A Facebook szövetséget kötne Trumppal?

Otthonában kereste fel Donald Trump leendő amerikai elnököt Mark Zuckerberg, a Meta elnök-vezérigazgatója – a floridai találkozóról Stephen Miller a megválasztott elnök politikai tanácsadója számolt be szerdán késő este.

Stephen Miller a Fox News hírtelevízióban elmondta, hogy Mark Zuckerberg szándékát fejezte ki, hogy támogassa Donald Trump elnöki törekvéseit a változásra az Egyesült Államokban. „Mark Zuckerberg, mint még sok más üzleti vezető, mégérti, hogy Trump elnök a változás embere” – fogalmazott Miller, aki Donald Trump kampányának politikai tanácsadója volt, és a Fehér Házban is hasonló tisztséget kap.

Hozzátette azt is, hogy a Facebook közösségi oldalt üzemeltető Meta tulajdonosának megvannak a saját érdekei, megvan a saját vállalata, és saját elképzelése, de Donald Trump második elnöki ciklusában esély lát a nemzeti megújulásra.

Mark Zuckerberg július 13-án, a Donald Trump elleni merényletkísérlet után méltatta a politikus reakcióját a történtekre. Később telefonon is megkereste, amikor egyben elnézést kért azért, hogy a Facebook félrevezető minősítéssel látta el Donald Trump ismertté vált fotóját, amely közvetlenül a merényletkísérletet követően készült.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök formálódó adminisztrációjáról Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa a következőket mondta a hirado.hu-nak adott interjúban.

– Viharos körülmények között alakulgat Trump új csapata: komoly sajtóvisszhang kísérte Matt Gaetz igazságügyi miniszter lecserélését. Mit lehet tudni az új jelöltről?

– Pam Bondit, Florida korábbi főügyészét jelöli igazságügyi miniszternek Donald Trump. Egy olyan politikust, közszereplőt, akit Trump azért méltat, mert eredményesen lépett fel a családok védelmében: biztonságossá tette a köztereket, az utcákat. A váltásra azért volt szükség, mert az előző jelölt, Matt Gaetz személye alapvetően megosztotta a republikánusokat. Egyrészt különböző nőügyei voltak, s itt felmerült fiatalkorúak érintettsége is. A másik probléma az volt, hogy a republikánus körön belül, a képviselőházban sem jött ki jól mindenkivel: Kevin McCarthy korábbi republikánus házelnök ellen a bizalmatlansági szavazást ő maga kezdeményezte, s a házelnök ebbe bele is bukott.

– Mi az üzenete ennek a névsornak, amit megismerhettünk?

– Mindenki ezt találgatja tulajdonképpen, hogy akiket Donald Trump most kijelöl, milyen súlypontokat fognak képviselni a kormányzaton belül. Külföldről nézve például az érdekelhet minket, hogy az egyes szereplők milyen szerepet töltenek be a kül- és biztonságpolitikában. Nem egyértelmű a kép: például a jelöltek között vannak olyanok, akik kifejezetten „héják” a Kína-politika ügyében, s olyanokat is találunk, akik Ukrajna vonatkozásában visszafogottabb álláspontot képviselnek úgy, hogy korábban keményvonalasabbak voltak.

– Kikre gondol?

– Talán a legjobb példa erre Mike Waltz, a Trump által megnevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó. De ő csak egy példa a sokból. Tehát alapvetően itt meglehetősen különböző világképeket, eltérő súlypontokat képviselő adminisztráció állna föl, hogyha ezeket a jelölteket mind jóváhagynák.

A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump. Minapi közleményében a leendő elnök hangsúlyozta, hogy Gorka Sebestény (Sebastian Gorka) visszatér a Fehér Házba nemzetbiztonsági ügyekért felelős elnöki tanácsadói pozícióba (Deputy Assistant to the President). Donald Trump kiemelte, hogy jelöltje legális úton érkezett bevándorlóként az Egyesült Államokba, és több mint 30 éves nemzetbiztonsági tapasztalata van.

