Az oroszok szerint Európa folytatni akarja a háborút

Európa továbbra is elkötelezett a háború folytatásának pusztító irányvonala mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz az X közösségi hálózaton intézett üzenetére reagált, amelyben jelezte, hogy Ukrajna támogatása nem fog gyengülni. A szóvivő elmondta, hogy az orosz vezető továbbra is kész a Scholzcal való kapcsolatfelvételre.

„Természetesen van értelme a kapcsolatok folytatásának, megújításának, mindig van. Az elnök többször is elmondta, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre céljaink elérése érdekében” – fogalmazott. Leszögezte, hogy

Oroszország folytatja a különleges műveletet, „amíg minden kitűzött feladatot” el nem végez.

Kijelentette, hogy Oroszország fenyegetésként fogja fel a maga számára Ukrajna esetleges NATO-tagságát, ami a „különleges hadművelet” megindításának egyik fő oka volt. „Ez teljesen ellentétes a biztonság oszthatatlanságáról szóló tézisünkkel” – mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat mindent elkövet az ukrajnai katonai konfliktus folytatásáért, de a segélycsomagok, mint mondta, „nem tudják megváltoztatni az események menetét, nem tudják befolyásolni a dinamikát” a frontokon.

Az iráni elnök tervezett oroszországi látogatásáról szólva közölte, hogy Maszúd Peszeskján oroszországi vizitje nem szerepel év végéig Putyin menetrendjében.

Hozzátette, hogy ennek előkészületei továbbra is folynak, „szükség esetén nagyon gyorsan meg lehet állapodni ilyen kapcsolatokról”, mivel Moszkva és Teherán nem kívánja halogatni az Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés aláírását.

Az amerikai külügyminiszter 725 millió dollár (mintegy 300 milliárd forint) értékű újabb katonai szállítmányt jelentett be hétfőn Ukrajna számára.

Antony Blinken közleménye szerint a segítséget az amerikai hadsereg készleteiből azonnal hozzáféhetővé teszik, és az az ukrán hadsereg sürgős szükségleteit hivatott kielégíteni Joe Biden elnök szeptemberben tett ígérete alapján.

A csomag tartalmaz többi között Stinger rakétákat, drónokat és drónelhárító eszközöket, valamint mobil indítóállásokban (HIMARS) használható rakétákat, egyéb tüzérségi eszközöket, gyalogsági aknákat, kis lőfegyvereket hozzájuk való lőszerrel.

A januárban távozó Biden-adminisztráció novemberben jelezte, hogy az amerikai kongresszus által tavasszal megszavazott 61 milliárd dolláros ukrajnai keret még megmaradt részét is teljes mértékben felhasználja Ukrajna megsegítése érdekében.

December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben.

Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta.

Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad – írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben.

„Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” – hangoztatta Scholz, aki a nap folyamán találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az ukrán légierő eközben azt közölte hétfő reggel, hogy éjszaka az orosz erők 110 drónnal támadták Ukrajnát. A légierő 52 drónt sikerrel lelőtt, másik 50-nek nyomát vesztették. Egy drón továbbra is az ukrán légtérben van, hat pedig Fehéroroszország és Oroszország irányába hagyta el az ukrán légteret – tették hozzá a tájékoztatásban.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai „szkeptikusokat” arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

Zelenszkij kifejtette azt is, hogy nem lehet szó hazája NATO-tagságáról a megszállt területek nélkül. Úgy vélte, ez

egyenértékű lenne az Oroszország által ellenőrzött területek elvesztésének elismerésével. „Ukrajna sosem egyezne ebbe bele” – szögezte le.

Mindemellett az ukrán elnök hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként említette és világossá tette: Kijev azt kívánja, hogy a NATO-tagállamok december 3-4-i külügyminiszteri tanácskozásán ilyen döntés szülessék. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ezt nem tartja valószínűnek, s ezzel összefüggésben mindenekelőtt az Egyesült Államok, Németország és Magyarország vonakodását említette.

