A legtöbben Hargita megyében szavaztak Romániában

Az erdélyi és székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős magyar érdekképviseletet akarnak Bukarestben – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.

Az RMDSZ fantasztikus eredménye a romániai parlamenti választáson biztosítja, hogy a jövőben is erős hangja lesz a magyarságnak a bukaresti parlamentben, ahol így semmilyen döntés sem születhet a magyarokról a magyarok nélkül – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: ugyanakkor az RMDSZ jó szereplése nagy segítséget fog jelenteni a magyar-román kapcsolatok további fejlesztése érdekében is.

Az erdélyi magyar közösség a romániai parlamenti választásokon nagyon nehéz kampány végén, magas részvétel mellett bebizonyította, hogy erős, szolidáris, felelősséget vállal saját magáért és az ország további éveiért, évtizedeiért – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este Kolozsváron.

A szövetségi elnök az RMDSZ eredményváró rendezvényén köszönetet mondott az erdélyi magyar választóknak, hogy „minden körülmények között, a legsötétebb időkben is kitartottak” az érdekvédelmi szervezet mellett.

Kelemen Hunor rámutatott: vasárnap az a korosztály „mozdult meg” leginkább, amelynek van emléke az 1990-es és ’89 előtti évekről, és „tudja, mi a magyarellenesség”.

Úgy vélte, az erdélyi magyar választópolgárok „látták a veszélyt”, ami a szélsőséges pártok előretörése révén az erdélyi magyar közösségre leselkedik, ezért vonultak ilyen nagy számban az urnák elé.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (k) nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, a szövetség székházában 2024. december 1-jén. (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

Köszönetet mondott a külföldön élő romániai magyaroknak is, akik közlése szerint nagyobb számban vettek részt a parlamenti választásokon, mint az államfőválasztás múlt vasárnapi első fordulójában, és felelősséget vállaltak szülőföldjükért. Azoknak is megköszönte a részvételt, akik évek óta nem szavaztak, és most mégis megtették.

Kiemelte: a tény, hogy Hargita megyében volt a legmagasabb a részvételi arány és a magyarlakta megyék az élvonalban végeztek, az erdélyi magyar közösségek tenniakarását jelzi nehéz időkben.

„Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk, és ez ma mindenki számára fontos volt” – húzta alá az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: az is fontos volt, hogy eljussanak minden kis közösségbe, ahol a magyar identitást őrzik, a szövetség így tudta elérni ezt az eredményt egy nagyon nehéz időszakban.

Emlékeztetett: a választópolgárok az államfőválasztás múlt vasárnapi első fordulóján a mainstream pártokat büntették. „Most pedig az exit poll eredmények alapján az egyensúlyt kereső polgárok azt akarják, hogy ezen az úton haladjunk – a korrekciókat természetesen elvégezve -, amely a fejlődést és jobb élet reményét jelenti” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Közölte: hétfőre összehívta az RMDSZ döntéshozó fórumát, a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), addig várhatóan a végleges eredmények is ismertek lesznek. Megköszönte a kampánystábok, megyei szervezetek, önkéntesek munkáját, az egyházfők és szakmai szerveztek, művészek részvételét a mozgósításban, ami szerinte szintén hozzájárult magas részvételhez.

Ezt elsősorban annak tulajdonítja – mondta újságírói kérdésre -, hogy az erdélyi magyarok felismerték a veszélyt, amit a magyarellenes erők 30 százalék fölötti támogatottsága jelent, és hogy a parlamenti választásokon való részvételnek komoly tétje van a közösség, az ország jövője szempontjából.

Több mint 52 százalékos részvétel mellett lezajlottak vasárnap a parlamenti választások Romániában, illetve Erdélyben. A többségében magyarok lakta Hargita megye országosan az első helyen végzett, de számos magyarlakta településen, megyében is magasabb volt a részvételi arány az országosnál. A romániai magyarok reagáltak a kampányban elhangzott nacionalista fenyegetésekre, átérezték, hogy óriási a tét, ezért a korábbiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni – értékelt Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője a hirado.hu-nak.

– Lezajlottak a romániai parlamenti választások, a hírek szerint magas részvétel mellett. Volt már példa hasonlóra?

– Régóta nem volt ilyen magas, 52,5 százalékos a részvétel. Egészen pontosan 2004 óta, amikor egy napon rendezték az elnökválasztást és a parlamenti választást, ami természetesen megemelte az utóbbi részvételi arányát is. Az elmúlt húsz évben sokkal alacsonyabb értékeket mértek a mostanihoz képest.

– Hét párt jutott be a kétkamarás román parlamentbe, a legtöbb szavazatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta. Milyen kormánykoalícióra lehet számítani?

