Zelenszkij: Kijev és Budapest közös dokumentumon dolgozik

Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira való válaszadásra” – közölte egy nappal a találkozót követően az Ukrinform hírügynökség.

Az ukrán elnök kijelentette: a biztonsági kérdések részét képezik ennek a dokumentumnak.

Zelenszkij hangsúlyozta: „a legkevesebb, amit Magyarországtól kérünk, hogy ne akadályozza Ukrajna NATO-meghívását. Vagyis ne támogasson, ne szavazzon ránk, de ne is blokkolja” – hangsúlyozta az elnök.

Az ukrán elnök csütörtökön Ungváron meglátogatta azt a klinikai központot, ahol az ukrajnai Donyeck, Harkiv és az oroszországi Kurszk megyei harcokban megsebesült ukrán katonák rehabilitációja történik, és állami kitüntetéseket adott át számukra.

Zelenszkij találkozott a Harkivból, Melitopolból, Dnyipróból és Nyikopolból áttelepült vállalkozások képviselőivel is – közölte az államfő hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva az Ukrinform. Zelenszkij kifejtette: nagyon fontos, hogy a vállalkozások és a munkavállalók Ukrajnában maradjanak és „segítsék Ukrajnát abban, hogy ebben az időszakban megőrizze stabilitását”.

Az Ukrinform által idézett adatok szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 350 vállalkozás települt át Kárpátaljára a háborús övezetből és az ideiglenesen megszállt területekről, a többségük Ungvár, Beregszász és Munkács környékére.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Jaszna Poljana települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza, valamint egy fegyveres határsértési kísérletet is, Novij Puty község közelében. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több üzemanyag- és lőszerraktárt, két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 95 repülőgéptípusú drónt.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a Pervij Kanal állami tévécsatornán azt mondta, hogy orosz hadsereg gyorsan halad Kupjanszk felé.

„Krugljakovka (ukránul: Kruhljakivka) már teljesen a fegyveres erőink ellenőrzése alatt áll, ami fenyegetést jelent az ukrán fegyveres erők azon csoportosítása számára, amely most Borovajában (ukránul: Borovában) van. Ha figyelembe vesszük a domborzatot (…) rögtön láthatjuk, hogy az ukrán fegyveres alakulatok számára most már gyakorlatilag nincs más menekülési útvonal, csak Izjum felé, a víztározó körül. (…) Ezért Krugljakovka nagyon komoly taktikai teret nyit a mieink számára” – mondta.

A Kupjanszktól mintegy 20 kilométerre fekvő Kruhljahivka elfoglalását szerdán jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

Kurszk irányában a orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett négy páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 28 600 embert, 180 harckocsit, 101 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1059 páncélozott harcjárművet, 768 gépkocsit, 248 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS- és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai Berdjanszkban három civil kórházi ápolásra szorult. A szamarai és a szaratovi reptér működését fenyegetettség miatt napközben ideiglenesen felfüggesztették.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev minden kezdeményezése arra korlátozódik, hogy bevonja a nyugati országokat konfliktusba.

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

A média a közelmúltban arról számolt be, hogy Zelenszkij győzelminek nevezett tervének nem nyilvános részében – egy meg nem nevezett, magas rangú amerikai tisztségviselő közlése szerint – arra kérte az Egyesült Államokat, hogy adjon nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat Ukrajnának.

Zelenszkij kijelentette: számára ez a kiszivárogtatás azt jelzi, hogy semmi nem marad titokban a partnerek között, de nem cáfolta az értesülést. Kifejtette, hogy a győzelmi terv részeként arra kérte a nemzetközi partnereket: adjanak Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekből álló csomagot azzal a feltétellel, hogy csak abban az esetben használja azokat, ha Oroszország hagyná tovább eszkalálódni a háborút.

Az elnök bírálta a NATO-partnereket, köztük az Egyesült Államokat, amiért nem tartják be a fegyverellátásra tett ígéreteiket, kifejtve, hogy Ukrajna a hadműveleteit tervezve minden időpontban konkrét szállítmányok megérkezésével számol. Kifogásolta, hogy a NATO a háború miatt nem tesz határozott lépéseket Ukrajna taggá válása érdekében, ehelyett ígért az országnak „hat-hét” légtérvédelmi rendszert, amelyeket – mint mondta – úgyszintén nem kaptak még meg.

Zelenszkij úgy vélekedett: a világ vezetői nem reagálnak kellőképpen arra, hogy Oroszország észak-koreai katonákat von be az Ukrajna elleni harci cselekményekbe. „Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok, a NATO, a nyugati partnerek, a Globális Dél és Kína hangja nem olyan erős, mint amilyennek lennie kellene az orosz területen jelen lévő észak-koreai kontingenst illetően. Ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert ez új fejezet nyit a háborúban” – mondta. Szerinte félő, hogy ugyanaz fog történni, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor, amire Nyugaton „az invázió legelején senki sem akart reagálni, mert féltek a helyzet súlyosbodásától”. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök így jött rá arra, hogy büntetlenül folytathatja ezt, és ezért támadta meg a Donyec-medencét is. Egyúttal úgy vélekedett, Észak-Korea hadseregének részvétele az orosz-ukrán háborúban nem lesz ok arra, hogy az európai országok csapatokat küldjenek Ukrajnába. Megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem ragaszkodott ehhez az elképzeléshez, és nem is tárgyalt róla. „Nagyon veszélyes ezt szóba hozni. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítjük a támogatást, amellyel már rendelkezünk” – tette hozzá.

Az államfő kiemelte, hogy az ukrán csapatok elfoglalhatnák az oroszországi kurszki régióban lévő atomerőművet, de nincs ilyen céljuk. Szavai szerint ezzel ugyanis olyanná válna Kijev, mint Moszkva. „Mi nem szálljuk meg mások létfontosságú infrastruktúráját, mint ahogy ők tették a zaporizzsjai atomerőművel” – tette hozzá.

A nemrég lezajlott georgiai választásokra rátérve Zelenszkij leszögezte, hogy Oroszország győzött Georgiában, mert az ország az Európai Unióhoz vezető út helyett inkább a Moszkvával való barátságot választotta. „Georgiának most oroszbarát kormány van, ott nincsenek szankciók Putyin ellen, és a vezetés nem akarja, hogy az ország az EU-hoz csatlakozzon. Georgiától elvették a szabadságot” – fűzte hozzá. Zelenszkij a moldovai helyzetet kommentálva megjegyezte, hogy Oroszország ott is ugyanazt akarja elérni, mint Georgiában. Egyúttal figyelmeztetett, hogy Ukrajna sokban különbözik Georgiától: „nagyobbak vagyunk, nagyobb a lakosságunk, és benne több olyan férfi van, aki nem akar orosz lenni” – szögezte le.