Az Egyesült Államok több országból közel négyszáz magánszemély és vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, amiért szerinte segítenek Oroszországnak megkerülni az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett korlátozásokat, illetve olyan fejlett technológiával látják el Oroszországot, amelyet az hadigépezetének fejlesztésére használ – jelentette be szerdán az amerikai külügyminisztérium.

„Azokra a példátlan intézkedésekre építve, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködésben már bevezettünk, az Egyesült Államok ma közel négyszáz személy és vállalat ellen vezet be szankciókat, amiért lehetővé tették Oroszország jogellenes háborúját Ukrajna ellen” – hangsúlyozta közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Matthew Miller külügyi szóvivő az X-en kifejtette, hogy olyanokról van szó, akik hozzájárulnak az Ukrajna elleni orosz háborúhoz, segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében, valamint a hadigépezetéhez szükséges eszközök megszerzésében. „Továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk annak biztosítására, hogy Oroszország felelősségre vonható legyen az általa elkövetett bűntettekért” – tette hozzá.

Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes – kommentálva tárcája döntését 275 személy, illetve vállalat elleni büntetőintézkedésről – leszögezte: „az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is határozott lépéseket tesznek szerte a világon, hogy megállítsák olyan eszközök és technológiák áramlását, amelyekre Oroszországnak szüksége van az Ukrajna elleni jogellenes és erkölcstelen háború folytatásához”.

A kereskedelmi minisztérium kereskedelmi korlátozásokkal sújtott 40 külföldi vállalatot, és megszigorította a meglévő büntetőintézkedéseket további 49 cég ellen, amelyek főként mikroelektronikai eszközök és repülőgép-alkatrészek Oroszországba szállításában működtek közre. A szankciós listán egyebek közt kínai, indiai, malájziai, thaiföldi, török és Egyesült Arab Emírségek-beli cégek szerepelnek.

Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az orosz Rosszija 1 tévécsatorna 60 minut című műsorában szerdán.

Fico azt mondta, hogy ha szükséges, habozás nélkül kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közölte: kötelességének tartja, hogy a Győzelem napja, a második világháború (európai) befejezésének 80. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvába látogasson.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: az orosz elnök nyitott arra, hogy külföldi kollégáival találkozzon. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Putyin és a Fico közötti kapcsolatfelvételre.

„Támogatok minden olyan tervet, amelyben a béke szó szerepel, vagyis béketerveket. Jobb leülni a tárgyalóasztalhoz és két évig tárgyalni, mint hagyni, hogy a katonák két évig gyilkolják egymást”

– mondta Fico.

Szerinte Kijev nem törekszik a konfliktus rendezésére, mert egy „győzelmi terv” nem állhat abból, hogy valaki felajánlja a területét arra, hogy nukleáris fegyvereket, valamint közepes és nagy hatótávolságú rakétákat állomásoztassanak rajta, amelyeket orosz célpontok ellen vethetne be. Mint mondta, egy ember, aki nem akar eszkalációt, nem gondolkodhat így.

„Ilyen a terv, amelyet (Volodimir) Zelenszkij elnök ismertetett az Európai Tanácsban, de szerencsére az EU-ban él önfenntartási ösztön” – fogalmazott Fico.

Hangot adott véleményének, miszerint az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és egy finom ebéd, jó bor mellett arról beszéljenek, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak.

„Ebben az értelemben a Szlovák Köztársaság nagyon aktív ország akar lenni” – mondta.

Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy bárki is elhinné azt a nyugati mítoszt, amely szerint Oroszország Ukrajna után az Európai Unió megtámadását tervezi. Megjegyezte, hogy „a média két éve azt a képet festi, hogy az orosz hadsereg minden fronton vesztésre áll”.

„Racionálisam semmi sem támasztja alá, hogy az Oroszországi Föderáció érdeke lenne, hogy az egész világgal konfliktusban álljon. Minek? Ha mindannyiunknak együtt kell működnünk, akkor együtt kell léteznünk mindannyiunknak. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszországnak is szüksége van a saját biztonsági garanciákra. Ezt nagyon jól megértem, és (…) tudom, miért alakult ki ez a konfliktus 2022 februárjában” – mondta a miniszterelnök.

