tóth gabi
Egy lépés a béke felé?
Volodimir Zelenszkij (R) ukrán elnök kezet fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, 2024. július 2-án Kijevben közös sajtótájékoztatójuk után Fotó: Genya Savilov Forrás: AFP
Összesen 45-47 állam- és kormányfő érkezik Budapestre az Európai Politikai Közösség (EPK) november 7-i, csütörtöki találkozójára a nemzetközi szervezetek vezetőivel együtt több, mint ötven delegációt várunk. November 8-án az EU informális csúcstalálkozóján pedig mind a 27 tagállam és minden EU-s intézmény képviselteti magát, tehát harmincnál több delegáció vesz részt.
Magyarország történetének legnagyobb szabású politikai-diplomáciai eseményére kerül sor e hét csütörtökön és pénteken.
Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójának célja, hogy a tagállamok és szövetségeseik megvitassák Európa biztonsági kihívásait. A jelenlegi többszörös válság: az orosz–ukrán háború, a közel-keleti és az afrikai konfliktusok, a migráció és a gazdasági instabilitás kezelése kulcsfontosságú az európai jövő szempontjából. A találkozó után egy nappal pedig az Európai Unió Tanácsának informális ülésére is sor kerül szintén Budapesten, amelynek témája az EU-s növekedési paktum lesz, ami a magyar elnökség egyik prioritása.
Két napon át a legfontosabb uniós vezetők és a többi európai vezető is Budapesten lesz, ami azért is fontos időpont, mert Trump győzelmével nagyot fordult a világ és lényegében egy újratervezésre van szüksége Európának.
– mondta el lapunknak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.
Hagyományosan a sorosan elnöklő országban kerül sor a nem hivatalos uniós tanácsülésre, emellett pedig az Európai Politikai Közösség ülésére is félévente kerül sor. Ennek köszönhetően az európai kontinens politikai krémje érkezik Budapestre, hangsúlyozta az elemző.
Lajkó Fanni arra is rámutatott, hogy annak fényében, hogy mennyi kritika érte a magyar miniszterelnököt az elszigeteltsége kapcsán – az Európai Parlamentben többen is úgy fogalmaztak, hogy vele nem is áll szóba senki –, ezzel szemben most a legmagasabb szinten fogja fogadni Orbán Viktor a legfontosabb európai vezetőket.
– Amit leginkább kiemelnék, fogalmazott Lajkó Fanni, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hazánkba érkezik, aki az eddigi négy EPK-találkozó mindegyikén részt vett.
– Zelenszkij a háború kezdete óta nem járt hazánkban, és ez Magyarország szerepét felértékeli. Nagyon fontos téma lesz várhatóan a béketeremtés kérdése és pont a már említett újratervezés miatt, amire szüksége van az Európai Uniónak az amerikai elnökválasztás után, hangsúlyozta a szakértő.
A másik ilyen fontos téma a versenyképesség, ami a magyar elnökség egyik prioritása is, és várható egy budapesti nyilatkozat, egy budapesti versenyképességi paktumnak az elfogadása is.
– összegezte Lajkó Fanni.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) csütörtöki találkozójára, valamint a pénteki informális EU-csúcsra egyaránt a Puskás Arénában kerül sor. Összesen 45-47 állam- és kormányfő érkezik Budapestre az Európai Politikai Közösség (EPK) november 7-i, csütörtöki találkozójára, a nemzetközi szervezetek vezetőivel együtt több mint ötven delegációt várunk. November 8-án, az EU informális csúcstalálkozóján pedig mind a 27 tagállam, és minden EU-s intézmény képviselteti magát, tehát 30-nál több delegáció vesz részt.
Magyarország történetének legnagyobb szabású politikai-diplomáciai eseményére kerül sor e hét csütörtökön és pénteken.
Az amerikai elnökválasztás alapvetően meghatározza a két rendezvényt. Az, hogy Trump nyert, ezzel Európának újra ki kell találnia magát, úgy az Európai Politikai Közösségnek, az angoloknak, a Nyugat-Balkánnak a keleti partnerségnek, mint az Európai Uniónak
– mondta el a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója.
