Az alternatív NATO-tagságot nem fogadja el Ukrajna

Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.

„Meggyőződésünk, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-csatlakozása az ország biztonságának egyetlen igazi garanciája, valamint elrettentő eszköz az Ukrajna és más államok elleni további orosz agressziótól. A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem fogadunk el semmilyen alternatívát vagy helyettesítőt Ukrajna teljes jogú NATO-tagságára” – hangsúlyozta a tárca.

A minisztérium felhívta „a budapesti memorandumot aláíró Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, az ahhoz csatlakozó Franciaországot és Kínát, valamint az atomsorompó-szerződés részes államait”, hogy már most politikailag támogassák Ukrajna meghívását a NATO-ba, ami „hatékony ellenlépés lesz az orosz zsarolással szemben”.

A tárca arra is emlékeztetett, hogy nemcsak Ukrajna és Európa biztonságáról van szó, hanem arról is, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás világszerte „a nukleáris leszerelés gondolatába vetett bizalmat ásta alá”.

A külügyminisztérium közleménye a budapesti Memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából készült. 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről biztonságának és területi épségének szavatolásáért cserében, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban.

„

A külügyminisztérium a budapesti memorandumot emiatt „a stratégiai biztonsági döntésekben meglévő rövidlátás emlékművének” nevezte, és leszögezte, hogy „az európai biztonsági architektúra fejlesztése Ukrajna érdekeinek rovására és figyelmen kívül hagyása mellett kudarcra van ítélve”.

Az orosz hadsereg megpróbált elfoglalni egy hídfőállást a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, az Oszkil folyó jobb partján fekvő Novomlinszk falu közelében, de az ukrán erők visszaverték a támadást – közölte kedden az ukrán vezérkar.

A Facebookon nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Kupjanszk város térségében lezajlott csatában az ukrán csapatok tüzérségi és drónegységek támogatásával verték ki az orosz csapatokat a hídfőállásból.

Az ukrán különleges műveleti erők arról számoltak be, hogy katonáik 17 orosz katonát likvidáltak, további nyolcat pedig megadásra kényszerítettek az oroszországi kurszki régióban keddre virradó éjjel végrehajtott két sikeres rajtaütés során.

Az ukrán 36. tengerészgyalogos különálló dandár hírt adott arról, hogy megsemmisítettek egy orosz gépesített légideszant hadoszlopot a kurszki régióban, amiről videófelvételt is közzétettek a Youtube-on.

A közlés szerint az orosz katonák hat páncélozott járműből álló oszlopban haladtak Novoivanovka és Zeljonij Sljah települések térségében.

Az ukrán tengerészgyalogosok három deszant harcjárművet és egy T-72-es harckocsit semmisítettek meg, a rajtaütésben 18 orosz katona meghalt és 17 megsebesült. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos cáfolta Tatyjana Moszkalkova orosz ombudsman azon kijelentését, amely szerint Kijev késlelteti az orosz-ukrán fogolycserét.

Leszögezte, hogy Kijev minden ukrán foglyot haza akar vinni, Moszkalkova közlését pedig cinikusnak nevezte azokkal szemben, akik hazavárják szeretteiket. Moszkalkova a Telegramon tett közzé egy 630 nevet tartalmazó listát, akik állítása szerint olyan foglyok, akiket Ukrajna nem akar kiszabadítani.

Dmitro Uszov, a katonai hírszerzés helyettes vezetője, a fogolycserével foglalkozó koordinációs parancsnokság titkára úgyszintén reagált az orosz ombudsman közlésére. Kijelentette, hogy gondosan elemezték a Moszkalkova által közzétett listát, és azt találták, hogy hét olyan ukrán állampolgár neve szerepel rajta, akiket már kicseréltek.

Ezen túlmenően a vezetéknevekben és a születési dátumokban sok a hiba, és a hadifoglyok között tizennégy civil is szerepel. „Vagyis orosz részről azt javasolják, hogy cseréljünk civileket katonákra, ami a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelenti” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy hivatalos csatornákon nem kapott az ukrán fél javaslatot a listán lévők cseréjére.

Úgy vélte, hogy ez egy újabb kísérlet az ukrán kormányhivatalok hiteltelenítésére. Megjegyezte, hogy az orosz oldaltól Kijev csupán a Kurszki területen fogságba esett katonáinak cseréjére kap valódi javaslatokat. „Az úgynevezett orosz hatóságokat nem érdeklik a más régiókból elfogott oroszok” – konstatálta a hírszerzési vezető.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Facebookon arról tájékoztatott, hogy a Pokrovszk város térségét ért orosz támadások következtében kedden egy civil életét vesztette, egy másik pedig megsebesült.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy az éjjel az orosz erők kétszer is tüzet nyitottak Nyikopol városra, előbb Grad rakéta-sorozatvetővel, majd nehéztüzérséggel. A támadásban közlése szerint károk keletkeztek egy gimnázium és egy szanatórium épületében, valamint lakásokban, villanyvezetékekben, gázvezetékekben és autókban.

Szerhij Nadal, a nyugat-ukrajnai Ternopil polgármestere arról adott hírt, hogy ismét dróncsapást mért az orosz hadsereg a városra, találat ért egy energiainfrastruktúra-létesítményt, ami miatt a település egy része áram nélkül maradt. Az ukrán légierő reggel azt jelentette, hogy éjjel az orosz csapatok 28 különböző típusú csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem ebből 22-őt semmisített meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 746 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 31 drónt.

Európa továbbra is elkötelezett a háború folytatásának pusztító irányvonala mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz az X közösségi hálózaton intézett üzenetére reagált, amelyben jelezte, hogy Ukrajna támogatása nem fog gyengülni. A szóvivő elmondta, hogy az orosz vezető továbbra is kész a Scholzcal való kapcsolatfelvételre.

„Természetesen van értelme a kapcsolatok folytatásának, megújításának, mindig van. Az elnök többször is elmondta, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre céljaink elérése érdekében” – fogalmazott. Leszögezte, hogy

Oroszország folytatja a különleges műveletet, „amíg minden kitűzött feladatot” el nem végez.

Kijelentette, hogy Oroszország fenyegetésként fogja fel a maga számára Ukrajna esetleges NATO-tagságát, ami a „különleges hadművelet” megindításának egyik fő oka volt. „Ez teljesen ellentétes a biztonság oszthatatlanságáról szóló tézisünkkel” – mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat mindent elkövet az ukrajnai katonai konfliktus folytatásáért, de a segélycsomagok, mint mondta, „nem tudják megváltoztatni az események menetét, nem tudják befolyásolni a dinamikát” a frontokon.

Az iráni elnök tervezett oroszországi látogatásáról szólva közölte, hogy Maszúd Peszeskján oroszországi vizitje nem szerepel év végéig Putyin menetrendjében.

Hozzátette, hogy ennek előkészületei továbbra is folynak, „szükség esetén nagyon gyorsan meg lehet állapodni ilyen kapcsolatokról”, mivel Moszkva és Teherán nem kívánja halogatni az Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés aláírását.