Ukrajna meghívása a NATO-ba részét képezi Zelenszkij októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervének.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, „nagyon-nagyon komoly” helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. „Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár” – tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

Németország még decemberben leszállítja Ukrajnának a hatodik IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint Patriot típusú indítószerkezeteket – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben, Volidimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

„A légvédelmi támogatás továbbra is központi szerepet tölt be számunkra. Már leszállítottunk öt IRIS-T rendszert, három Patriotot és több mint ötven Gepard légvédelmi gépágyút” – emlékeztetett Scholz.

A német védelmi minisztérium korábban a nap folyamán közölte, hogy az új katonai segítségnyújtási csomag tartalmaz még Leopard 1 harckocsikat és támadó drónokat is – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A kancellár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország rendületlenül Ukrajna támogatása mellett áll,

és nem csökkenti segítségnyújtását. Hozzátette, hogy Oroszország támadásai Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen elfogadhatatlanok, ezért Németország rendkívüli téli támogatást is nyújtott Ukrajnának.

Zelenszkij köszönetet mondott Németországnak a bejelentett 650 millió eurós védelmi segélycsomagért. Megköszönte Berlinnek az ukrán légvédelem megerősítésében nyújtott segítségét is, de megjegyezte, hogy a biztosított légvédelmi rendszerek nem elegendők.

Hangsúlyozta, hogy nem Németországot bírálja ezért, hanem azokat a partnerországokat, amelyek rendelkeznek még olyan légvédelmi rendszerekkel, amelyeket átadhatnának Ukrajnának.

Zelenszkij elmondta, hogy a német kancellárral megvitatta a partnerekkel való együttműködés lehetőségeit a következő hetekben és hónapokban. „Meg kell tennünk mindent Ukrajna megerősítésére, mind a fronton, mind a diplomáciában” – szögezte le.

Szavai szerint Ukrajna számára fontos, hogy Németország, mint fő támogató, 2025-ben se csökkentse segítségnyújtását, beleértve az anyagi támogatást, mert „ez megfelelő jelzés lesz az összes többi partner számára”.

Ukrán titkosszolgálati adatok szerint kétezer észak-koreai katonát vezényeltek át az orosz hadsereg harci egységeihez, akiket egy tengerészgyalogos dandárhoz és egy légideszant hadosztályhoz küldtek – közölte Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy hétfőn megjelent interjúban.

„Jelenleg 9 ezer észak-koreai katona van hadműveleti tartalékban az orosz hadseregnél, kétezret pedig harci egységekhez helyeztek át” – fejtette ki a szóvivő az ukrán Szabadság Rádiónak. Leszögezte: ezt figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a KNDK hadserege már bekapcsolódott a harci cselekményekbe.

„Talán nem ők állnak az első vonalban, de mégis biztosítják az Ukrajna elleni agressziót, részt vesznek ukrán katonák meggyilkolásában” – mondta. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai csapatok oroszországi kontingensét három tábornok irányítja, Oroszország pedig mintegy 60 észak-koreai rakétát vetett be eddig Ukrajna ellen.

Az ukrán erők 80. légi rohamdandárja közölte, hogy 11 orosz katonát ejtett foglyul az oroszországi kurszki régióban zajló egyik ütközet során. Denisz Smihal miniszterelnök egy aknamentesítésről szóló konferencián kijelentette, hogy Ukrajnában mára már meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma, és több mint 150 darab speciális aknamentesítő jármű üzemel az országban.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz erők hétfőre virradóra dróncsapást mértek a nyugat-ukrajnai Ternopil városára, találat ért egy lakóépületet, ahol egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek.

„A lakóházban nagy kiterjedésű tűz keletkezett, az épületből száz lakót menekítettek ki. A robbanáshullám megrongálta a szomszédos épületek ablakait, egy iskola épületét és húsz autót” – fűzte hozzá a katasztrófavédelem. Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint az éjjel Oroszország 110 darab Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 52 drónt lőtt le, ötven pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 744 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 83 drónt.