A svédek és a németek a háború kiterjedésével számolnak

Egy lehetséges világháború kitörésére készíti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat. Elkezdték felmérni a német ipart, ez óvatos, szükségszerű lépés is lehetne, ám időzítés azt vetíti előre, hogy a német kormány arra készül: a háború eszkalálódik és még durvább lesz – jelentette ki a hirado.hu-nak Kovács Tamás, az NKE Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszék vezetője.

Németország részéről a háborús készülődés egyik jeleként lehet értelmezni, hogy megkezdték ezeket a felméréseket – így reagált Kovács Tamás arra az értesülésre, hogy

egy lehetséges világháború kitörésére készíti fel a német hadsereg az országban működő vállalatokat.

Határhelyzet: mire képes az ipar? 

Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt a Die Welt cikke alapján, Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek.

Az országban egyébként

korábban 2000 óvóhely volt, ezekből mára 580 maradt.

„A német kormányzat tisztában szeretne lenni azzal, hogy az ipar és a gazdaság mire képes: mit, milyen gyorsan tud legyártani, és természetesen mindezt mekkora energiaigénnyel. Számos praktikus megfontolás állhat tehát annak a hátterében, hogy elkezdték felmérni a német ipart” – fejtette ki Kovács Tamás.

„Ezek a felmérések óvatos, szükségszerű lépések is lehetnének akár, hiszen az önmagában nem baj, ha egy ország tisztában van a saját erőforrásaival, illetve azok korlátaival, nemkülönben a potenciális óvóhelyek számával és azok állapotával. Az, hogy mindez pont ilyen időzítéssel történik, sajnos azt vetíti előre, legalábbis az én olvasatomban, hogy

a német és a svéd kormány valóban arra készül, hogy ez a háború eszkalálódik,

vagyis még durvább lesz. Kérdéses, hogy mi történik akkor, ha az EU és Oroszország viszonya tovább romlik, s olyannyira fagyossá válik, hogy végképp nem lesz kommunikáció a két fél között” – fogalmazott az NKE tanszékvezetője.

Belpolitikai kérdőjelek

Kérdésünkre, hogy egy háborús helyzetben a kormányzat mit kezdene a közelmúltban beáramlott, s a mindennapi munkavégzés vagy a honvédelem terén kevéssé motivált migránstömegekkel, Kovács Tamás úgy fogalmazott:

„Beláthatatlan, hogy ezeket az embereket egy háborús helyzetben mi és főleg mire motiválná.

Abban szinte biztos vagyok, hogy nem az lenne az első gondolatuk, hogy »lépjünk be a német hadseregbe és védjük meg azt a Németországot, amely tulajdonképpen befogadott minket«.”

A küszöbön álló német választások és  egy esetleges fordulat kapcsán úgy vélekedett: kérdéses, hogy az új német kormányzat Scholzék politikáját folytatja-e, vagy visszatér a történelmi gyökerekhez, és valamiféle konszolidált viszonyra törekszik Oroszországgal. Bár az is kérdéses, hogy az oroszok szeretnének-e az elmúlt évek eseményei után Németországgal szoros viszonyt ápolni, legalábbis rövid távon – hangoztatta.

Svéd prevenció

„Tény, hogy a magyar gazdaság nagyon erősen függ a némettől; ha a német gazdaságban problémák vannak, akkor azt a magyar gazdaság is megérzi. Nyilván a német tőkekihelyezések és gazdasági befolyás általában is erős a régióban, tehát az egész régió megérzi, ha a német gazdaságnak nem megy. Ha azonban hirtelen kitörne a béke, de legalábbis fegyverszünetet kötne a két fél, akkor az a gazdasági kilátásokat nagyban javítaná” – fogalmazott Kovács Tamás a háborús válság hazai és regionális várható hatásait illetően.

A svéd hadsereg egyik Leopard 2 harckocsija a Norbotten megyei Boden kaszárnyájánál 2023. február 24-én, az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Andreas Sjoelin)

Általában is hasznos, ha egy állam tisztában van a saját képességeivel és azok határaival. Magyarország nem áll közvetlen háborús fenyegetettségben, így megítélésem szerint egyelőre nálunk nem szükséges egy hasonló felmérés, mint Németországban – válaszolta kérdésünkre Kovács Tamás.

