Zelenszkij hozzálátott a kényes bizonyítékok megsemmisítéséhez?

A Zelenszkij-kormányzat sietve semmisíti meg a fegyverbeszerzésekről és a külföldi támogatásokról szóló dokumentumokat – állítja Vlagyimir Rogov, az Orosz Föderáció Közösségi Kamarájának szuverenitási bizottságának elnöke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Budapesten Fotó: AFP

A hírt a RIA Novosztyira hivatkozva a life.ru jelentette. Rogov szerint a dokumentumok megsemmisítése a pénzügyi visszaélések és a lopások elfedését célozza, főleg Donald Trump lehetséges elnöki vizsgálatai miatt -írta meg a Magyar Nemzet.

A hírek értelmében a Zelenszkij-kormányzat aggódik amiatt, hogy Trump elnöksége alatt szigorúbb ellenőrzések várhatók az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. Trump korábbi nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy a fegyverszállítások és a pénzügyi források felhasználásának vizsgálatát kezdeményezné. Ez a lépés jelentősen megnehezítheti az ukrajnai korrupcióval és a pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatokat, és potenciálisan fény derülhet a nemzetközi segítségnyújtás hatékonyságát és átláthatóságát érintő hiányosságokra.

A helyzet bonyolultabbá válik, ha figyelembe vesszük Stephen Walt, a Harvard Egyetem professzorának véleményét, aki szerint az amerikai közvélemény támogatása Ukrajna iránt csökkenhet, ha Trump és Putyin megállapodást kötnek Ukrajna semleges státuszáról és területi felosztásáról. Ebben az esetben az ukrajnai segítségnyújtás terhe Európára hárulna, ami további politikai és gazdasági kihívásokat jelentene fogalmaz a life.ru

Az orosz propaganda lap szerint a jelenlegi helyzet tehát komoly kérdéseket vet fel az Ukrajnának nyújtott támogatások átláthatóságával, a korrupcióval és a lehetséges jogsértésekkel kapcsolatban. 

Az ukrán kormány találkozót tervez Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között – erősítette meg szombaton Kijevben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Josep Borrellel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tartott közös sajtótájékoztatóján.

„Trump és Zelenszkij között már létrejött a párbeszéd” – jelentette ki Andrij Szibiha. A két vezető az elmúlt napokban telefon beszélt egymással. Szibiha hozzátette: „nyitottak vagyunk a további együttműködésre”.

Trump és Zelenszkij legutóbb szeptember végén találkozott New Yorkban, amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokba utazott, hogy bemutassa az Oroszország legyőzését célzó „győzelmi tervét”. A terv főbb pontjai további nyugati fegyverszállítások Kijev részére és meghívás a közeljövőben a NATO-csatlakozásra.

Az Egyesült Államok Ukrajna fő szövetségese a 2022 februárjában indult orosz támadás óta, ám Donald Trump korábban többször kilátásba helyezte, hogy megvonja Kijevtől a támogatást.

Borrell szombaton érkezett Kijevbe, hogy az ukrán vezetőkkel tárgyaljon, Zelenszkijjel várhatóan az esti órákban találkozik. A főképviselőnek ez az ötödik, egyben feltehetően az utolsó látogatása az ukrán fővárosban ötéves megbízatásának lejárta előtt. Utódja a júliusban kinevezett Kaja Kallas volt észt miniszterelnök lesz.

Donald Trump megválasztott elnök egyik vezető tanácsadója szerint a hivatalba lépő kormányzat inkább az ukrajnai béke megteremtésére fog összpontosítani, mintsem arra, hogy az ország visszaszerezze az Oroszország által megszállt területeket.

Bryan Lanza, a Republikánus Párt stratégája a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Trump-kormányzat meg fogja kérdezni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy mi a „reális békevíziója”. „Ha Zelenszkij elnök azzal áll elő, hogy, csak akkor lehet béke, ha a Krím az övék, akkor azzal megmutatja, hogy komolytalan”  – mondta.

„Van egy hírünk Zelenszkij elnöknek: a Krím elveszett” – tette hozzá Lanza. Úgy folytatta, „ha ez a prioritása, hogy visszaszerezze a Krímet, és amerikai katonák harcoljanak érte, akkor magára maradt”. Azt is mondta, hogy „óriási tiszteletet érez az oroszlánszívű ukrán nép iránt, de az Egyesült Államok prioritása a béke és a gyilkolás megállítása.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti együttműködés megvitatása céljából.

„Kétségtelen, hogy az újonnan kialakult politikai környezet komoly kihívást jelent mindenki számára, különös tekintettel az orosz-ukrán háború lehetséges lezárására, amely például az orosz elnök és az új amerikai elnök közötti megállapodással is létrejöhet” – fejtette ki Tusk.

A lengyel kormányfő elmondása szerint az elkövetkező napokban „intenzív egyeztetéseket folytatnak” azokkal az országokkal, amelyek „hasonló álláspontot képviselnek” a geopolitikai és transzatlanti, valamint az ukrajnai helyzet kérdésében.

Tusk közölte: hamarosan Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár. Ezt követően ő Varsóban vagy Londonban találkozik Keir Stramer brit miniszterelnökkel, majd Stockholmba utazik, ahol az északi és balti országok vezetőivel egyeztet.