A két hatalmas politikai rendezvényen nem csupán protokolláris események, hanem valódi viták várhatók. Orbán Viktor és Magyarország ugyanis ebben egy olyan alternatívát képvisel, ami most már az Egyesült Államokban is többséget kapott, hangsúlyozta a szakértő.
Kiszelly Zoltán szerint nem csupán az Orbán-kormány elszigeteltségéről szóló híresztelések dőlnek meg, hanem – ahogy mondani szokták – Orbán Viktornak igaza lett.
– Donald Trump a legtöbb kérdésben, a háború kérdésében, a főbb értékek tekintetében és az amerikaiak is azt gondolják, amit mi. A gazdaság, a családi értékek és sok egyéb kérdésben is, és Európának ehhez kell igazítania magát – tette hozzá.
Az unió és a NATO korábbi döntései azt mutatták, hogy át akarják venni a háború finanszírozását Amerikától, de bekövetkezett az az eset, amitől féltek. Egyértelmű a többség Trump mögött és azon politika mögött, amit ő képvisel, és ezért van az, hogy az európai elitnek azon kell elgondolkodni, hogy ha nem akarnak Kamala Harris sorsára jutni, akkor nekik is változtatniuk kell
– mutatott rá a szakértő.
– Orbán Viktor joggal mondhatja azt – amit a Századvég számai is a mutatnak –, hogy úgy, ahogy az amerikaiak és a magyarok, az európaiak sem kérnek a migrációból és a háborúból. Több dologban is a korrekciót várták el az amerikai szavazók, és ezért szavazták meg Trumpot; és Európában is el kell gondolkodni, hogy folytatják-e ezt az ideológiavezérelt gondolkodást vagy Európában is egy korrekció következik be.
– A jelenlegi brüsszeli emberekkel és a szivárványkoalíciókkal nem lehet változtatni. Az a tragédiája Európának, hogy Magyarország a jó úton jár, és visszaigazolást nyert a mi utunk, Brüsszel viszont szembemegy a transzatlanti autópályán – összegezte Kiszelly Zoltán.
A magyar határőrizeti rendszer sikeres, Magyarország az egyedüli ország az Európai Unióban (EU), amely a schengeni követelményeknek megfelelően ellenőrzi és őrzi az államhatárát 2015 óta – mondta a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán. Bakondi György beszámolt arról, hogy
idén eddig 11 000 illegális migráns próbált átjutni a határon, mintegy száz embercsempészt sikerült elfogni, a határbiztonság fenntartásáért aktív az együttműködés a szerb hatóságokkal.
A magyar határőrizeti rendszer sikere ellenére az EU, amely politikai nyilatkozatokban ugyan hangsúlyozza a külső határok őrizetének fontosságát, komoly bírságot szabott ki Magyarországra, amit a magyar kormány nem hajlandó kifizetni, hiszen a határt a schengeni követelményeknek és a magyar emberek érdekeinek, szándékainak megfelelően őrzik – utalt rá. A belbiztonsági főtanácsadó a menekültkérelmekkel összefüggésben teljesen világosnak nevezte,
a 2015 óta folytatott magyar módszer az igazán eredményre vezető, azaz a migránsoknak az országon kívül kell megvárniuk kérelmük elbírálását.
Bakondi György szerint súlyos rizikót jelent Európára az a migrációs paktumban megfogalmazott elképzelés, hogy mindenkit be kell engedni, majd ki kell utasítani azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, a kiutasítás ugyanis elenyésző számban sikeres.
Sokan eleve elkerülik a találkozást a hatósággal, mivel pontosan tudják, hogy nem kapnának menekültstátust. Illegálisan tartózkodnak az adott országban, és többnyire feketemunkából vagy bűnözésből tartják fenn magukat, ez is hozzájárul, hogy sokat romlott a közbiztonság Nyugat-Európában
– tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta, növekszik a Nyugat-Európában illegálisan tartózkodók tábora, és az elmúlt évek Európában elkövetett terrorcselekményeinek vizsgálatakor látható, hogy az elkövetők között sok a kiutasított. Nekik el kellett volna utazniuk Európából, de nem tették, és valamelyik terrorszervezet „alvó ügynökei” voltak.
Bakondi György szólt arról, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépés téma lesz Budapesten az Európai Politikai Közösség csütörtöki csúcstalálkozóján és az Európai Tanács pénteki informális ülésén is.