Zelenszkij le akarja zárni a háborút?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.

Zelenszkij erről egy szombaton sugárzott interjúban beszélt, amelyben szólt a keleti fronton kialakult, „valóban bonyolult helyzetről” is, ahol az orosz erők gyorsan nyomulnak előre a kisebb létszámú és kevésbé jól felfegyverzett ukrán erőkkel szemben.

„Mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre véget érjen. Diplomáciai eszközökkel kell leállítanunk”

– mondta az elnök az Ukrán Rádiónak adott interjújában.

Zelenszkij úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbál kitörni az elszigeteltségből, amikor külföldi vezetőkkel tárgyal, de egyáltalán nem akar békét.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kijev milyen feltételek mellett kezdene el tárgyalni, Zelenszkij leszögezte, hogy ez csak akkor lesz lehetséges, ha Ukrajnát nem hagyják egyedül Oroszországgal, ha számíthat nyugati partnerei támogatására.

„Ha csak Putyinnal tárgyalunk, egy gyilkossal, a jelenlegi feltételek között, erősítés nélkül, akkor azt hiszem, hogy Ukrajna vesztes fél lesz a tárgyalásokon”

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez nem vezetne a 2022. februári orosz invázióval kirobbantott háború igazságos lezárásához.

Olaf Scholz német kancellár és Putyin pénteki telefonbeszélgetése kapcsán az ukrán elnök leszögezte, hogy Putyinnal tárgyalni annyi, mint Pandora szelencéjét kinyitni.

Zelenszkij elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nehéz, több okból is, és Oroszország nyomul előre.

Az orosz erők most a Donyeck megyei fontos közlekedési csomópont, Pokrovszk közelében fekvő Kurahove várost ostromolják. A kelet-ukrajnai fronton Oroszország a háború kezdete óta most nyomul a leggyorsabban előre.

Zelenszkij szerint a helyzet az ukrán dandárok hiányos felszerelése miatt is nehéz, ami részben annak tudható be, hogy az Egyesült Államok a múlt télen késlekedett az Ukrajnának szánt segély folyósításával.

Ukrajna felgyorsítja saját fegyvergyártását. Zelenszkij közölte, hogy jelenleg négy különböző rakétát fejlesztenek, már a tesztelési szakaszban vannak.

Ukrajna az elmúlt évtizedben Oroszország által megszállt összes terület felszabadításáért harcol, és hamis minden olyan állítás, amely szerint a háborúban ezzel szemben a biztonságot helyezi előtérbe – jelentette ki pénteken Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Oslóban.

A norvég kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján Umerov hangsúlyozta: a területi integritás része Ukrajna értékeinek. Hamisnak, valamint az orosz propaganda részének nevezte és elutasította azt az újságírói felvetést, amely szerint Kijev a jelentések szerint már nem az ukrán területek visszaszerzésére helyezi a hangsúlyt a háborúban.

„A prioritásunk továbbra is az emberek védelme, a nemzet védelme, az emberek felszabadítása a majdnem tíz éve tartó ideiglenes megszállás alól, a Krím és a Donyec-medence pedig Ukrajnához tartozik. Az Oroszország által megszállt területeken élő emberek mind arra várnak, hogy felszabadítsák őket” – mondta.

Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük során – közölte a német kormány szóvivője.

A kancellár közel két év után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.

Az egyórás telefonbeszélgetés során a „kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére” – fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.

Vlagyimir Putyin a „jelenlegi válsághelyzetért” a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta, amely meglátása szerint egy „oroszellenes fellegvárat” hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait – áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.

Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.

A beszélgetés során az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál az orosz biztonsági érdekeket és az „új területi realitásokat” is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.

Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be „az igazságos és tartós béke ukrán vízióját”.

Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.

„Még ha a német kancellár nem is fogalmazott meg olyan nézőpontokat a megbeszélés során, amelyek ellentétesek lennének Ukrajna álláspontjával, az orosz diktátorral folytatott beszélgetések önmagukban nem hoznak létre hozzáadott értéket az igazságos béke megteremtéséhez” – írta a külügyi tárca honlapján kiadott közleményében.

Tihij hangsúlyozta, hogy „a hosszú beszélgetések olyan erőforrások, amelyeket Putyin több mint húsz éve használ fel érdekeinek megvalósítására. Most a tárgyalások csak reményt adnak Putyinnak nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére. Konkrét, határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítik, nem pedig rábeszélésre és csillapítási kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. A szükséges konkrét cselekedetek pedig ismertek, elsősorban a megszálló csapatokat kell kivonni Ukrajna területéről” – hangsúlyozta a szóvivő.