Fordulat Washingtonban, a Szenátusban is a republikánuséké a többség

A republikánusok kerülnek többségbe az amerikai szenátusban, miután a kedden tartott részleges kongresszusi választáson két helyet is elnyertek a demokrata párttól – derül ki a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott, magas feldolgozottságú választási részeredményekből.

Nyugat-Virginia állam részéről Jim Justice kormányzó, Ohióban pedig Bernie Moreno üzletember veszi át a szenátori megbízatást olyan posztokon, amelyeket eddig demokrata pártiak birtokoltak. Justice 95 százalékos feldolgozottságnál 68,8-27,7 százalék arányban vezetett demokrata kihívójával, Glenn Elliott-tal szemben, Moreno pedig 92 százalékos feldolgozottság szerint 50,4-46,2 százalék arányban múlta felül Sherrod Brown eddigi szenátort.

A 100 tagú amerikai szenátusban eddig 51-49 arányban a demokraták voltak többségben. A mostani választáson a mandátumok nagyjából egyharmadáról döntöttek.

„Soha nem történt még ilyen ebben az országban, de talán még azon kívül sem. A győzelemnek még nagyobb jelentősége lesz, mert segíteni fogunk az országunk gyógyulásában. Segíteni fogok az országunknak, mert nagyon nagy szüksége van rá. Rendbe fogjuk hozni a határainkat. Mindent rendbe fogunk hozni az országunkkal kapcsolatban. És nem véletlenül írtunk történelmet ma este. Olyan akadályokat győztünk le, amelyeket senki sem tartott lehetségesnek” – fogalmazott győzelmi beszédében Donald Trump.

A politikus az előtte álló legfontosabb feladatok között emelte ki az adósságok rendezését, az adók csökkentését, a határok biztosítását és a háborúk megállítását.

„Határokat akarunk. Védelmet akarunk. Azt akarjuk, hogy a dolgok jól és biztonságosan működjenek. Jó oktatást akarunk, és egy erős hadsereget, amelyet ideális esetben nem kell bevetnünk. Tudják, négy évvel ezelőtt nem háborúztunk. Nem voltak háborúk” – hangsúlyozta Donald Trump, majd összefogásra szólította fel az Egyesült Államok lakóit.

Nemcsak az amerikai elnökválasztás sikerének örülhettek a republikánusok, ezzel párhuzamosan ugyanis a washingtoni szenátusban is sikerült többséget szereniük. Texas államban például Ted Cruzt választották újra republikánus szenátornak elsöprő többséggel.

„A bevándorlás elszabadult. A gazdasági előrejelzés és a jelenlegi helyzet is rémes. Ez elfogadhatatlan, szükségtelen és egyszerűen rossz. Ennél mi jobbak vagyunk és jobbat is érdemlünk ennél. Most várjuk, hogy az elkövetkező napokban, hetekben és hónapokban jobb legyen” – mondta egy republikánus szavazó.

Csalódniuk kellett azonban a demokraták támogatóinak, elnökjelöltjük,

Kamala Harris helyett ugyanis csak a kampányfőnöke állt az emberek elé, hogy lemondja az amerikai alelnök beszédét. Ezután rövid idő alatt elszálingózott a tömeg a washingtoni kampányzáróról.

„Elviseljük ezt a helyzetet, ahogy ez egy demokráciában szokás. Együtt kell élnünk az eredményekkel, és tovább kell lépnünk, hogy országunk és demokráciánk szilárd legyen” – vélekedett a demokrata párt egyik támogatója.

Az elnökválasztásnak hivatalos végeredménye december közepén lesz, amikor az elektorok több mint várhatóan Donald Trumpot szavazzák meg az ország új vezetőjének. Az Egyesült Államok 47. elnökét pedig január 20-án iktatják be hivatalába.

Donald Trump teljesítménye földrengésszerű győzelmet jelezhet, amely olyan felhatalmazáshoz juttathatja, amellyel még nem rendelkezett 2016-ban. Faragó Csaba, a Századvég külkapcsolati vezetője értékelte a hirado.hu-nak „a nyugati politikatörténet legnagyobb visszatérését”, vagyis Donald Trump győzelmét a novemberi 5-i elnökválasztáson. A kampány és a választás átfogó jellegű tanulságaként a szakértő kiemelte: mindig a helyzethez kell igazítani a kampányt, és egyértelműnek kell lenni.

A billegőállamok közül a kulcsállam végül Pennsylvania lett, ahol gyakorlatilag kijelenthető, hogy Donald Trump megnyerte a választást. Elmondható tehát, hogy végül, ha két évvel később is, de csak előtört az a „vörös hullám” („Red Wave”), amelyet még korábban, a 2022-es félidős választásokra prognosztizáltak, Donald Trumpot pedig egy „nagyon szép elektori számmal” fogják megválasztani az Egyesült Államok 47. elnökének. Faragó Csaba kisebb esélyt lát a 315 elektori szavazat megszerzésére, viszont így is valószínű, hogy jóval 270 felett alakulhat a végeredmény, akár a 280-at is átlépheti.

