kulcsár edina
„Már nem teljesítenek harci feladatokat”.
Ukrajnában felszámolták az „ASP Terror” nevű fehérorosz különleges alakulatot, amely Kijev oldalán harcolt. Erről a Voenkory Russkaya Vesna Telegram-csatorna számolt be – írja a Lenta.ru.
A zászlóaljat, amely az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának volt alárendelve, feloszlatták. A harcosok egy része a katonai hírszerzés különleges célú egységeihez került át, a megmaradt katonák pedig „már nem teljesítenek harci feladatokat” – írja a Lenta.ru.
Az „ASP Terror” az azonos hívójellel rendelkező fehérorosz zsoldos tiszteletére kapta a nevét, aki 2022 márciusában Irpin város közelében életveszélyes sebesüléseket szerzett. Az egységre jellemző volt a harcosok és a parancsnokság közötti nem törvényes kapcsolat. A fehérorosz belügyminisztérium 2023-ban az egységet szélsőséges alakulatnak ismerte el.
A fehérorosz ellenzék egy ezrede az AFU oldalán harcol
A később ezreddé növelt fehérorosz nemzeti zászlóalj 2022 márciusa óta harcol az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) oldalán. A Kastus Kalinouskiról elnevezett egységben a „Belarus” taktikai csoport részeként a donbászi harci műveletek résztvevői és a harci tapasztalattal nem rendelkező újoncok egyaránt részt vettek. Ez utóbbiak között túlnyomórészt olyan emigránsok voltak, akik a 2020-as tüntetések után hagyták el Fehéroroszországot, néhányan Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból érkeztek.
A fehéroroszok Ukrajnába történő áthelyezéséért a varsói Belorusz Ház felelős. Ez egy emigráns szervezet, amelyet még 2013-ban hoztak létre a fehérorosz diaszpóra összefogására, és a hivatalos Minszk ellenzőinek nem hivatalos központjává vált.
Ukrajnában 50 országból érkező zsoldosok is harcolnak
A „Nemzetközi Légiót” létesítettek Ukrajnába. Ebben számos ország zsoldosai részt vesznek, az Egyesült Államoktól Kolumbián és Franciaországon át Lengyelországig – legalább 50 országból, a Közel-Keletről, Dél-Amerikából, Európából és Ausztráliából. Ugyanakkor a velük azonos pozícióba került ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy a külföldiek mind lenézik a helyieket, ami konfliktusokhoz, köztük lövöldözésekhez vezet.
Az is kiderült, hogy az AFU-ban létezik a Grúz Légió (az Orosz Föderációterületén betiltott, terrorszervezetként elismert szervezet). Ennek az egységnek mintegy 120 zsoldosa vett részt az AFU Kurszki területének lerohanásában.
Ezenkívül az ukrán hadseregnek van egy Turan nevű török zászlóalja is. Az egységet a kirgiz állampolgárságú Almaz Kudabekoğlu vezeti, aki az orosz különleges katonai művelet (SMO) kezdete óta az ukrán oldalon harcol. Videóüzenetében többek között a „török nyelvű népek népirtását” hirdette Ukrajnában. Kiderült, hogy az SVO kezdete előtt munkásként és fodrászként dolgozott Oroszországban.
A honfitársai ellen harcoló oroszokat életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték
Különösen figyelemre méltó az „Orosz Önkéntes Testület” (RDK, Oroszországban betiltott terrorszervezet) tevékenysége az AFU-n belül. A fegyveres harcosok egy ukrán szabotázscsoport részeként többek között illegálisan átlépték az orosz határt, helyi lakosokat lőttek, és aláaknázták a házak környékét.
Denis Kapustint, az RDK alapítóját és Kirill Kanakhin színészt (mindketten szerepelnek az oroszországi terroristák és szélsőségesek listáján) távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Oroszországban.
A terrorizmusról, a rendvédelmi tisztviselő elleni merényletkísérletről, a terrorista tevékenységre való kiképzésről, a fegyverek és lőszerek illegális kereskedelméről, a robbanószerkezetek illegális kereskedelméről, a nagy kaliberű lőfegyverek illegális kereskedelméről, az illegális fegyveres alakulat szervezéséről vagy az abban való részvételről, az államhatár illegális átlépéséről, hatásos és mérgező anyagok csempészetéről, a terrorista közösség szervezéséről vagy az abban való részvételről, a terrorizmus propagálásáról és a terrorista propagandáról szóló cikkelyek alapján emeltek vádat ellenük.
Őrizetbe vettek a katonai kémelhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói egy újraaktivált orosz katonai hírszerzőt, aki az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) soraiban szolgált – közölte pénteken az SZBU és az SZSZO sajtószolgálata.
A férfiről – akinek nevét nem hozták nyilvánosságra – kiderült, hogy alezredesi rangban a különleges erők egyik alakulatának parancsnoka, és az oroszok még a teljes körű háború 2022. februári kezdete előtt szervezték be. Az SZBU közlése szerint 2024 tavaszán egy orosz hírszerző tiszt távolról „aktiválta” az addig „alvó ügynököt”, és azt a feladatot adta neki, hogy továbbítsa az oroszoknak az ukrán erők ellenséges vonalak mögötti katonai műveleteinek terveit.