– Korai még erről beszélni, hiszen éppen egy elnökválasztás két fordulója között vagyunk. A román alkotmánybíróság hétfő délután dönt a novemberi, bíróságon megóvott első forduló kérdésében, vagyis akkor tudjuk meg, hogy meg kell-e ismételni az elnökválasztás első fordulóját. Ezen a hétvégén, vasárnap lesz az elnökválasztás második fordulója, amelyre két jelölt – a függetlenként indult, de valójában nacionalista Calin Georgescu, illetve Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője maradt talpon. Mindez rányomja a bélyegét a koalíciós tárgyalásokra, ugyanis az, hogy hogy a pártok hogyan orientálódnak majd a két jelölt irányába, meghatározza a koalíciós tárgyalások alakulását is. A Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot, de az elnökválasztáson a jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Ezért nagyon fontos, hogy ők mit fognak mondani a választóknak, a két államfőjelölt közül melyikre adják le a szavazatukat. Van egy szélsőséges pártok által dominált tömb, ami 31–33 százaléknyi szavazatot szerzett, ők Georgescu támogatására szólítják fel a híveiket. Aztán ott van Lasconi pártja, a Mentsétek meg Romániát és a Nemzeti Liberális Párt, amelynek az elnöke a jelenlegi házelnök is. És persze várjuk az RMDSZ nyilatkozatát, a pártszövetség ma (hétfőn) este hozza nyilvánosságra, hogy a két elnökjelölt közül melyik mellé áll.

– Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este még óvatosan azt mondta, hogy 5-5,5 százalék körüli támogatást ért el a romániai magyar szövetség. Ma reggelre aztán kiderült, hogy sokkal jobban, 6 százalék fölött szerepelt az RMDSZ. Meglepte a romániai magyar párt erős szereplése ilyen magas részvétel mellett?

– Nagyon fontos látni, hogy az elnökválasztás első fordulója után egy addig szinte ismeretlen jelölt – tulajdonképpen egy neofasiszta jelölt (Georgescu – a szerk.) – jutott be a második fordulóba. A nacionalista, neofasiszta felhangok nagy aggodalmat generáltak a romániai magyar közösség soraiban, ez vezetett a rendkívül magas részvételhez a magyarok lakta megyékben. A magyarok lakta városokban, falvakban jóval nagyobb arányban vettek részt a magyarok a választásokon, mint a románok, ennek köszönhető az RMDSZ jó eredménye. Országos szinten a magyarok az etnikai arányukon felülreprezentáltak. Ugyanakkor azért lehetett számítani erre, hiszen már a júniusi EP-választási eredmények is jók voltak. A romániai magyarok egységesen megmozdultak, nagyon is átérezték, hogy óriási a tét, ezért a korábbiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni.

– Mennyire szokatlan ez az erős magyar reprezentáció a rendszerváltás utáni Romániában?

– Általában a magyarok által lakott megyék a választási részvételi rangsor közepén vagy a végén helyezkednek el. Most viszont Hargita megye országosan az első lett, 58 százalékkal, országosan pedig több magyarok lakta megye is az első tíz között végzett, például Kovászna, Bihar vagy Szilágy megye. Ez még a román hírtévében is hír! A magyar határhoz közeli Szatmár megye nincs az élmezőnyben a részvétel tekintetében, de ott is az a helyzet, hogy a főként magyarok lakta településeken magas volt a részvételi arány, míg a románok lakta térségek lemaradtak. Egyértelműen látszik, hogy a magyarok sokkal nagyobb arányban mentek el szavazni, ami a szélsőségesen magyarellenes, neofasiszta jelöltekkel, illetve pártokkal magyarázható.

– Korábban riasztó híreket lehetett hallani arról, hogy a szeretnék úgy átalakítani a román közigazgatási rendszert, hogy a választások során csökkenjen a magyarság hangja, befolyása. Mit gondol, az RMDSZ meg tudja akadályozni ezt az átalakítást?

– Ez egy olyan pártnak, az USR-nek volt az egyik törvénytervezete, amiről egyébként ők maguk sem nagyon beszéltek. A párt képviselői számára ez a tervezet nem volt annyira fontos vagy felépített. Viszont a választási kampány, a kommunikáció szempontjából fontos üzenet volt, és a párt végül 12 százalékot ért el vasárnap. Azt gondolom, még ha össze is jön egy négypárti koalíció, abban az USR súlya nem lesz túl nagy, még akkor sem, ha ők adják az államfőt (Elena Lasconi). Megítélésem szerint nemcsak a nemcsak az RMDSZ nem szeretné ezt az átszervezést, hanem a nagy román pártok, például a választásokon győztes szociáldemokraták sem. Az önkormányzatokban ugyanis most is a PSD-nek van a legtöbb polgármestere, illetve megyei közgyűlési elnöke. A jelenlegi, igen törékeny helyzetben egy ilyen törvénytervezet nem tud többséget szerezni.