A baloldali média elhallgatná Magyar Péter repülős botrányát

Hiába jelent súlyos nemzetbiztonsági kockázatot a Magyar Hang és Magyar Péter álhírterjesztése, a balliberális sajtó ingerküszöbét alig ütötte meg az ügy - írja a Magyar Nemzet.

Ehelyett többen is azzal foglalkoztak, hogy a brüsszeli propagandalap, a Politico toplistájára a Tisza Párt elnöke is felkerült. Láthatóan a baloldali lapoknál megtörtént a pozícióváltás, ugyanis a többi ellenzéki szereplővel alig foglalkoznak, ami még hangsúlyosabbá válhat a 2026-os választásokhoz közeledve.

A balliberális sajtó szinte semmit nem foglalkozott Magyar Péter álhírterjesztésével, miszerint a bukott szíriai elnök, Bassár el-Aszad gépe Budapesten landolt. Mint ismert, még december 8-án jelent meg az álhír a Magyar Hang oldalán, a cikkben közölt információkat pedig Magyar Péter is megosztotta a Facebook-oldalán. A portál helyesbítette a cikket, amint kiderült, hogy álhírt terjesztettek, azonban addigra már a teljes balliberális sajtóban végigfutott a cikk, az átvette a HVG, a Nyugati Fény, a Magyar Narancs és a 24.hu is.

Az eset után a Magyar Hang YouTube-csatornáján György Zsombor főszerkesztő kezdett hosszas magyarázkodásba. Az eredeti cikkben több forrásra hivatkozva közölték az álhírt, azonban a videóban már azt állították, hogy egyetlen ismeretlen feladótól kaptak üzenetet, amiben elküldték nekik a fényképet az állítólagosan Ferihegyen leszállt szír repülőgépről.

Később kiderült, hogy a fénykép nem most, hanem 2012-ben készült, és nem Budapesten, hanem Ankarában. A szír repülőgépről szóló álhírterjesztés után szerecsenmosdatásba kezdett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), közleményükben teljes mellszélességgel kiálltak az álhírterjesztő Magyar Hang mellett és hosszasan ecsetelték, hogy a lap ellen politikai lejáratókampány zajlik szerintük, ugyanakkor azt is belátták, súlyos szakmai hibát követtek el.

A HVG röviden foglalkozott azzal, hogy a héten az Országgyűlés előtt is téma volt a dezinformáció, illetve a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tárgyalta az ügyet. Helyette több cikket is annak szenteltek, hogy a brüsszeli propagandalap, a Politico toplistájára felkerült Magyar Péter. Ráadásul a HVG tegnap közölt egy terjedelmes interjút Magyar Péterrel, amelyben egyetlen szó sem esett az álhírterjesztéséről.

A balliberális sajtó zászlóshajója, a Telex szintén igyekezett távol tartani magát attól, hogy foglalkozzon az álhírterjesztéssel. A portálon a HVG-hez hasonlóan röviden megírták, hogy a Tisza Párt elnökének az aggályos akciójáról is szó esett a Tisztelt Házban.

A 24.hu sem foglalkozott túl sokat azzal, hogy a Magyar Hang és Magyar Péter lyukra futottak, azonban folyamatosan megírták, hogy éppen mit nyilatkozott a Tisza Párt vezére. A 444 már csak annyit írt a dezinformációról, hogy álhír volt a Magyar Hang cikke, de azt elfelejtették megemlíteni, hogy Magyar Péter is megosztotta a fake newst. A Klubrádió az eset után még interjút is készített Magyar Péterrel, aki továbbra is azt a narratívát erősítette, hogy Aszad gépe Budapesten szállhatott le.

A 2026-os választások felé közeledve várhatóan még hangsúlyosabb lesz a balliberális sajtó kiállása Magyar Péter mellett.