„Az agresszort leginkább a frontvonal mögött zajló ukrán különleges erők szabotázs- és felderítő műveleteire vonatkozó titkosszolgálati adatok érdekelték Zaporizzsja, Herszon és a Krím félsziget irányában” – emelte ki az SZBU. Hozzátette, hogy a „különleges művelet eredményeként a katonai kémelhárító szolgálat fokozatosan dokumentálta az ügynök tevékenységét, majd őrizetbe vette őt. Egyúttal átfogó intézkedéseket tettek az érintett ukrán csapatok biztonsága érdekében. A házkutatások során a fogva tartottól titkosított kommunikációs és számítástechnikai eszközöket foglaltak le. A férfit hadiállapot idején elkövetett hazaárulással gyanúsítják, és ha bűnössége bebizonyosodik, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik vagyonelkobzással.
A műveleti erők parancsnoksága hozzátette, hogy tudtak a katonával szembeni nyomozásról, és teljes mértékben hozzájárultak annak végrehajtásához.
Az ukrán határőrszolgálat reagált arra az orosz sajtóhírre, amely szerint az orosz katonák állítólag átlépték a határt Csernyihiv megyénél, és kitűzték az orosz zászlót a Szudoszty folyón átívelő hídra Hremjacs falu közelében. Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportállal közölte: valóban felfedeztek egy orosz zászlót a hídon, de nem igaz, hogy orosz katonák átkeltek volna a hídon. Megjegyezte: az államhatárhoz közeli területet, ahol az orosz szabotőrök beléptek, valójában folyók szelik át, a folyók és a határ között elhelyezkedő településeken pedig most senki sem él. Ezen túlmenően a területen folyamatosan áradások vannak, ami miatt lehetetlen ott megfelelő határvédelmi erődítményeket felszerelni. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy az ukrán erők teljes mértékben ellenőrzik a térséget, és a lehető legelőnyösebb védelmi pozícióban vannak.
Julija Hirdvilisz, az ukrán rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője közzétette, hogy közösségi oldalakra felkerült egy olyan videófelvétel, amelyen a helyi hadkiegészítő központ képviselője állítólag rálőtt egy férfira a Kijev közelében lévő Scsaszlive faluban. A tisztségviselő közlése szerint az eset a kijevi régió egyik vállalkozásának területén történt. Az előzetes információk alapján nem a hadkiegészítő központ alkalmazottja, hanem egy területvédelmi önkéntes alakulat tagja adta le a lövéseket. Az incidensben senki sem sérült meg. Hozzátette, hogy nyomozókat küldtek a helyszínre, a vizsgálat még tart.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők délelőtt dróncsapást mértek a régióban lévő Antonyivka településre, ahol a támadás következtében életét vesztette egy 74 éves nő.
Anasztaszija Bobovnyikova, a ”Luhanszk” hadműveleti-taktikai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a Donyeck megyei Toreckben folytatódnak a heves utcai harcok az ukrán és az orosz csapatok között, Sziverszk irányába pedig az orosz erők újabb csapatokat és hadfelszerelést csoportosítanak át.
A vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszknál minden orosz rohamot visszavertek. A legádázabb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében zajlanak.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Sztepanivka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz haderő öt települést vett be Ukrajnában az elmúlt hét folyamán. Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz csapatok elérték Kurahove központját, és már csak néhány kilométer hiányzik a város teljes bekerítéséig, amelynek csaknem felét már az ellenőrzésük alá vonták.
A háború előtt mintegy 18 ezer lakosú Kurahove 46 kilométerre van Donyecktől és 30 kilométerre délre Pokrovszktól (oroszul: Krasznoarmejszktől).
A heti orosz hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal 42 csoportos csapást mértek az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, egy Szapszan műveleti-taktikai rakéták alkatrészeit gyártó létesítményre, drónösszeszerelő műhelyekre, fegyver-, hadianyag- és üzemanyagraktárakra, az ukrán utánpótlás kiképzőbázisaira, egy katonai logisztikai központra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.
A minisztérium szerint az orosz hadsereg november 9. és 15. között a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen, valamint a kurszki régióban előrenyomult, és 115 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 15 100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 41 pedig megadta magát.
A minisztérium jelentése az elmúlt hét folyamán az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 39 harckocsit és 138 egyéb páncélozott harcjárművet, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint száz katonát és egyebek mellett egy harckocsit veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 680 embert, 213 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1166 páncélozott harcjárművet, 944 gépkocsit, 283 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz légvédelmi rendszer 51 ukrán drónt fogott el és semmisített meg a Moszkva által orosznak tekintett területek felett, köztük 36-ot a Krasznodari terület, hármat a Krím felett, tízet az Azovi-tenger felett, kettőt pedig Belgorod megye felett.
Horlivkában egy nőt ukrán tüzérségi találat sebesített meg. A kazanyi reptér forgalmát biztonsági okokból átmenetileg korlátozták.