A Nyugat össze-vissza kapkod Ukrajna ügyében

Egymást cáfoló nyilatkozatok, hangzatos szólamok és valódi távlatos cselekvés szemmel látható hiánya.  Évek óta így jellemezhető a nyugati politikusok Ukrajnával kapcsolatos ténykedése.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is nagyot hibázott, hogy nem úgy alakították az Ukrajna-stratégiájukat, hogy a bevethető fegyverarzenál elrettentse Oroszországot a háborútól. Az EU vezetői által hangoztatott „addig támogatjuk Ukrajnát, addig kell” szlogen pedig valójában nem stratégia, hanem a stratégia hiányára utal. Vajon miért követelte Anthony Blinken a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozóján, hogy Kijev szállítsa le a 18 évre a sorozások alsó korhatárát? Erre és sok egyébre is válaszolt Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a hirado.hu megkeresésére.

– Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a minap azt javasolta Kijevnek, hogy csökkentse 18 évre az ukrán fiatalok besorozási korhatárát. Honnan veszi a bátorságot az amerikai külügyminiszter, hogy ezt megszabja? Vagy ez is az ukrajnai amerikai érdekek komolyságára utal?

– Sajnálatos, hogy ilyen nyilatkozatokat tesz, főleg, hogy egy leköszönő külügyminiszterről van szó. De attól, hogy Blinken mondott valamit, Ukrajnának még nem kötelező azt betartania. Ukrajnának egyébként van toborzási potenciálja, tehát nem azért kell levinni a korhatárt, mert nincs elég katona. Ukrajnában jelenleg a 25 és 60 év közötti korosztályt lehet besorozni. Hogyha ebből kivonjuk azokat, akik valamilyen kivétel alá tartoznak – például a kritikus infrastruktúrában dolgoznak, vagy akik elmenekültek az országból –, akkor is egy 4-5 milliós toborzási bázist kapunk. Az említett 25-60 éves korosztályból akik el akartak menni katonának, már a háború kezdetén bevonultak. Tény, hogy azóta sokkal lassabban, nehezebben megy a toborzás.

Az ukrán haderő létszáma jelenleg mintegy másfél millió fő. Ha 2022-től kezdve nézzük az adatokat, akkor a hadsereg még 5-6 évig elegendő emberrel rendelkezik a harci potenciál megtartásához. Blinken inkább a hadsereg fejlesztésének a lassúságra célzott, a washingtoni gondolkodás szerint ugyanis ha leviszik a korhatárt, azonnal plusz bázis keletkezne, és még gyorsabban lehetne toborozni. Ebben benne van egy demográfiai katasztrófa veszélye is. Ukrajnának ugyanis éppen ezekre a fiatalokra lesz szüksége a háborút követően, akik majd családot alapítanak, és remélhetőleg pótolni fogják a veszteségeket. A toborzási korhatár leszállításával azonban ez a réteg is kiesik.

Bendarzsevszkij Anton, az alapítvány szakmai igazgatója előadást tart az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján 2022. december 15-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)

– Mégis miért ennyire fontos Washingtonnak, hogy beleszóljon ukrán katonai kérdésekbe? Nem érzi furcsának, hogy egy leköszönő kormányzat az egyik utolsó húzásával még több ukrán fiatalt akar berántani a háborúba?

– Azt gondolom, ez nem különálló kérdés. A napokban tartották a NATO külügyminiszteri csúcstalálkozóját Brüsszelben, ahová Anthony Blinken egy több mint 700 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai segélycsomaggal érkezett. Az Egyesült Államok mostani vezetése azt kommunikálja, hogy egyedül ők (Joe Biden, illetve a Demokrata Párt – a szerk.) Ukrajna barátai, hogy nélkülük Ukrajna csődbe megy, és ha majd jön Donald Trump, akkor nagyon rossz lesz Ukrajnának. A dmokraták narratívája időről időre felhozza a háború kérdését, emiatt újabb meg újabb támogatásokkal állnak elő. Ez azt a célt szolgálja, hogy megmutassák: egyedül ők tudnak és akarnak még cselekedni, mert ha jön „a másik oldal” – Trump és a republikánusok –, akkor valami szörnyű katasztrófa fog történni.

Jó, hogy Kijev kap egy újabb 700 millió dollár értékű katonai támogatást, amiben vannak lőszerek, harci járművek, légvédelmi eszközök, rakéták is. De a Biden-kormányzat célja, hogy odahaza, az USA-ban éreztessék, hogy a republikánusok majd feladják a NATO és Ukrajna támogatását, megegyeznek az oroszokkal, és akkor eljön az apokalipszis…

– A legutóbbi 700 millió dolláros amerikai katonai segély hogy viszonyul a korábbiakhoz?