– Mi köti össze ezt az egyelőre csak virtuális csapatot?

– Trump valószínűleg a személyéhez lojális embereket próbált választani. Ez elég evidensnek tűnik, hiszen miért ne így gondolkozna a megválasztott elnök? Csakhogy Trump éppen az első elnökségéből vonhatott le egy olyan tapasztalatot, hogy még saját embereiben sem feltétlenül bízhat meg.

– Szembefordultak vele?

– Konkrét példát említenék: Trumpnak Jeff Sessions volt az igazságügyi minisztere még 2017-ben. Ekkora már elindultak a vizsgálatok a demokraták kezdeményezésre azzal kapcsolatban, hogy Trump kampánynak 2016-ban milyen összefonódásai voltak esetleg az oroszokkal. Jeff Sessions pedig, akinek a hivatala technikailag illetékes lett volna ebben az esetben eljárni, tulajdonképpen kivonta magát az egész vizsgálat alól, mondván, hogy nem tudna hitelesen vagy részrehajlás nélkül eljárni. Bár ezt a lépést olyan gesztusként is fel lehetne fogni, hogy nem asszisztált a demokraták kezdeményezéséhez, Trump ennél azért nagyobb lojalitást, határozottabb kiállást várt volna el. A tárcáját egyébként megbízott miniszterként az a most NATO-nagykövetnek kiszemelt Matthew Whitaker vette át, aki sokkal lojálisabb volt, és sokkal inkább hangot adott a későbbi években is a különböző Trump elleni eljárások vagy vizsgálatok kapcsán annak, hogy azok szerinte helytelenek. Hasonló tapasztalata volt Trumpnak, hogy elnöksége 2017-től kezdve rendkívül „transzparens” volt.

– Túlságosan is?

– Igen, elég sokan „szivárogtattak” a kormányzatban információkat, az elnök akarata ellenére is: így végül sokkal többet látott a közvélemény, mint amit eredetileg terveztek, s amit az amerikai kormányzat tudatni, bemutatni kívánt volna. Ráadásul az akkori Trump-adminisztráció több magas rangú tagja később nyilatkozatokban vagy akár memoárokban, könyvekben, cikkekben elkezdett mindenféle vélt vagy valós problémáról kitálalni. Tehát Trump első elnökségének valószínűleg az egyik fő tanulsága az volt, hogy nagyon meg kell válogatnia azt, kikkel veszi körül magát.

– Kabinetfőnökének kiválasztásánál is ez volt a fő szempont?

– Igen, Susie Wiles tartja majd kézben az ügyeket, és eldönti, kit enged az elnök közelébe – a szó szoros értelmében is, hogy kik azok, akik az elnök csapatának tagjai lesznek.

– Marco Rubio, a külügyminiszterjelölt mintha kilógna a sorból.

– Az ő neve az egyetlen, akiről Trump személyesen még nem erősítette meg a pozícióját, egyelőre nem beszélt róla a nyilvánosság előtt a külügyi tárca várományosaként.

– Érdekes párost alkot Vivek Ramaswamy és Elon Musk, a Kormányzati Hatékonyság Minisztériumának élén. Még nem volt ilyen tárca, és Musk, illetve a gyógyszeriparból érkező Ramaswamy pozíciója is újszerűnek tűnik.

– Mind a ketten megfelelnek az előbb említett lojalitáskritériumnak. Ramaswamy idén indult az elnökjelöltségért, de vissza kellett lépnie, mert nem volt meg a szükséges támogatottsága. Ám amikor még folytak az elnökjelölti viták, akkor őrá mondták azt, hogy ő „trumpibb” mint maga Donald Trump. Aki viszont nem vett részt az aspiránsi vitákban, mert akkora volt a támogatottsága – 45 százalékkal nemcsak hogy verte az élbolyt, de ő maga volt az –, ám Ramaswamy ott volt, és a trumpi retorikát, gondolatmenetet pótolta Donald Trump helyett. Nyíltan ki is állt Trump mellett, így sokan azt pedzegették, hogy nem is az elnökségért indult, hanem az elkötelezettségét akarta demonstrálni. Elon Musk szintén letette a garast Donald Trump mellett, és politikai értelemben elég sokat kockáztatott. A kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium egyébként megtévesztő kifejezés, hiszen mind Musk, mind Ramaswamy tulajdonképpen tanácsadói pozícióban lesznek.

