Varga Mihály elfogadta a felkérést a Magyar Nemzeti Bank elnöki pozíciójára

Varga Mihály pénzügyminiszter elfogadta Orbán Viktor felkérését, így ő lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály pénzügyminisztert jelölte a Magyar Nemzeti Bank új elnökének. Varga Mihály a jelöltséget elfogadta – jelentette be a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A felkérést Varga Mihály elfogadta, és ígéretet tett arra, hogy „jövőbeni munkájával is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálja”.

„Megtisztelő, hogy 4800 napon át nemzetgazdasági-, majd pénzügyminiszterként szolgálhattam a hazámat” – írta Facebook-oldalán Varga Mihály.

A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának (COMPET) ülését követően, amelyen a belső piacért és az iparért felelős miniszterek vettek részt, Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az európai versenyképesség elvesztésének folyamata az elmúlt években felgyorsult. Kijelentette: a versenyképességi megállapodásról szóló Budapesti Nyilatkozattal megindulhat a gazdasági növekedés, valamint a zöld és gazdasági átállás.

Kiemelte:

az új geopolitikai valóság azt mutatja, hogy a versenyképesség és a jólét területén nagyon fontos határozottan fellépni Európa vezető szerepe érdekében.

Hangsúlyozta: a stratégiai szuverenitás további elmélyítésére van szüksége a belső piacnak, csökkenteni kell a szabályozói terheket és javítani az üzleti környezetet, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A versenyképességnek a produktivitáson és az innováción kell alapulnia, nem pedig kereskedelmi korlátok emelésén, vagyis protekcionizmuson – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint az európai gépjárműipar kihívásairól folytatott vita megmutatta, hogy a klímacélokat összhangba kell hozni az iparpolitikai és a versenyképességi célokkal. A miniszter a problémát abban látja, hogy az Európai Unió „előre rohant” a klímacélokat illetően, és ehhez nem igazította hozzá az iparstratégiát.

„Nem segítettük a járműipart abban, hogy teljesíteni tudja ezt a célt, és megvalósítsa a zöld átállást”

– fogalmazott Nagy Márton, majd hozzátette: a 2035-ös klímacélt el kell érni, és az elektromos autózásra át kell állni.

Nagy Márton elmonda: a tanácsülés során vita alakult ki arról, hogy a nukleáris energia tiszta, azaz nulla kibocsátású energiának számít-e vagy sem. A vita tétje, hogy lehet-e támogatni az atomenergiát az európai uniós költségvetésből vagy a nemzeti költségvetésekből állami támogatással kell-e – magyarázta.

E tekintetben a magyar álláspont egyértelmű: Magyarország a nukleáris energiát zöld és tiszta energiának tartja – húzta alá. Amely országnak olcsó energiája van, az gyorsabban át tud állni az elektromos autózásra, és az iparát is meg tudja menteni – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

A klímacélok elérésének nem szabad az európai uniós versenyképesség rovására mennie – szögezte le Lóga Máté gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár csütörtökön Brüsszelben, az EU versenyképességi tanácsának ülését megelőzően adott sajtónyilatkozatában.

Az államtitkár elmondta: az ülésen a tagországok illetékes kormánytagjai elsősorban arról fognak egyeztetni, miként lehet – az Enrico Letta és Mario Draghi által jegyzett jelentéseket alapul véve, a Budapesti Nyilatkozattal összhangban – „jobb és versenyképesebb Európát építeni”.

Mint mondta, ehhez az Európai Bizottságnak olyan eszközrendszert kell kialakítania, amely figyelembe veszi az egyes tagországok észrevételeit, miképpen lehetne fejleszteni és finomhangolni a jelenlegi szabályozást, a többi között az üzleti élet számára kedvezőbb módon.

Hangsúlyozta: jobb szabályozási keretrendszer kialakítására van szükség, olyanra, amelynek segítségével a kisvállalkozások versenyképességét hosszú távon is megőrizzék és növeljék.

Hozzátette: az ülés egyik, hét tagország által beterjesztett napirendi pontja külön kitér a klímacélok, az iparpolitika és a jelenlegi versenyképesség közötti egyensúly kérdésére.