– Nem tudjuk pontosan, hogy ez a 700 milliós felajánlás annak a 61 milliárd dolláros csomagnak a része-e, amit már korábban megszavazott a képviselőház, vagy esetleg az elnök saját hatáskörében lévő keret része. A Fehér Ház most azon igyekszik, hogy kipörgessen minden korábban megszavazott vagy elnöki hatáskörbe eső támogatást, amit csak lehetséges. A demokraták belpolitikai célja ezzel az, hogy érzékeltessék: most még van erre idő, aztán másfél hónap múlva jön Trump, és akkor mindennek vége, mert elzárja a pénzcsapokat. „Szörnyű dolgok” fognak történni, ezért mi most mindent megteszünk, hogy még segítsük valahogy azt a szerencsétlen országot… Nem véletlen, hogy nem egy nagyobb gazdasági vagy katonai csomagot küldenek, hanem kisebb részekre bontják az Ukrajnának szánt támogatásokat.

– Meglepetésre Olaf Scholz kancellár is megjelent hétfőn Kijevben, és egy 650 millió eurós katonai segélycsomagot ajánlott fel, elsősorban rakéták formájában. A német kormány mintha a washingtoni meghosszabbított karja lenne…

– Németországban az amerikai választások eredményének bejelentése után parlamenti válság alakult ki, ahogy most Franciaországban is. Scholz kancellár helyére Friedrich Merz, a CDU vezetője a legesélyesebb az előrehozott választásokon. Merz korábban is sokszor bírálta Scholzot, mondván, még nem adott eleget Ukrajnának. Alapvetően egyetértek abban Donald Trumppal, hogy nem az a legfőbb probléma, hogy a Nyugat fegyvereket adtott Ukrajnának – talán még többet kellett volna adni. A baj az, hogy nem úgy alakították ki az Ukrajna-stratégiát, hogy az USA által potenciálisan bevethető fegyverek elrettentsék Oroszországot, hanem éppen ellenkezőleg: a Nyugat gyengeségét mutatja. Rögtön az elején határozott stratégiát kellett volna alkotni, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy Oroszország ne akarja folytatni a háborút.

– Orbán Viktor és a magyar kormány képviselői több alkalommal felhívták a figyelmet az egységes európai Ukrajna-stratégia hiányának a veszélyeire. Hogyhogy az EU-nak nem volt és máig nincs ilyen stratégiája?

– Nemcsak a miniszterelnök, a magyar külügyminiszter is többször beszélt arról, hogy az Európai Unió stratégiája nem megfelelő. A jelenlegi uniós álláspont ugyanis, miszerint „addig támogatjuk Ukrajnát, addig kell”, az nem stratégia, hanem a stratégia hiánya. A demokrata páti kormányzat pedig azzal követte el a hibát, ahogy megszervezte az amerikai csapatok kivnulását Afganisztánból. Különösen pedig ahogy végrehajtották, mert az egyértelműen az Egyesült Államok gyengeségét, harcképtelenségét mutatta. Ez bátorította fel Oroszországot, hogy cselekedjen Ukrajna vonatkozásában, hiszen Putyinék látták, hogy gyenge a washingtoni kormányzat, nem tud cselekedni. Vissza kell térni ahhoz a reagani politikához, ami úgy teremtett békét a világ különböző térségeiben, hogy az Egyesült Államok katonai erőt mutatott. A valóságban persze nem kellett beavatkozni, vagy katonákat küldeni, viszont önmagában az, hogy Reagan elnök meglebegtette ennek a lehetőséget, elég volt az elrettentéshez.

– Január 20-án beiktatják az új amerikai elnököt. Milyen eszköz lehet Donald Trump kezében annak érdekében, hogy létrejöjjön a fegyverszünet, majd megkezdődnek a béketárgyalások az Oroszország és Ukrajna között? 

– Vélhetően ezek a tárgyalások már elindultak a háttérben, ne gondoljuk, hogy majd január 20-a után kezdődik az egész folyamat! Trump megválasztott elnökként már legalább kétszer vagy háromszor egyeztetett Zelenszkijjel, és egy-két alkalommal Putyin elnökkel is beszélt már telefonon. Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője éppen a napokban Washingtonban járt, és egyeztetett Donald Trump új külügyminiszterével is. A folyamat tehát elindult, Washingtonban már van stratégia a háború lezárására, ezt próbálják majd véghezvinni.

Washington úgy próbál befolyást gyakorolni Ukrajnára, hogy megmondja Zelenszkijnek és körének, mit veszíthetnek, illetve mit kaphatnak az Egyesült Államoktól. Oroszországot ugyancsak egyfajta erődemonstrációval próbálják elrettenteni: nekik is megmondják, hogy mi az, amit Ukrajna megkap – például fegyvereket –, és mi az, amit ezzel Moszkva veszíthet. Ukrajna számára kiemelten fontos a légvédelmi támogatás, ehhez képest az USA eddig egyetlen darab F–16-os vadászgépet sem adott át. Abrams harckocsiból több ezer van készleten – eddig csak 32 darabot szállítottak Ukrajnába. A Trump-adminisztráció tehát vélhetően közli majd Moszkvával, hogy erre vagyunk vagy leszünk képesek, ha komolyan vesszük Ukrajna felfegyverzését.