„Néha eszembe jut egy kissé ironikus szlovák közmondás, amely szerint ha egy ember térdepel, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy letérdelt előtted. Lehet, hogy csak a cipőfűzőjét köti meg. És én ugyanerről beszélek önnek is. Ha valaki azt hiszi, hogy Oroszország térdel, az valójában csak azért van, mert az oroszok talán csak a cipőfűzőjüket kötik meg” – jelentette ki Fico Olga Szkabejeva műsorvezetőnek.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a több mint félmilliárd lakosú EU-nak, noha erős gazdasági egység, nincs saját külpolitikája, és ahelyett, hogy „az egyik meghatározó erő” lenne a világban, azt másolja, amit az Egyesült Államok mond neki. A szlovák kormányfő képtelenségnek nevezte azt a verziót, amely szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az ukrán búvárok robbantották fel, ahogy az a lapokban olvasható.

Fico nem zárta ki, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban újabb merényletet követhetnek el ellene, ugyanakkor értésre adta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. Kifogásolta, hogy a szlovák ellenzék még mindig maffiának, gyilkosoknak és Putyin ügynökeinek nevezi a kormánypártot, és kifejezte reményét „hogy felülkerekedik a józan ész, és másképp fogunk tekinteni arra a konfliktusra, amely ma Ukrajnában zajlik”.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos illúziót eloszlatott, köztük annak az illúzióját, hogy a béke örök – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Sauli Niinistö korábbi finn államfővel tartott sajtótájékoztatóján szerdán.

A sajtótájékoztatón, melyen Niinistö bemutatta Európa polgári és katonai felkészültségéről és cselekvési képességéről készített jelentését, Ursula von der Leyen azt mondta: az ukrajnai háború eloszlatta azt az illúziót is, hogy Európa eleget tesz a biztonsága szavatolása érdekében, legyen az gazdasági, katonai, vagy hagyományos, illetve kibernetikai jellegű.

„Ahogy körülnézünk, egyértelművé válik, hogy nincs helye több illúziónak. A világ ugyanolyan veszélyes, mint amilyen veszélyes volt már generációk óta” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A felkészültségre való figyelemnek az uniós döntéshozatal részévé kell válnia, hogy kezelni lehessen minden fenyegetést és kockázatot – mondta Von der Leyen, majd kifejtette: ez azt jelenti, hogy a politika valamennyi eszközét és erőforrását összehangoltan kell alkalmazni, a magánszektor, a civil társadalom és az állampolgárok bevonása mellett mozgósítva a hatóságokat nemzeti, helyi és uniós szinten egyaránt.

„Fokoznunk kell erőfeszítéseinket a védelem területén, tudva, hogy a legrosszabbra való felkészülés segíthet megelőzni, hogy bekövetkezzen” – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.

Niinistö a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta: az EU számára az a legfontosabb, hogy minden kockázatra felkészülve képes legyen biztonságot nyújtani az európaiaknak.

Mint mondta: a jelentés rámutat arra, hogy az összes érintett szereplőt és erőforrást össze kell vonni a súlyos válságok kezelése érdekében. Kiemelte: az uniós szerződések értelmében a tagállamok felelősek saját biztonságukért, azonban közös érdek, hogy közösen készüljenek fel az egész EU-t érintő fenyegetésekre.

„Ha egy tagállam biztonsága meginog, mindannyian bajban vagyunk. Az elmúlt években a koronavírus-járványra és az ukrajnai háborúra reagálva az EU már számos fontos rendeletet hozott, ad hoc megoldások formájában. A rögtönzésekről azonban a proaktív felkészültségre kell áttérni” – fogalmazott.

A felkészülést véleménye szerint átfogó uniós kockázatértékelés kidolgozásával kell kezdeni, amely feltérképezi az EU azon alapvető fontosságú funkcióit, melyeket – mint kiemelte – minden körülmények között meg kell védeni. Emellett tájékoztatni kell az embereket a kockázatokról annak érdekében, hogy képesek legyenek hozzájárulni a szélesebb körű társadalmi felkészüléshez –ési szolgálat és szabotázsellenes hálózat létrehozását szorgalmazta az Európai Unión belül.

Niinistö rámutatott, hogy „rosszindulatú szereplők” kihasználják a jogszabályi és gyakorlatbéli eltéréseket az uniós tagállamok kémelhárítási rendszereinek területén, ezért a titkosszolgálati tevékenységek szabályozásának harmonizációjára szólított fel. Véleménye szerint egy, külföldi illetéségű, magas kockázatot jelentő személyeket nyilvántartó uniós szintű adatbázist kellene létrehozni. Azt is javasolta továbbá, hogy szükség esetén korlátozni kellene a szabotázs vagy kémkedés szempontjából kockázatot jelentő országok diplomáciai személyzetének valamint állampolgárainak szabad mozgását az EU-n belül.

Újabb szankciók Oroszország ellen