Újabb települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kopanki települést – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 17 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1700, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, kettő pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, pilóta nélküli repülőszerkezeteket irányító központokat, ahonnan a zaporizzsjai atomerőművet támadták kamikaze drónokkal, valamint négy tábori lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, négy harckocsit és három egyéb páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró tarackot, egy HIMARS-rakétát, továbbá 71 drónt repülőgép típusú drónt, közülük 56-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió nyugati részén behatolt Velika Novoszilka községbe, ahol az ukrán fegyveres erők egy jelentős parancsnoki és logisztikai központja található. Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz csapások Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyinivban a repülőteret és egy raktárt, Zsitomir megyében pedig külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési helyét találták el.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg egyebek között négy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 35 760 embert, 221 harckocsit, 156 gyalogsági harcjárművet, 121 páncélozott személyszállító járművet, 1197 páncélozott harcjárművet, 1035 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Az elmúlt nap folyamán Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőmű környékét a tüzérség öt, pilóta nélküli repülőszerkezetek pedig három alkalommal támadták. A három drón közül kettőt lelőttek, egyet pedig földre kényszerítettek.

A Herszon megyei Nova Kahovkában ukrán kazettás lövedék talált el egy autóbuszt, amelyben négy ember életét vesztette, 17 pedig súlyosan megsebesült. A kiérkező mentőket drónok támadák, de ekkor személyi sérülés már nem esett.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága távollétében négy grúz „zsoldost” 14 és 23 év közötti szabadságvesztésre ítélt.

Ukrajnának vissza kell nyernie területét a nemzetközileg elismert határokon belül, a háború befejezését célzó minden megoldáshoz Kijev jóváhagyása szükséges – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kedden Varsóban, az Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel közös sajtóértekezleten.

A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Sikorski hangsúlyozta, hogy tekintettel az „egyre brutálisabb orosz támadásokra”, a béketárgyalások egyelőre nem valószínűek Varsó szerint.

Aláhúzta: minden, Ukrajnát érintő megoldásnak közvetlen követkeményei lennének Lengyelország biztonságára is. Felidézte:

a lengyel történelemből ismertek „azok a próbálkozások, amikor a hatalmak az érintett államok feje felett tárgyaltak”, és amelyek „nem vezettek semmi jóra”.

Sikorski Lengyelország stratégiai érdekének nevezte Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz (EU), és arról biztosította ukrán partnerét, hogy Varsó a csatlakozási folyamat gyorsítására használja majd fel a januárban kezdődő lengyel soros elnökséget az EU Tanácsában.

A második világháborús volhíniai (volinyi) mészárlásban áldozatul esett lengyelek maradványainak felkutatásáról – amely az utóbbi években vitás téma a két ország között – a lengyel diplomácia vezetője közölte: Szibihával abban állapodtak meg, hogy a lengyel állami intézmények és magánszemélyek exhumálásokat végezhetnek Ukrajna területén, együttműködve az illetékes ukrán intézményekkel.

Andrij Szibiha ebben a témában elmondta: Kijev érdekelt abban, hogy „ne legyenek viszályok”, és kidolgozza az exhumálások „gyakorlati szabályait”.

A háborúról kijelentette: Ukrajna területi egysége nem lehet kompromisszum témája.

Utalva a többi között az észak-koreai katonák jelenlétére a fronton, valamint az orosz ballisztikus rakéták bevetésére, szorgalmazta, hogy Kijev szövetségesei az orosz célok lelövéséről döntsenek Ukrajna területe felett.

Az ukrán külügyminiszter emellett a katonai támogatás növelését, valamint a Moszkvával szembeni újabb szankciók kivetését is kérte a nemzetközi közösségtől.

Németországban már a bunkerek és óvóhelyek összeírásánál tartanak, miközben a civileket és a vállalatokat is tanácsokkal látják el. A NATO-ban is gyorsult a tempó: egy vezető tiszt bevallotta, hogy már az Oroszország elleni megelőző csapások tervezéséről tárgyalnak. A háborúpárti vezetők pedig továbbra is Ukrajna katonai támogatásának folytatása mellett érvelnek.

Az óvóhelyek listáján szerepelnek a metróállomások, parkolók, középületek és a magánkézben lévő ingatlanok is. „Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek” – számolt be a Die Welt. A lap a német belügyminisztérium alapján azt írta: kiemelt helyen szerepelnek a felszín alatti metróállomások, mélygarázsok és középületek. Berlin emellett arra biztatja a lakosságot, hogy a saját ingatlanjaikban is alakítsanak ki óvóhelyeket a pincékben vagy garázsokban.

Németországban korábban 2000 óvóhely volt, viszont mára 580 maradt, és azok többsége is a második világháború vagy a hidegháború idején épült, és alig 480 ezer embert képesek befogadni a 83 millió lakosból.

Európa egyértelműen a háborúra készül.

Ebben értenek egyet a szakértők, ugyanis a közelmúltban mások mellett a svédek, a finnek és a norvégok is kiadtak már tájékoztatókat a lakosság részére, mit kell tenni egy háború kitörése esetén. A NATO pedig azt ajánlja az európai vállalkozásoknak, hogy minél gyorsabban készüljenek fel egy háborúra. A szervezet katonai bizottságának elnöke azt sürgeti, hogy a cégek alakítsák át a termelési és értékesítési kapacitásukat egy konfliktusra készülve.

Rob Bauer a Reutersnek azt is beismerte, hogy a NATO-ban már zajlanak az egyeztetések az Oroszország elleni megelőző csapásokról, ha konfliktus törne ki Moszkvával.

A NATO megerősíti a hadiipart Ukrajnában, ugyanis a háború egyre inkább elmérgesedik, Ukrajnának pedig az erő pozíciójában kell lennie – közölte a német védelmi miniszter. Boris Pistorius kiemelte: a forrást a befagyasztott orosz vagyon kamataiból biztosítják, mert a háború már nem egy regionális konfliktus. „Továbbra is támogatni fogjuk az ukrán hadiipart, mivel az gyorsabban teszi elérhetővé a hadianyagot az ukrán hadsereg számára. Tovább fogjuk bővíteni az együttműködést minden területen” – mondta a német védelmi miniszter.

A berlini megbeszélésen a francia, a brit, a lengyel és az olasz védelmi miniszter is részt vett. A brit védelmi miniszter, John Healey arról beszélt, hogy fel kell futtatni az európai fegyvergyártást. „Növeljük az európai védelmi kiadásokat. Szorosabban összekötjük védelmi iparunkat, és igyekszünk biztosítani, hogy az Egyesült Királyság szerves része legyen az európai védelmi iparnak” – mondta Healey.

Pierre Vandier admirális szerint túl sok akadályt állít Európa a fegyvergyárak elé, ami lassítja a termelést és a kiszállítást. A francia tengerész, aki a NATO egyik vezető tisztje, a Politicónak arról beszélt: változtatni kell, és akár a szociális juttatások csökkentésének árán is több pénzt kell szánni a fegyverkezésre, mert Európa technológiailag és logisztikailag is le van maradva – hangzott el az M1-en.