Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 22 ellentámadást vert vissza

Oroszország igazi elitjét az orosz hadsereg katonái jelentik, akik a „különleges hadműveletben” az országukért harcolnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin hétfőn a Kremlben, egy kitüntetés-átadási eseményen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pohárköszöntőt mond a haza hőseinek napja ünnepségen a moszkvai Kreml Szent György termében, 2024. december 9-én. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij)

Putyin az Oroszország Hőse aranycsillagjait adta át a Nagy Kreml-palota Szent György-termében, a haza hőseinek napján. Az eseményen több mint 300 olyan katona és civil vett részt, aki különleges bátorságot és hősiességet tanúsított.

A hétfői hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre nyomult, és 22 ellentámadást vert vissza.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1500, a kurszki régióban pedig több mint kétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadiipart ellátó energetikai létesítményeket, a haditechnika szállítását biztosító vasúti objektumokat, drónösszeszerelő és -tároló létesítményeket, két lőszer- és egy üzemanyagraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres vontatott és egy önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 10 rakétáját, továbbá 36 pilóta nélküli repülőgépet.

Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca két harckocsi és nyolc egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 39 460 embert, 234 harckocsit, 171 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1241 páncélozott harcjárművet, 1100 gépkocsit, 308 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a RIA Novosztyi hírügynökségnek bejelentette, hogy

Oroszország átadta Ukrajnának azoknak az ukrán hadifoglyoknak a holttestét, akik január 24-én, az oroszországi belgorodi régióban vesztették életüket, amikor az őket fogolycserére szállító orosz Iljusin-76-os repülőgépet az ukrán légvédelem lelőtte.

Az incidensben 74 ember halt meg, köztük 65 ukrán hadifogoly, valamint a gép hat fős személyzete és három kísérő tiszt. A Kommerszant hírportál emlékeztetett rá, hogy az ukrán védelmi minisztérium tulajdonképpen elismerte a támadást, amikor arra hivatkozott, hogy nem kapott tájékoztatást a foglyok útvonaláról és szállítási formájáról.

Az ombudsman elmondta, hogy a szembenálló felek között folytatódik a harcokban elesett katonák holttestének cseréje. Oroszország és Ukrajna legutóbb november 29-én adott át egymásnak elesetteket. Akkor Oroszország 52 katona maradványait kapta meg, Ukrajna pedig 502-ét.

Donyeck központjában hétfőn felrobbant egy terepjáró, az első jelentések szerint két személy, egy férfi és egy nő súlyosan megsebesült. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a két sérült ugyanabból a családból való, és a férfi elvesztette a fél lábát. A történtek miatt az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított. Későbbi híradások szerint a robbanás egy emberéletet követelt. A donyecki büntetésvégrehajtási parancsnokság közleményt adott ki, amelyben valótlannak nevezte azt az állítást, hogy a halott a testület állományához tartozott volna.

Nem mi kezeljük értékes földfémeken ücsörgő szolgákként az ukránokat” – jelentette ki Szergej Lavrov a Moszkvába kiutazó és vele ott interjút készítő Tucker Carlsonnak. Az orosz külügyminiszter az ukrajnai háború kapcsán arról is beszélt, hogy milyen örökséget hagyhat Joe Biden utódjára, az elnökké választott Donald Trumpra.

„Oroszország nem áll hadiállapotban az Egyesült Államokkal – ám ezt a konfliktust egyesek hibrid háborúnak nevezik” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Tucker Carlsonnak, aki a nagy port kavart korábbi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített interjúja után most az orosz diplomácia vezetőjét kapta mikrofonvégre.

Lavrov fontosnak látta az amerikai nép, az amerikai kultúra, és vívmányok megbecsülését,

és hangsúlyozta: nem látja be, miért ne működhetne együtt ez a két állam a béke érdekében.

Üzenet a Nyugat számára

A külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a Dnyipro városára mért csapás az Oresnyik hiperszonikus rakétával egyfajta „üzenet” volt a Nyugat számára. „Oroszország nem habozik és kész bármilyen eszközzel megvédeni magát.”

A jelenlegi háború előzményeit taglalva Lavrov felsorolta:

Ukrajna 2017 óta betiltotta az orosz nyelvű oktatást és nyelvhasználatot, az orosz vonatkozású kulturális események szervezését,

sőt még az ortodox egyházat és vallásgyakorlást is, erőltetve az „ukrán ortodox” vallást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olyan korábbi kijelentését is idézte, miszerint ha valaki Ukrajnában élne oroszként, akkor családja és gyermekei érdekében jobban teszi, ha elhagyja az országot. A külügyminiszter Zelenszkij egyik, általa meg nem nevezett bizalmasáról is beszélt, aki „kamerák előtt” orosz emberek, sőt gyermekek meggyilkolására buzdított.

Elfogadhatatlan a diszkrimináció

Oroszország nem fogad el olyan megoldásokat, amelyek továbbra is diszkriminálják az orosz nyelvű lakosokat és a vallási közösségeket Ukrajnában – jelentette ki. Az interjúban Lavrov elmondta, hogy Oroszország szerint

Ukrajnának vissza kellene vonnia erőit az orosz területekről,

biztosítania kell az orosz ajkú lakosok jogait, valamint semleges, nukleáris fegyverektől mentes állammá kellene válnia.

„Nem mi kezdtük a háborút” – jelentette ki Carlson kérdésére válaszolva, s részletesen felidézte azt a 2014 óta eltelt évtizedet, amikor „a NATO egyre közelebb jött a határainkhoz”. Hozzátette: „Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is elmondta, hogy azért indítottunk különleges katonai műveletet, hogy véget vessünk annak a háborúnak, amelyet a kijevi rezsim a nép ellen vívott Donbaszban.”

A politikus aláhúzta: bármiféle békemegállapodás alapja, hogy

ne legyenek NATO-bázisok, és idegen katonák ne gyakorlatozzanak Ukrajna földjén.

„Értékes földfémeken ücsörögnek”

Az Ukrajnát a háborúban támogató különféle érdekcsoportok kapcsán Lavrov idézte a szeptemberben Kijevbe látogató Lindsey Graham amerikai republikánus szenátort, aki szerint az ukránok tízmilliárd dollár értékű földfémen ülnek, márpedig ezek a rendkívül értékes és keresett anyagok jót tehetnek az amerikai gazdaságnak. Az üzletember szerint kár volna Putyinnak és Kínának 1012 milliárd dollárnyi földfémet ajándékozni.

Az ukrán 24. gépesített dandár katonája géppuskával tüzel a kelet-ukrajnai Donyecki területen tartott gyakorlaton 2024. december 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata)

Lavrov úgy fogalmazott:

az amerikaiak az ukránokra „szolgákként tekintenek, akik értékes nyersanyagokon ülnek”.

Trump barátságos, de…

Ezzel szemben Oroszországnak az emberek számítanak, vallás és hovatartozás nélkül – folytatta Lavrov, aki a beszélgetés során

többször is hivatkozott az ENSZ emberi jogokat rögzítő alapokmányára.

Szerinte Oroszország az elemi emberi jogok védelmében száll síkra.

Lavrov diplomatikus visszafogottsággal fogalmazott a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel való esetleges békemegállapodásról. Joe Biden leköszönő elnök súlyos örökséget akar hagyni. Ez hasonló ahhoz, amit Barack Obama elnök tett Trumppal. Trump erős és barátságos politikus, de nem oroszbarát – hangzott el a beszélgetésben.