A német külügyminiszter újabb oroszellenes szankciókat sürget

Annalena Baerbock német külügyminiszter újabb európai uniós szankciókat sürgetett szombaton az orosz „árnyékflotta” – vagyis az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajók - ellen, nem sokkal a Finnországot Észtországgal összekötő, tenger alatti villamosvezeték megrongálása után.

Annalena Baerbock a Funke Mediengruppe nevű médiacsoportnak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a Balti-tengeren szinte havonta rongálnak meg hajók fontos víz alatti kábeleket, hozzátéve: „nehéz elhinni, hogy mindez véletlen lenne”. „A digitalizáció korában ezek a víz alatti kábelek jelentik azokat a kommunikációs artériákat, amelyek összetartják a világunkat” – figyelmeztetett.

A Finnországot és Észtországot összekötő Estlink 2 vezetéken szerdán jelentettek meghibásodást, a finn hatóságok pedig az ügyben feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó Eagle S nevű tankert, a gyanú szerint ugyanis ennek a hajónak a horgonya rongálta meg a kábelt. A hatóságok szerint elképzelhető, hogy szabotázsakcióról van szó, az EU pedig azt közölte: nem kizárt, hogy a tanker az orosz árnyékflotta része. Baerbock Moszkva szemére vetette, hogy részben ezekkel a hajókkal segíti Ukrajna elleni háborúját, valamint figyelmeztetett, hogy „az árnyékflotta veszélyt jelent mind a környezetre, mind pedig Európa biztonságára nézve”. December közepén az EU több mint 50 hajóra vetett ki szankciót, és a tárcavezető szerint további büntetőintézkedésekre van szükség. „A NATO-tagországok szintén egyeztetnek arról, miként lehet jobb védelmet nyújtani a balti-tengeri térségnek a hibrid fenyegetésekkel szemben” – tette hozzá. Az utóbbi időben a skandináv és a balti térségben futó távközlési és energetikai kábelrendszerrel kapcsolatban több incidens is történt.

A finn rendőrség azt közölte szombaton, hogy vizsgálat céljából Kilpilahti kikötője közelébe vontatják az Eagle S tartályhajót, valamint biztonsági okból hajózási és repülési tilalmat vezetnek be majd a tanker körül egy tengeri mérföld sugarú körben.

Németország és több más európai ország ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte  Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter mint szervező európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével és egy közös nyilatkozatuk kiadása után.

Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását” – írták.

A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-i hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban.

„A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit” – jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy

az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak – köztük tehát Kínának is – felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár az, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.

„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” – fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.