A franciák szerint Ukrajnának az erő pozíciójából kellene tárgyalnia

A francia külügyminiszter szerint a nyugati szövetségeseknek azért kell folytatniuk Ukrajna támogatását, hogy kijevi kormány az erő pozíciójából tárgyalhasson, ha elérkezettnek látja az időt a béketárgyalásokra.

Jean-Noël Barrot a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette:

ezt a célt szolgálja az ukrán fegyveres erők felszerelése és az ukrán katonák nyugati kiképzése.

Franciaországban az elmúlt néhány hónapban egy teljes dandárnyi ukrán katona részesült kiképzésben, és az egység így képes lesz felvenni a harcot a frontvonalban – mondta a párizsi külügyi tárca vezetője.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e francia katonák bevetése Ukrajnában, miután Emmanuel Macron francia elnök korábban nem zárta ki ennek lehetőségét, Barrot úgy fogalmazott: Macron valójában annak a véleményének adott hangot, hogy a Nyugatnak „nem vörös vonalakat kell meghúznia”, hanem stratégiai okokból homályban kell tartania cselekvési szándékait annak nyilvános meghirdetése helyett, hogy mit kellene és mit nem kellene tennie.

„Ez az oka annak, hogy nyilvánosan nem vetünk el semmilyen lehetőséget” – tette hozzá a francia külügyminiszter.

Barrot szerint azért kell megadni Ukrajnának minden szükséges segítséget, mert Európa biztonsága a tét

. „Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négykilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.

Jean-Noël Barrot szerint Franciaország nyitott arra, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba és az Európai Unióba, de erről az összes szövetséges kormánnyal tárgyalni kell.

Kijelentette: azzal, hogy Oroszország ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát, módosította nukleáris doktrínáját és az észak-koreai katonák behívásával „Ázsiába exportálta” a háborút, Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a félelemkeltés, a nyugati szövetségesek azonban nem hagyják megfélemlíteni magukat.

Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kompromisszumokat kellene-e elfogadnia a béketárgyalások érdekében, a francia külügyminiszter úgy fogalmazott:

egészen addig a pillanatig, amíg az ukránok úgy döntenek, hogy eljött a béke ideje, a nyugati szövetségesek egyetlen feladata minden lehetséges támogatás megadása Ukrajnának, és annak biztosítása, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb pozícióba kerüljön.

Barrot hozzátette: Európának a jövőben olyan világban kell majd gondoskodnia saját biztonságáról, amely már nem úgy néz ki, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt, ezért szorosabbra kell vonni az európai együttműködést. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy az európai országoknak többet kell költeniük saját védelmükre.

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására. A megválasztott elnök azért is hozhatja létre a pozíciót, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal. A lehetséges békekövet kinevezése újabb lépést jelenthet az ukrajnai háború befejezése irányába.

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására, a megválasztott elnök Richard Grenellt jelölheti a posztra – írja a Reuters. Hírügynökségi források szerint Trump azért is gondolkodik a pozíció létrehozásában, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal.

Grenell a hírszerzés ügyvezetője és németországi amerikai nagykövetként szolgált az első Trump-adminisztráció idején, valamint lehetséges ukrajnai feladataihoz hasonló tevékenységet végzett a koszovói-szerb tárgyalások során, továbbá az európai ügyekkel kapcsolatos elmélyült ismereteivel szerzett hírnevet.

A lehetséges békekövet kinevezéséről szóló hírek újabb lépést jelenthetnek az ukrajnai háború befejezése felé, Trump egyik legfontosabb kampányígéretét a háború mielőbbi (az eredeti elképzelés szerint 24 óra alatt történő) lezárása jelentette, ugyanakkor a részletek egyelőre nem ismerhetők. A Reuters emlékeztet a Bloomberg júliusi cikkére, amiben arról írtak, hogy Grenell „autonóm zónák” kijelölése révén képzelné el a háború megállításának első lépéseit. Hasonlóan Trump több szövetségeséhez, Grenell sem tartja elképzelhetőnek Ukrajnának a NATO-hoz való közel jövőbeli csatlakozását.

Grenell egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, ahogy az sem vehető biztosra, hogy Trump – amennyiben létrehozza – őt nevezi ki a tisztségre. Grenell kiterjedt kampányt folytatott Donald Trump november 5-ei újraválasztása érdekében, eredetileg a külügyminiszteri tisztség lehetséges várományosaként tartották számon, ugyanakkor azóta megerősítést nyert, hogy a megválasztott elnök Marco Rubio floridai szenátort nevezi ki a minisztérium élére.

