Válság Németországban, megbukik a német kormány?

A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Olaf Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert. Január 15-én pedig bizalmi szavazást javasol a kancellár a parlamentben. Egyenes az út az előrehozott választásokig - írta a Magyar Nemzet az MCC Magyar-Német Intézetének elemzése nyomán.

Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) beszél a Deutsche Telekom AG fórumának résztvevőihez a „közlekedési lámpa” koalíció felbomlása után Fotó: Carsten Koall Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A három éve, 2021 őszén felállt hárompárti jelzőlámpa koalíció magára a haladás koalíciójaként hivatkozott, számos progresszív politikai célkitűzést kijelölve. A három nagyon különböző párt – a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek – a kezdetektől fogva vitában álltak egymással az ellentétes politikafelfogásaik okán. Kiváltképp érvényes volt ez a szabaddemokrata FDP-re, amely mindig a polgári oldal részeként, egyfajta polgári-liberális pártként határozta meg önmagát, de mégis szerepet vállalt egy explicit baloldali együttműködésben, írta elemzésében Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója.

Most hasonló kelepcébe került bele az FDP. Németországban az alkotmányban rögzített adósságfék miatt az új adósságok összege nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Ezt a szabályt majdnem folyamatosan kiiktatják az alaptörvény 115-ös cikkelyére hivatkozva, melynek 6. bekezdése az ezt a mértéket meghaladó adósságfelvételt engedélyezi, ha egy különleges veszélyhelyzet áll fenn. Az eredetileg pl. természeti katasztrófák miatt bevezetett kivétel lassan már mindennapossá vált. Ennek vetett véget a tavalyi alkotmánybírósági ítélet, melynek következtében számos kiadáscsökkentést kellett a szövetségi kormánynak még az év elején végrehajtania. Ebben az időben került sor a németországi gazdák nagyszabású tüntetéseire is.

Christian Lindner (FDP) a hivatali esküjére hivatkozva megtagadta ezt a lépést, sőt ő maga javasolta, hogy közösen vessenek véget a kormányzásnak, s kezdeményezzenek előrehozott választásokat. Sajtóértesülések szerint Olaf Scholz kancellár viszont ultimátum elé állította Lindnert: vagy hozzájárul a magasabb adósságokhoz, vagy azonnali hatállyal elbocsátja. 

Televíziós üzenetében a kancellár súlyos vádakat fogalmazott a kisebbik koalíciós társ ellen. A súlyos vádakra az érintett is reagált: Kifogásolta, hogy Scholz teljesen elzárkózott az FDP ötleteiről azokról tárgyalni sem volt hajlandó. 

Hogyan tovább? 

Miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminisztert – jogilag korrekten felkérte a szövetségi elnököt, hogy bocsájtsa el – a többi FDP-s miniszter is testületileg lemondott. Volker Wissing közlekedési miniszter ellenében maradna a kormány tagja. A Bundestag őszi időszakában változó többségekkel igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal kezdeni az új évet: 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után – ez már csak formalitásnak számít, hisz maga a kormánypártok is támogatni fogjak ezt, az ellenzék pedig biztosan – a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előrehozott választásokat ír ki. Ilyen történt már 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is. 

 A kormány nem áll nyerésre: Aktuális közvéleménykutatási adatok szerint a három kormánypárt támogatottsága együttesen alig éri el a 30 százalékot, míg az ellenzéki CDU 30 százalék felett, az AfD valamivel 20 százalék alatt szerepel, az új játékos BSW pedig 6-7 százalékon áll.

Nem sokkal később a kancellár egy sajtótájékoztatón bejelentette: január 15-én bizalmi szavazást tartanak a német parlamentben, ha ott megbukik, akkor márciusra új választásokan írnak ki Németországban.

Scholz szerda este hosszasan beszélt a pénzügyminiszterrel megromlott kapcsolatáról. A sajtótájékoztatón Scholz súlyos kritikákkal illette Lindnert, aki szerinte semmilyen kompromisszumkészséget nem mutatott arra, hogy közösen dolgozzák ki a jövő évi költségvetést. Scholz elmondta, szerda este egy csomagot ajánlott Lindnernek és az FDP-nek, amelyben többek között szó esett az energiaárak csökkentéséről és a beruházási prémiumok bevezetéséről, illetve további támogatások folyósításáról Ukrajna számára.

– mondta Scholz, majd kifejtette, az egykori pénzügyminiszter túl gyakran bocsátkozott kicsinyes pártpolitikai vitákba, illetve saját pártja rövid távú túlélésével foglalkozott.

Nem sokkal később Lindner egy nyilatkozatban közölte, hogy Scholz végül az adósságfékek felfüggesztését követelte tőle. Lindner azt állította, hogy ezt hivatali esküjénél fogva nem tehette meg. Emellett az Olaf Scholz által megfogalmazott kritikákra válaszul a volt pénzügyminiszter elmondta, a kancellár tudatosan feszítette szét a kormánykoalíciót.

– emelte ki Linder. Robert Habeck alkancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter az este folyamán kiadott nyilatkozataikban kiemelték, sajnálják a koalíció felbomlását, és szükségtelennek nevezték azt.

követően az FDP másik három minisztere is elhagyta a kormányt, így a koalíció válsághelyzetbe került. Scholz éjjel bejelentette, hogy egyelőre kisebbségben folytatják a kormányzást, januárban pedig bizalmi szavazást kér a parlamentben.

Lindner menesztését a kancellár azzal indokolta, hogy biztosítani kell az ország stabilitását és a kormány számára a megfelelő cselekvési szabadságot ahhoz, hogy továbbra is meg tudja hozni az ország számára szükséges döntéseket.

Úgy vélte, hogy Lindner előrébb helyezte pártjának érdekeit a kormányéinál.

Habeck ezt követően kijelentette, hogy a Zöldek teljesítik vállalt kötelességeiket, és hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a kormány stabil tudjon maradni Németország és az Európai Unió érdekében.

Christian Lindner sajtótájékoztatóján arról beszélt: Olaf Scholz nem ismerte el, hogy az országnak új gazdasági modellre van szüksége. Azt mondta, a kancellár egyebek között arra akarta rákényszeríteni, hogy pénzügyminiszterként helyezze ideiglenesen hatályon kívül az ország gazdasági stabilitását biztosító adósságféket, amelyet Németországban az alkotmány is magában foglal.

Olaf Scholz közölte azt is, hogy kérni fogja a kereszténydemokrata ellenzéktől a költségvetési tervek támogatását, beleértve a katonai kiadások növelését is.