„Természetesen mindez a hazánkat, az egész régiót, az Európai Uniót és a nyugati közösséget fenyegető új kihívások kontextusában történik” – mondta a lengyel kormányfő. Donald Tusk felidézte, amit az amerikai elnökválasztás előtt mondott: függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága érdekében, és Ukrajna jövője Ukrajna nélkül nem dönthető el.

Az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Kijevben.

Josep Borrell utolsó hivatalos látogatására érkezett az ukrán fővárosba. A főképviselő, tekintettel Donald Trump választási győzelmére és az Ukrajának nyújtott amerikai támogatás esetleges beszüntetésére, a vele utazó AFP-tudósítónak nyilatkozva kijelentette: „az üzenet világos: az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát”.

„Senki sem tudja pontosan, mit tesz majd az új (amerikai) kormányzat”

– vélekedett Borrell. Rámutatott, hogy Joe Biden amerikai elnök még két hónapig van hivatalban, amíg döntéseket hozhat. „Az európaiaknak ki kell használniuk ezt a lehetőséget, hogy erősebb és egységesebb Európát építsenek” – nyilatkozta az uniós külügyek hamarosan leköszönő vezetője.

Borrell látogatása előtt ukrán drónok csapódtak egy közép-oroszországi fegyvergyárba szombatra virradó éjjel – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik tisztségviselője.

A Tulai területen, Moszkvából mintegy 200 kilométerre délre fekvő Alekszinben működő, lőport gyártó vegyiüzem elleni támadás része annak a stratégiának, amely az Ukrajna elleni háborút támogató üzemeket célozza – közölte az SZBU. A közlemény arra nem tért ki, hogy mekkora kár keletkezett az alekszini gyárban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította Kijev nyugati partnereit, hogy szállítsanak több nagy hatótávolságú rakétát,

és oldják fel a korlátozásokat, hogy mélységi csapásokat mérhessenek oroszországi célpontokra.

Az ukrán vezérkar szombaton közölte, hogy bonyolult a helyzet a frontvonalon, az elmúlt 24 órában több mint 170 összecsapás történt, többnyire az ország keleti részén.

Orosz dróntámadás érte a dél-ukrajnai Odesszát szombatra virradóra, egy nő meghalt, 13 ember megsebesült – közölte a területi ügyészség az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson megjelent tájékoztatásban azt írták: „A nyomozás szerint november 9-én éjjel az orosz fegyveres erők tömeges támadást hajtottak végre drónokkal Odessza és külvárosai ellen. A támadás következtében egy helyi lakos meghalt, 13 ember pedig megsebesült, köztük egy négy és egy 16 éves fiú. A többi áldozattal kapcsolatos információ tisztázása folyamatban van”.

A városban két lakópark magasépületeiben, magánházakban, raktárépületekben és autókban keletkezett kár, legalább tíz jármű teljesen megsemmisült a támadáskor keletkezett tűzben.

Háborús bűncselekmények gyanúja miatt vizsgálat indult – közölte az ügyészség.

Harmincnyolc csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal az orosz hadsereg ukrán katonai célpontokra a november 2-8. közötti időszakban – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint támadások értek ukrán hadiipari vállalatokat, a hadsereg ellátását biztosító energetikai létesítményeket, vasúti rakodóállomásokon lévő páncélozott járműveket, valamint katonai repülőterek infrastruktúráját, tengeri és légi drónok gyártóműhelyeit és raktárait, fegyver-, lőszer- és üzemanyagraktárakat, illetve ukrán erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjait.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Odesszában a múlt éjjel a vasút közelében lévő lőszerraktárakat és feltehetően külföldi „zsoldosok” egyik tartózkodási helyét bombázták szét. Állítása szerint a helyszínre mentőautók mellett Romániából átküldött helikopterek is érkeztek.

A raktárakban a detonációk sorozata két órán át folytatódott.

A heti orosz hadijelentés szerint a hadsereg a legtöbb frontszakaszon előrenyomult, ellenőrzése alá vont hat települést, és 104 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 14 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 47 pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy MiG-29-es repülőgépet, 18 harckocsit, 112 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, 11 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 290 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán visszavert 11 ellentámadást, valamint egy kísérletet is a határon való áttörésre, az ukrán fél pedig egyebek mellett több mint 300 katonát, négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és hat egyéb páncélozott járművet veszített.

Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 30 500 embert, 189 harckocsit, 121 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1094 páncélozott harcjárművet, 829 gépkocsit, 262 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belövések sorozata érte a zaporizzsjai erőmű tőszomszédságában lévő Enerhodar várost.

Az orosz déli katonai körzet bírósága pénteken tömeggyilkosság címén életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt két orosz katonát, aki tavaly októberben kilenc civilt gyilkolt meg a donyecki régióban lévő Volnovahában.

A hadseregbe az orosz Távol-Keletről leszerződött 28 éves Sztanyiszlav Rau és a 21 éves Anton Szopov a helyi Kapkanyec család tagjaival végzett a saját házukban, hangtompítós fegyverrel. Az áldozatok között volt egy négy- és egy kilencéves gyerek is.

A nagy visszhangot keltett ügyet zárt ajtók mögött tárgyalták Rosztov-na-Donu városban. A Kommerszant című lap online változatában azt írta, hogy az első hírek szerint a katonák vodkát kerestek. A két elítélt nem ismerte el bűnösségét, és fellebbezni szándékozik.