Arra az értesülésre, hogy Svédországban is elkezdtek postázni egy kiadványt, amely a lakosság teendőit foglalja össze egy esetleges háború esetére, Kovács Tamás kifejtette:

Svédország általában érzékenyebb az orosz politikai törekvésekre,

általában az orosz lépésekre. A két ország között történelmük során nem a jó, a baráti viszony volt a jellemző. A lakosság háborús felkészítése ott abból a kormányzati megfontolásból indulhat ki, hogy ha Svédország még jobban támogatja Ukrajnát, akkor Moszkva részéről válaszlépésekre számíthatnak.

Lengyelország eddig 26 ezer ukrán katonát képzett ki saját területén, ami az összes, hazáján kívül kiképzett ukrán katonák egyharmada – közölte szerdán Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

A TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott, több témára kitérő interjúban afelől is kérdezték a politikust, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november elején bírálta Lengyelországot, amiért nem szállított Kijevnek saját készleteiből újabb MiG-29-es típusú, szovjet gyártmányú vadászgépeket.

Egyrészt Zelenszkij kijelentése óta megváltozott a légkör, ugyanis Donald Tusk miniszterelnöknek közben „volt egy konstruktív beszélgetése” az ukrán elnökkel – válaszolt Kosiniak-Kamysz. Másrészt Lengyelország kiképzett 26 ezer ukrán katonát, harmadrészt pedig a háború első szakaszában Lengyelország jelentős mennyiségű fegyvert szállított Ukrajnának, de még most is átad neki minden lehetséges fegyvert és hadfelszerelést.

Lengyelországban novemberben megkezdődött az első ukrán önkéntesek kiképzése is. A kelet-lengyelországi Lublinban az ukrán fél kezdeményezésére egy úgynevezett ukrán légiót kezdtek el toborozni, és ebbe november közepéig több mint hatszáz, külföldön élő ukrán állampolgár jelentkezett – közölte a lublini ukrán főkonzulátus. Az ukrán légió létrehozásának szándékát Volodimir Zelenszkij és Donald Tusk jelentették be júliusban.

Kosiniak-Kamyszt az előző napi dél-koreai eseményekkel kapcsolatban, miszerint az államfő kihirdette, majd visszavonta a szükségállapotot, azt mondta: ”A destabilizációs forgatókönyv még egy ideig eltarthat„, amivel arra utalt, hogy a dél-koreai kormánypárt és az ellenzék szerint is felelősségre kell vonni Jun Szogjol államfőt. Kosiniak-Kamysz szerint a történtek ”az észak-koreai szomszédnak” kedveznek.

A Lengyelországnak szállítandó dél-koreai hadfelszerelésről Kosiniak-Kamysz elmondta: a szükségállapot hírére azonnal felvette a kapcsolatot szöuli partnereivel, akik megerősítették az együttműködés fenntartását és a szerződéses határidők betartását. Lengyelország a többi között K9 önjáró lövegek és K2 harckocsik megvásárlásáról írt alá szerződéseket Dél-Koreával.

Európa továbbra is elkötelezett a háború folytatásának pusztító irányvonala mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz az X közösségi hálózaton intézett üzenetére reagált, amelyben jelezte, hogy Ukrajna támogatása nem fog gyengülni. A szóvivő elmondta, hogy az orosz vezető továbbra is kész a Scholzcal való kapcsolatfelvételre.

„Természetesen van értelme a kapcsolatok folytatásának, megújításának, mindig van. Az elnök többször is elmondta, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre céljaink elérése érdekében” – fogalmazott. Leszögezte, hogy

Oroszország folytatja a különleges műveletet, „amíg minden kitűzött feladatot” el nem végez.

Kijelentette, hogy Oroszország fenyegetésként fogja fel a maga számára Ukrajna esetleges NATO-tagságát, ami a „különleges hadművelet” megindításának egyik fő oka volt. „Ez teljesen ellentétes a biztonság oszthatatlanságáról szóló tézisünkkel” – mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat mindent elkövet az ukrajnai katonai konfliktus folytatásáért, de a segélycsomagok, mint mondta, „nem tudják megváltoztatni az események menetét, nem tudják befolyásolni a dinamikát” a frontokon.

Az iráni elnök tervezett oroszországi látogatásáról szólva közölte, hogy Maszúd Peszeskján oroszországi vizitje nem szerepel év végéig Putyin menetrendjében.

Hozzátette, hogy ennek előkészületei továbbra is folynak, „szükség esetén nagyon gyorsan meg lehet állapodni ilyen kapcsolatokról”, mivel Moszkva és Teherán nem kívánja halogatni az Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés aláírását.