Az amerikai külügyminiszter szükségesnek tartja, hogy 18 éves kortól sorozzanak Ukrajnában

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.

Antony Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra. Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.

„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.

Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna,

illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni.

Hozzátette, hogy NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén nem volt napirenden európai országok katonái Ukrajnába küldésének felvetése, ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben.

Felhívta a figyelmet a NATO által létrehozott parancsnokságra, amely Ukrajnának a katonai szövetségbe vezető útját hivatott segíteni, valamint arra, hogy egyes országok vállalásokat tettek arra, hogy a parancsnokságot személyzettel töltik fel.

A külügyminiszter kifejtette, hogy gyakorlati lépésekre van szükség Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjának támogatására, amihez ukrán részről is szükségesek reformok. Úgy vélte, hogy Kijev az elmúlt években komoly fejlődést ért el a szükséges reformokban, de többre van szükség katonai téren is ahhoz, hogy a tagságra készen álljon.

Antony Blinken elmondta, hogy vannak egyeztetések a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció képviselőivel,

és hozzátette, biztosítják azt, hogy a következő kormányzat rendelkezzen a hivatali ügyek folytatásához szükséges információkkal.

„Biztosítani akarom, hogy utódom, Marco Rubio szenátor képes legyen menet közben átvenni az irányítást, mert a világ nem lassít csak azért, mert mi egy politikai átmenet közepén vagyunk” – fogalmazott, és szándékának nevezte, hogy az új külügyi vezetés erős helyzetben legyen képes folytatni az amerikai külpolitika irányítását, ne kelljen „felvennie a sebességet”.

Nagy ívű változások előtt áll az Egyesült Államok, amelyeknek egy része már januártól életbe léphet, miután beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének. Új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén, valamint az orosz–ukrán háború alakulását illetően is.

A Politico amerikai kiadásában gyűjtötték össze azokat a területeket, ahol változás figyelhető majd meg a második Trump-adminisztráció januári hivatalba lépése után. A változások nemcsak Washington Ukrajna-politikáját érintik, új időszámítás kezdődhet többek között az energiapolitika és a bevándorláspolitika terén is. A legjelentősebb változásra mindenekelőtt Kelet-Európában lehet számítani,

Donald Trump 2023. május 11-én fogalmazta meg leghíresebb ígéretét, miszerint hivatalba lépését követően 24 órán belül véget vetne az orosz–ukrán háborúnak.

Az oktatáspolitikában a szélsőbaloldali nézetek (woke-ideológia, kritikai fajelmélet, genderideológia) kiszorítására helyeznék a hangsúlyt. Trump szintén tavaly májusban beszélt arról, hogy véget vetne a transzneműek pozitív diszkriminációjának az amerikai oktatási rendszerben, és

a genderideológia elleni fellépés az egészségügyet is érintené, eltörölné a Biden-adminisztráció nemváltást elősegítő lépéseit.

Fontos változások jöhetnek az energiapolitika terén is, 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy megválasztása esetén szükségállapotot hirdetne a fosszilis energiahordozók kitermelésének növelése érdekében, valamint véget vetne a Biden-elnökség által kiemelt kérdésként kezelt elektromobilitási átállást elősegítő törvényeknek is. Megígérte továbbá a zöld New Deal atrocitásainak eltörlését, itt a Biden-adminisztráció legfontosabb intézkedésének tartott, 2022-ben elfogadott inflációcsökkentési törvénynek nevezett intézkedés hatályon kívül helyezéséről beszélt.

Fontos változások várhatók a migrációs politika kapcsán,

Trump a kampányban megígérte az illegális bevándorlók tömeges deportálását az Egyesült Államokból.

Ezenfelül megtiltaná számukra a családegyesítést, valamint megakadályozná az idegen, keresztényellenes marxisták és kommunisták belépését az Egyesült Államokba. Az invázió megállításával és a nyitott határok politikájának lezárásával kampányolt, valamint véget vetne a kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai migránsok könnyített belépésének az államok területére. Trump visszavonná Biden mesterséges intelligencia rendeletét, valamint véget vetne a nagy techvállalatok igényei szerint gyakorolt cenzúrának a közösségi médiában.

Nagy érdeklődés kíséri a lehetséges kereskedelempolitika alakulását, a tervek szerint Trump többek között legalább 60 százalékos importtarifát vetne ki minden kínai termékre, amelyet az Egyesült Államokba visznek és ott értékesítenek. Emellett prioritás lehet az elnökség számára a közigazgatás átalakítása és az úgynevezett „mélyállam” elleni fellépés is, összefüggésben a végrehajtó hatalom átalakításával.

Több mint egy év után első alkalommal egyeztetett az amerikai és az orosz vezérkari főnök. Magas rangú amerikai tisztviselő utoljára idén júniusban egyeztetett az orosz féllel, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Andrej Belouszov orosz kollégájával folytatott megbeszélést.

Több mint egy év után első alkalommal egyeztetett az amerikai és az orosz vezérkari főnök – írja a Bloomberg. A megbeszélésnek témája volt az ukrajnai konfliktus mellett az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültségek csökkentése is.

A két nagyhatalom magas rangú katonai tisztviselője, Charles Q. Brown amerikai és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök utoljára 2023. október 1-jén egyeztetett egymással. Az idei megbeszélésre pedig november 27-én került sor Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter között, közleményt erről azonban csak a tegnapi napon adtak ki, részleteket azonban nem közöltek.

„A vezetők áttekintettek számos globális és biztonsági kérdést, köztük a folyamatban lévő ukrajnai konfliktust (…) Geraszimov tábornok kérésére azonban Brown tábornok beleegyezett abba, hogy nem proaktív módon jelentsék be a megbeszélés tényét”

– írták a kiadott közleményben.

A tárgyalásra azt követően került sor, hogy Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök jóváhagyta a kijevi vezetés számára ATACMS rakétákkal történő mélységi orosz célpontok elleni támadást, amire válaszul Oroszország nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas Oresnyik típusú  ballisztikus rakétával támadta az ukrajnai Dnyipro városát. A felek közötti direkt kommunikáció gyakorlatilag megszakadt a háború 2022-es kitörése óta, magas rangú amerikai tisztviselő utoljára idén júniusban egyeztetett az orosz féllel, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter  orosz kollégájával, Andrej Belouszovval folytatott megbeszélést.