Még érdemes megvárni az utolsó beérkező szavazatokat is, ezért akár a győzelmi beszédnek is pontosabb lenne az utóélete, viszont

ha jobban kinyílik az olló a jobboldal javára, akkor elmondható lehet, hogy földrengésszerű győzelmet arathatott Donald Trump az elnökválasztáson.

Ennek lehetősége nem csupán azt jelentené, hogy – Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint – „a nyugati politikatörténet legnagyobb visszatérésének” lehetünk most szemtanúi, de egyúttal olyan felhatalmazással vághat most neki Donald Trump a kormányzásnak, amellyel 2016-ban még nem rendelkezett.

Hosszú út vezetett a mai napig, amelynek feltérképezését érdemes jóval előbbről indítani, mint a hivatalos választási időszak, ezért vissza kell menni az időben a négy évvel ezelőtti választásig. 2020-at követően kezdődött az akkori eredmények és tanulságok értelmezési versenye, a folyamat keddi választási eredményekkel és Donald Trump győzelmi beszédével zárult. Faragó Csaba szerint a jobboldali győzelem kettő fontos feltétel teljesülésének köszönhető.

Az első feltétel a pártpolitikai folyamatok letisztázása, illetve adott annak hiánya és elodázása.

Az amerikai jobboldalon gyakorlatilag a 2020-as választás óta egyértelmű volt, hogy Donald Trump idén szeretné újra megmérettetni magát, számolva azzal a lehetőséggel, hogy nem egymást követő két ciklusban lesz konzervatív vezetése Amerikának. Ezzel szemben a Demokrata Párt számos olyan problémával rendelkezett – például Joe Biden látványos szellemi leépülése –, amelyet hol elrejteni, hol az első számú ellenfél, vagyis Donald Trump akadályoztatásával igyekeztek elterelni róla a figyelmet. Gondolhatunk például a 2023 tavaszán Trump ellen indított vádeljárásra. Ezek a lépések végül nemhogy nem vezettek eredményre, hanem kifejezetten kontraproduktívak voltak, hiszen nem eredményezett mást, mint felszínen tartotta Trump narratíváját.

Tehát azzal, hogy el akarták tüntetni, a demokraták nem értek el mást, mint versenyben tartották Trumpot.

A demokraták a helyzetet kerülőutakon, a popkulturális és médiastruktúrákon keresztül influenszerek és színészek, énekesek támogatásának megszerzésével, hirdetések nagy mennyiségben történő feladásával és kiterjedt marketingkampánnyal igyekeztek kozmetikázni. Ez részükről hiba volt, ennek köszönhetően a jobboldal az amerikaiakat jobban érdeklő kérdésekkel foglalkozott és a kampányt is ehhez igazította.

Mindez kevésnek bizonyult, a kései szembenézés pedig Joe Biden júliusi kényszerű visszalépéséhez vezetett. Ezzel gyakorlatilag beárazták a versenyt, a republikánusok pedig jobb pozícióból tudtak nekifutni a választásnak. Ezt mutatja Trump bejelentése arról, hogy többséget szereztek a kongresszus alsó- és felsőházában. Mindez ugyanakkor nem valósulhatott volna meg, ha Donald Trump vezetésével az amerikai jobboldal nem hajtott volna végre egy tényleges megújulást.

A pártpolitikai tényezőkön – vagyis a republikánusok stabilitásán és a demokraták válságán – túlmenően volt még egy további fontos tényező, amely történelmi győzelemhez segítette a jobboldalt.

A győzelem második feltétele a jobboldal központi kampányüzenete volt, nevezetesen: Trump helyreállítja az amerikai gazdaságot.

Erre a demokraták csak ideológiai válaszokkal, illetve átideologizált témákkal tudtak válaszolni, amire a középen álló szavazók most nem voltak vevők.

Szóba került a korai és levélszavazás kérdése is, mivel Kamala Harris is levélben adta le szavazatát. Önmagában a levélszavazás aktusa vezető politikus részéről nem befolyásolja a verseny alakulását, ez azért sem fontos, mivel vannak az államokon belül olyan térségek, ahol nincs lehetőség a személyes vagy a korai szavazásra.

Ebben a kérdésben az időzítés számíthat kulcskérdésnek.

Kamala Harris alig három nappal a választás kitűzött napja előtt szavazott levélben, ezzel szemben Barack Obama 2008-ban már 2-3 héttel a választás előtt adta le a levélszavazatát. Faragó Csaba  a levélszavazatokra épülő kampány jó gyakorlataként Maryland magyar származású republikánus képviselőjének, Andy Harrisnek az újraválasztását említette példaként arra, hogy a kampány strukturálásával kapcsolatban alátámaszthassa tételmondatát:

mindig a helyzethez kell igazítani a kampányt és egyértelműnek kell lenni.

Kamala Harris nem tartott beszédet a választás éjszakáján. Faragó Csaba szerint ez is azt mutatja, hogy a Demokrata Párt „lefagyott”, és gyakorlatilag nem tudja feldolgozni az új helyzetet.