Nagyon beszédes az is, hogy a függetlenség imázsát építgető és magát „mindenki elemzőjének” nevező Török Gábor hasonlóan a 2018-as választások előtti időszakhoz ismét beállt az Orbán-kormány legfőbb kihívója mögé. A Vision Politics vezetője akkoriban a Vona Gábor vezette Jobbik mellett kardoskodott, most pedig Magyar Péter és a Tisza Párt szekerét tolja a megnyilatkozásaival. Cikksorozatunk újabb részében bemutatjuk, hogy honnan indult és milyen kapcsolatrendszert épített ki két évtized alatt Török Gábor, az SZDSZ-es programalkotástól Gyurcsány Ferenc szűkebb körén át a meghatározó hazai gazdasági szereplők irodájáig.

Fotó: YouTube - képernyőkép

A hazai közélet balliberális véleményformálói, egyes közvélemény-kutatók, illetve politikai elemzők egyre nyíltabban állnak be Magyar Péter és pártja mögé, és azt igyekeznek láttatni, hogy a Tisza Párt már népszerűbb a Fidesz–KDNP szövetségnél. Ezt a narratívát erősíti az utóbbi időszakban Török Gábor, a Vision Politics Kft. vezetője, aki a korábbiakban megszokott óvatos elemzői stílusát markáns, határozott állásfoglalásokra cserélte, érvényesnek ítélve a baloldali cégek manipulatív felméréseit, amelyek Magyar Péter pártjának előretörését mutatják, miközben kétségbe vonja az ezzel ellentétes tendenciát megállapító kutatások szakmaiságát.

A Magyar Nemzetörök Gábor elmúlt két évtizedes pályafutásának fontosabb állomásait vette sorra, amiből láthatóvá válik, hogy a függetlenség álcája mögött jól behatárolható politikai kapcsolatrendszer húzódik.

Start a szabad demokrata alomból

Török Gábor felfogása a politikai el nem köteleződésről valószínűleg akkoriban alakulhatott ki, amikor – 1998 és 2000 között – az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja mellett működő Politikai Szakértői Intézet vezetője volt, és koordinátorként felügyelte A korszakváltás programja című liberális pártprogramot – írta egy 2015-ös átfogó cikkben a Híradó.hu. A programot 2014-ben az azóta megszűnt Együtt nevű formációt vezető Bajnai Gordon, volt miniszterelnök is újrahasznosította, amit nem mindenki vett jó néven, például az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő és a Gyurcsány-kormány államtitkára, Horn Gábor sem. A Republikon Intézet vezetője – amely egyike az újabban már a Tisza Párt vezetését kimutató közvélemény-kutató cégeknek – 2013-as Facebook-posztjában méltatlankodott, amiért a tíz évvel korábban alkotott programot Bajnaiék leporolták és az eredeti szerzők említése nélkül közreadták ismét.

Üzleti kapcsolat Gyurcsány emberével

De térjünk vissza a kezdetekhez, ugyanis Török Gábor az SZDSZ mellett a 2002–2010 közötti balliberális kormányzás idején az MSZP politikai holdudvarához is csatlakozási pontot talált, méghozzá fajsúlyos szereplőkön keresztül. A Török által 2022-től igazgatóként vezetett Vision Politicsban 2004-ig többségi tulajdonnal bírt a Gyurcsány Ferenc korábbi belső köréhez tartozó és a 2022-es baloldali kampányfinanszírozási botrányban kulcsszerepet játszó Dessewffy Tibor. A cégnek 2010-ig az ismert MSZP-közeli politológus, Lakner Zoltán is az egyik tulajdonosa volt.

Megbízások a gazdaság elit tagjaitól

Török Gábor megbízói közé olyan jelentős befolyással rendelkező gazdasági szereplők tartoztak 2010 után, mint a KÉSZ Holdingot vezető Varga Mihály, Hernádi Zsolt Mol-vezér vagy éppen az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor. Utóbbival még mindig bizonyíthatóan szoros kapcsolatban áll, hiszen a politikai elemző vezeti a Csányi elnökölte Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) női bizottságát. Érdekesség, hogy az MLSZ elnökségében is helyet foglaló Török Gábor egyedüli férfi tagként áll a testület élén. Egy 2013-as interjúban a Magyar Narancsnak arról beszélt: 2006-ban döntött úgy, hogy politikusoknak nem dolgozik, és ez alól csak Sólyom László köztársasági elnök volt a kivétel, akinek tanácsadói testületében foglalt helyet. Török Gábor hozzátette, inkább cégvezetők és üzletemberek számára nyújt politikai szolgáltatásokat, döntően a politikai folyamatok értelmezését. Szerinte politikusok megbízottjának lenni egyenlő azzal, hogy az elemző azonosul a megbízó politikájával, és bár ő nem, de az elemzők többsége politikai szervezeteknek dolgozik, így az ő érdekük is megjelenik a politikai piacon.