A jemeni húszik is Oroszország oldalán harcolhatnak majd Ukrajnában. Diplomáciai források szerint a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének.

A jemeni húszikhoz köthető zsoldoscsoportok is megjelenhetnek Oroszország oldalán az ukrajnai fronton – írja a Financial Times. A lap szerint magas fizetést és orosz állampolgárságot ígérnek az orosz hadsereghez csatlakozó, Irán által is támogatott síita milicistáknak.

A 2023. október 7-én, a Hamász támadásával kezdődött izraeli háború eszkalációjának folyományaképpen a Teheránnal szoros kapcsolatokat ápoló jemeni felkelők kiterjedt rakétahadjáratot indítottak a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében, súlyos mértékben megzavarva ezzel a globális ellátási láncokat.

Amerikai diplomaták az FT szerint úgy nyilatkoztak, a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének, mivel ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy jemeni zsoldosok harcolhassanak majd Ukrajnában. Továbbá, egy lehetséges jemeni részvétel Ukrajnában azt is mutathatja, hogy Oroszország a kollektív Nyugattal való konfrontációjában egyre közelebb kerül Iránhoz és a vele szövetséges közel-keleti paramilitáris csoportokhoz.

Mint ismert korábban észak-koreai katonák érkezéséről is beszámoltak, akiket az oroszok oldalán vethettek be, főleg a kurszki fronton.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban – amelynek egyes részleteit szombaton tették közzé – közölte, hogy „önvédelemnek” minősül, ha Ukrajna beveti ezeket a fegyvereket Oroszországban. A miniszter arra nem tért ki, hogy ilyen támadás történt-e már.

Oroszország élesen bírálta Barrot bejelentését. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette a TASZSZ állam hírügynökségnek, hogy a döntés nem támogatást, hanem inkább „lélekharangot” jelent Ukrajna számára.

A héten Ukrajna a jelentések szerint amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú ATACMS és brit Storm Shadow robotrepülőgépekkel támadott oroszországi célpontokat. 2023 júliusa óta Nagy-Britanniával együttműködve Franciaország Storm Shadow – francia elnevezéssel Scalp – rakétákkal kezdte ellátni Ukrajnát.

Németország nem támogatja Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel, Olaf Scholz kancellár határozottan ellenzi Taurus robotrepülőgépek küldését a háború dúlta országba.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi fenyegetéseit az „abszolút félelem” kifejezéseként értékelte. A Bild am Sonntag című német újságnak adott interjúban kijelentette: Putyin a fenyegetéseivel ijesztgetni akarja a Nyugatot.

Európa hosszan tartó fenyegetéssel néz szembe, miután az Ukrajna elleni orosz invázió „már nem egy regionális háború” – figyelmeztetett szombaton Boris Pistorius német védelmi miniszter.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már jó ideje teljesen a háborúra állította át országa gazdaságát. Kiemelte, hogy

Oroszország jelenleg annyi fegyvert és lőszert állít elő három hónap alatt, mint az egész Európai Unió egy év alatt.

A miniszter emlékeztetett Putyin egyik október végi beszédére, amelyben az orosz elnök egy „új világrendért” folyó „kibékíthetetlen harcról” beszélt, és amelyben magát már az Ukrajna elleni háború győzteseként láttatta.

„Javában folyik eközben a hibrid hadviselés dezinformációkkal és álhírekkel – jelentette ki Pistorius, aki az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő Arnsbergben beszélt egy olyan rendezvényen, amelyet a kormányzó Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett.

„Biztonságunk sebezhető. Németországnak fokoznia kell a tempót, és többet befektetnie katonai képességeibe” – szögezte le a védelmi miniszter.

Olaf Scholz német kancellár pénteki berlini kijelentése szerint attól tart, hogy a ballisztikus rakétával ukrán célpont ellen előző nap intézett orosz csapás tovább mélyíti a konfliktust.

A több mint száz helyi politikus előtt tartott első kampánybeszédében Scholz fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai háború ne szélesedjen ki Oroszország és a NATO közötti összecsapássá.

„A legfontosabb az óvatosság, emellett köteleztem el magam, és mindig is ezt tettem” – emelte ki. Hozzátette, hogy szociáldemokrata pártja, „az SPD az egyetlen olyan párt, amely ebben a nehéz kérdésben egyszerre tud megfontolt lenni és egyértelműen tovább támogatni Ukrajnát” .

Ezzel összefüggésben azt is hangsúlyozta, hogy elutasítja nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek átadását Ukrajnának.

Scholz bírálta az észak-koreai katonák bevetését is az ukrajnai hadszíntéren, akik szerinte az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin birodalmi álmaiért” áldozzák az életüket.