– Ez mit jelent?

– A javaslatokat, amelyeket kidolgoznak, nem úgy fogják érvényesíteni, mint egy átlagos miniszter – mondjuk az igazságügyi miniszter vagy egy külügyminiszter, akinek a javaslata kötelező irányelv lesz a saját apparátusán belül vagy a kormányzat egyes részeiben. Musk és Ramaswamy javaslatai – amennyit tudni lehet legalábbis erről az új kormányzati szervről – bekerülnek a Fehér Házba, az illetékes szervezeti egységhez, amely ezekkel a hatékonysági kérdésekkel foglalkozik, s ott eldöntik, hogy majd megtartják vagy nem tartják meg ezeket a javaslatokat. Ha egy olyan minisztériumi pozíciót kapnának meg, mint mondjuk a belbiztonsági miniszter vagy az igazságügyi miniszter, akkor különféle összeférhetetlenségi nyilatkozatokat kellene aláírniuk a különböző vállalkozásokkal kapcsolatban.

– Nagy hullámokat vert Robert F. Kennedy egészségügyi miniszterként való megjelölése oltásellenes álláspontja miatt. Sok mindent hoznak fel ellene – vajon mi szól mellette, miért esett őrá a választás?

– Robert F. Kennedy egyik, általa fontosnak vélt célja, hogy felülvizsgálja az ivóvízbe egészségügyi megfontolásból a fogak védelme érdekében engedett fluoridot. Azt ígérte: ha kormányzati pozícióba kerül, az első napon eléri, hogy kivonják az ivóvízből ezt az összetevőt az Egyesült Államokban. Kennedy – és itt most nem az Covid-oltásról van szó – olyan tabutémákat feszeget, amelyekkel évtizedek óta egyáltalán nem foglalkoznak Amerikában. Például az ivóvízbe a fogszuvasodás megelőzése kapcsán kevert fluoridról az Egyesült Államokban érdemi vita politikai szinten még soha nem zajlott. Diskurzust, vitát indít majd el tehát olyan közegészségügyi kérdésekben, amelyekről korábban nem volt szó.

– Például mely témákban?

– Ilyen téma az élelmiszer-biztonságé. Az Egyesült Államokban az európai sztenderdekhez képest sokkal lazább élelmiszer-biztonsági előírások érvényesülnek, gondolok itt a genetikailag módosított mezőgazdasági termékekre, legyen ez akár hús- vagy tejtermék, a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök. Vagy adott esetben mondjuk a gyorséttermekre és a különféle élelmiszer-adalékokra vonatkozó előírások lazasága. Egy sor olyan élelmiszer-adalék van az Egyesült Államokban, amelyeket egyébként Európában betiltottak azért, mert valószínűleg rákkeltő vagy azért, mert kétséges a hatása az emberi fogyasztásra, az egészségre.

– Különös az a hevesség, amellyel Kennedyt a demokraták támadják.

– A demokraták egy része azért haragszik rá, mert egyrészt volt demokrataként átállt a republikánusokhoz, másrészt ezt Kennedyként tette. Ám vitathatatlan, hogy olyan témákkal, mint például a gyerekek elhízása vagy a lakhatási válság, Amerikában érdemben még nem foglalkozott senki. Olyan témákat vett elő, amelyek a közbeszédben benne voltak, ám mindenképpen érdekes lesz , ha ő törvénytervezetként jeleníti meg ezeket.