Flört a Jobbikkal

Török Gábor sikeresen építette fel magának azt a közéleti pozíciót, vélik egyesek, amelyben az elemzés egy bárkinek eladható termékké vált – mindenkinek, aki meg tudja fizetni – írta elemző cikkében a Híradó.hu 2015-ben. Ez akkor azért vált fontos kérdéssé, mert elterjedt a pletyka, amely szerint a Jobbikkal is kapcsolatba lépett Török. A szóbeszéd alapja az volt, hogy már 2010-ben olyan dolgokról beszélt, amelyeket aztán a Jobbik mintha meg is fogadott volna. Erre utalt, hogy a korábban nemzeti radikális párt 2014-es „cukiságkampánynak” nevezett néppártosodási akciója előtt arról elmélkedett az elemző, „hogyan törhetné át a Jobbik az üvegplafont”. Megfontolandónak ítélte, hogy Vona Gáborék minél inkább húzódjanak beljebb, és az erősödéshez időben változtassanak. Vona Gábor pedig nem rejtette véka alá, hogy „tiszteli Török Gábor alaposságát”, és szerinte a legfüggetlenebb és legjobb elemzéseket ő írja Magyarországon. A legemlékezetesebb ilyen eset is a Jobbikhoz, illetve Vona Gáborhoz köti Török Gábort. A veszprémi időközi választás előtt ugyanis a pártelnök sietve biztosította a képviselőjelöltként ringbe szállását bejelentő Törököt a Jobbik támogatásáról, de miután Simicska Lajos nagyvállalkozó váratlanul bejelentette indulási szándékát, a politikai elemző inkább visszalépett.

Az egykori jobbikos Nagy Ervin politikai elemző 2016-ban a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájában azt állította, hogy Török Gábor a Jobbiknak ad tanácsokat és oroszlánrésze van a párt néppártosodásában. Török ekkor az ATV-ben tagadta, hogy a Jobbik tanácsadója lenne. – Azon gondolkoztam, hogy amikor ezek a cikkek megszületnek, kit akarnak inkább hitelteleníteni. Én vagyok ciki a Jobbiknak, vagy a Jobbik lenne nekem ciki egy ilyen helyzetben? – fogalmazott a politikai elemző. Azt azonban elárulta, hogy viszonylag aktív kapcsolatot tart fenn Vona Gáborral, „de ezt nem nevezné tanácsadásnak”.

Török Gábor pályafutását tekintve megállapítható, hogy a balliberális politikai oldalról indulva sikeresen váltott és formálta meg a „mindenki elemzője” imázst, hiszen 2006 után hivatalosan távol tartotta magát a politikai pártoktól, ugyanakkor olyan gazdasági szereplők bizalmát nyerte el, akik az aktuális kormányzati hatalmi viszonyoktól függetlenül is meghatározó a befolyásuk. Viszont a 2014 után balra tolódó Jobbikkal és az ebben a folyamatban akkor vezető szerepet vitt Vona Gáborral kialakított jó kapcsolata is azt mutatja, hogy a függetlenség látszatának fenntartása mellett adott esetben támogat politikusokat és pártokat is.

Nem lehet véletlen a párhuzam: a 2018 választások előtt az ellenzéki oldalon szinte mindenki Vona Gáborban és a Jobbikban látta az esélyt az Orbán-kormány leváltására, míg 2026-ban minden bizonnyal Magyar Péter és a Tisza Párt tölti be majd a kihívó szerepét. Török Gábor mindkét esetben egyértelműen a Fidesz–KDNP legfőbb riválisa mögé állt be, az ő szekerüket tolja a „független” szakértői megnyilvánulásaival.