornákon olyan felvételek is megjelentek, amelyeken észak-koreai hadianyaggal felszerelt ejtőernyősök mozognak a vasút mentén. Az oroszok tehát ezt a körzetet is megerősíthették.

A zaporizsjai frontszakasz azonban már hosszú ideje csendes. Pontosabban összecsapások nem nagyon történtek, ám a múlt hét vége óta az ukrán haderő szokatlanul heves dróntámadásokat intézett a terület fontosabb útszakaszai mentén fekvő célpontok ellen. Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz védelem gyenge pontjait keresik, és igyekeznek a közelgő ellentámadás előtt szétzilálni az előretolt orosz állások utánpótlását.

A meg nem erősített és gyakran ellentmondásos híre szerint a zaporizsjai szektorban átszervezések, átcsoportosítások is történtek, illetve történnek ezekben a napokban. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az oroszoknak bőven volt idejük a megerősített, mélységi védelem kiépítésére. Mondjuk, tavaly a Szuruvikin-vonalnak is simán nekimentek. Meg is lett az eredménye…

Ukrajna NATO-tagsága elérhető, de a kijevi vezetésnek meg kell küzdenie azért, hogy meggyőzze erről szövetségeseit – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája diplomatáinak mondott beszédében.

„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen. „A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért” – tette hozzá.

Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván,

hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg állítása szerint a 103 pilóta nélküli repülőeszközből a légvédelemnek sikerült 52-t megsemmisítenie, további 44-nek „nyoma veszett”, egy pedig Fehéroroszország irányában hagyta el az ukrán légteret.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram-oldalán egy videofelvételre hivatkozva azt közölte, hogy orosz erők megöltek öt ukrán hadifoglyot, s az elkövetők nemzetközi törvényszék előtti felelősségre vonását sürgette. Kijev már korábban is számos alkalommal hadifoglyok kivégzésével vádolta meg Oroszországot, ezt Moszkva visszautasítja. Lubinec december közepén azt mondta, hogy adataik szerint a háború kezdete, 2022 februárja óta 177 ukrán katonát öltek meg ilyen módon.