Az oroszok szerint Ukrajna szuverenitása elveszett

Kijev függése a Nyugat külső irányításától vezetett el állami szuverenitásának elvesztéséhez – jelentette ki szerdán Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attaséknak tartott beszédében.

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök év végi tájékoztatót tart katonai attaséknak Moszkvában. (Fotó: Dmitrij Haricskov / Orosz Védelmi Minisztérium / AFP) Fotó: AFP

– hangsúlyozta. Geraszimov beszélt arról is, hogy a globális katonai-politikai helyzetet a konfliktusok számának növekedése jellemzi, ami a regionális és nemzetközi biztonság leépülését vonja maga után. 

Kiemelte, hogy Európában a feszültség annak mértékében nő, ahogyan a NATO infrastruktúráját egyre közelebb viszi az orosz határokhoz. Az orosz tábornok beszélt "a különleges katonai művelet" menetéről is Ukrajnában. Mint mondta, 

 Hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok az idén több mint 190 települést és nagyjából 4500 négyzetkilométer területet foglaltak el. 

Ebből több mint 365 ezer ember – ahogyan Geraszimov fogalmazott – a visszafordíthatatlan veszteség. 

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke rávilágított, hogy az augusztus 6-án indult kurszki betöréstől az ukrán hadvezetés az orosz tartalékok átirányítását remélte a donyecki régióból, "de ez nem történt meg". Hangsúlyozta, hogy a kijevi vezetés eddig összesen több mint 350 milliárd dollár támogatást kapott a Nyugattól, amiből 170 milliárd katonai segély. 

– tette hozzá Geraszimov.

Az orosz–ukrán háború első két éve rendkívüli pusztítást hozott, a harcok pedig 2024-ben sem csendesedtek. 

Ukrajnának a lehető legjobb helyzetben kell lennie, amikor úgy döntenek, megkezdhetik a béketárgyalásokat – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tett sajtónyilatkozatában.

Mint mondta a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Zelenszkijjel és több uniós tagállami vezetővel arról tárgyalnak, hogyan biztosíthatják Ukrajna védelmét a légvédelem és más fegyverrendszerek tekintetében.

„Mindent meg kell adni, amit csak tudunk. Ukrajna kérése, hogy 19 légvédelmi rendszert szállítsunk az országba a kritikus infrastruktúra védelme érdekében”

– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna gazdaságáról és annak jövőjéről is tanácskozni fognak

Zelenszkij nyilatkozatában elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetőivel való tanácskozás nagyon jó alkalom arra, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit a jövőre nézve.

„Nagyon fontos, hogy ezt a két napot Brüsszelben arra használjuk fel, hogy találkozzunk minden partnerünkkel, és hogy ugyanaz maradjon az európai közös álláspont arról, hogyan lehet megerősíteni Ukrajnát, az állampolgárainkat, hadseregünket ezen a télen”

– jelentette ki.

A szerda esti tanácskozáson részt vesz továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia és Hollandia állam- és kormányfője, valamint Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere.

Mára bebizonyosodott, hogy a magyar stratégia a helyes, ugyanis jól látható, hogy kizárólag a tűzszünet és a béketárgyalás vezethet el az ukrajnai háború végéhez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy már több mint ezer napja zajlik a háború Ukrajnában, és ezen idő alatt bebizonyosodott, hogy a magyar stratégia a helyes.

„Több mint ezer napja érvelünk a háború befejezése mellett, több mint ezer napja érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett” – mutatott rá.

„Sajnos az elmúlt több mint ezer nap során sok százezer ember halt meg a szomszédságunkban, és sok millióan, akár tízmilliós nagyságrendben is otthonaik elhagyására kényszerültek. Drámai pusztítás zajlik a szomszédban” – tette hozzá.

Majd aláhúzta, hogy mindezt meg lehetne állítani, mindennek elejét lehetett volna venni, ha a magyar álláspontnak megfelelően sikerült volna megállapodni a tűzszünetről, és béketárgyalásokat kezdeni.

„Csak a béke jelent megoldást. Ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ez bebizonyosodott”

– szögezte le.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a karácsony közeledte most kiváló alkalmat kínált volna arra, hogy pár napra elhallgassanak a fegyverek, ezáltal is emberéleteket lehetett volna megmenteni.

„Sajnáljuk, hogy a magyar békemisszió erőfeszítései ellenére végül ezt a tűzszüneti lehetőséget, amely még mindig ott van az asztalon, Ukrajna, az ukrán vezetés egyelőre elutasította” – mondta.

„És legalább ennyire szomorú, hogy az európai uniós országok döntő többsége sem képes reálisan látni a helyzetet” – fűzte hozzá.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy minden egyes nappal közelebb kerül Donald Trump beiktatása az Egyesült Államokban, miközben minden egyes nappal jelentősen tör előre a fronton az orosz hadsereg.

„Új realitás, egy minőségileg új helyzet jött tehát létre, mégis úgy tesznek sokan Európában, mintha ez nem történt volna meg. Ezt sajnáljuk, ez emberéletekbe kerül, jól láthatóan a fegyverszállítások semmit nem oldanak meg, a fegyverszállításokkal nem sikerült a csatatéren változást elérni” – jegyezte meg.

„Az egyetlen lehetséges forgatókönyv, amely elvezet a békéhez, az emberéletek megmentéséhez, az a fegyverszünet és a béketárgyalások megkezdése” – összegzett.